Mérföldkőhöz érkezik a Hargita megyei mangalicatenyésztés története. Csekefalván, Székelykeresztúr közelében, egy több ezer állat befogadására alkalmas modern malacoztató farm épül Kolumbán Dávid kezdeményezésére, és a tervek szerint hamarosan megkezdődik a székelykeresztúri hizlalda építése is.

Székelyföldön, így Hargita megyében is egyre népszerűbbé válnak a mangalica húsából készült termékek. Ennek ellenére megyei szinten hagyományos, háztáji körülmények között csupán néhány száz egyedet tartanak, néhány lelkes gazdának köszönhetően. Ez változhat meg hamarosan, ha megépül és elindul a tenyésztés Csekefalván, illetve Székelykeresztúron.   

A megyei önkormányzati képviselőként is tevékenykedő vállalkozó, gazdálkodó Kolumbán Dávid, aki a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke is egyben, 2020-ban döntött úgy, hogy belevág egy mangalicafarm megépítésébe, ezért pályázati lehetőségeket kihasználva – Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) – elindította a nagyszabású projektet. Az építkezés Csekefalván 2023-ban kezdődött, és a tervek szerint az idén be is fejezik. Kolumbán Dávidtól megtudtuk, hogy magyarországi mintákat követve egy modern, nagyléptékű telep megvalósítása a célja, hogy biztos piacot teremtsen a helyi mangalicának, megőrizve a fajta hagyományos tenyésztési módját.

„A tenyésztés költséges és időigényes, hiszen a mangalica lassabban nő, mint a fehér sertés. Amíg az utóbbi hat hónap alatt eléri a vágósúlyt, a mangalicának minimum 12 hónapra van szüksége, viszont a húsminőség és a termékek egyedülálló ízvilága miatt egyre nagyobb az igény rá. Zsírjának minősége, húsának márványossága kifejezetten keresett termékké teszi, viszont a mangalicát nem tömegtermelésre találták ki, hanem igényes, minőségi termékek előállítására” – meséli Kolumbán.

A kezdetekről – miként vágott bele a mangalicatartásba – röviden elmesélte: „akkori célom az volt, hogy magamnak és a családomnak egészséges, természetes élelmiszert állítsak elő, de a kis farmom nem volt fenntartható hosszú távon, ezért döntöttem úgy, hogy szintet lépek és egy nagyobb telepet építek” – emlékezett vissza.

Kifejtette: egy nagyüzem gazdaságilag ugyan hatékonyabb lehet, de komoly kihívásokkal is jár. Először is, ha kis léptékben termelnek, akkor nem tudnak folyamatosan ellátni például egy éttermet. „Ha van húsz hízód, akkor három hét alatt levágod mindet, és utána már nincs, mit eladni. Ezért vagy kisgazda maradsz, ahol minden folyamat a te kezedben van a termeléstől a feldolgozásig, vagy nagyobb üzemet hozol létre, amihez viszont már komoly befektetésekre és felvevőpiacra van szükség. Én az utóbbit választottam, és egy olyan telep építésébe kezdtem, mint amilyenek például Magyarországon is működnek, ahol a mangalicatenyésztés sokkal fejlettebb szintű” – részletezte.

Kolumbán mangalicatelepe az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. A tervezett kezdeti 184 koca mellett a kapacitása idővel 280-ra bővíthető, ami évente 3-4 ezer malac felnevelését teszi lehetővé. „A mangalicákat 10-12 hónapig neveljük, amíg elérik a vágósúlyt – körülbelül 120-150 kilogramm –, ami jelentősen hosszabb idő, mint a hagyományos sertéseknél. Ez persze drágább termelést jelent, de a minőség miatt megéri” – fogalmazott a szakember. Megjegyezte: a mangalica egyáltalán nem olyan igénytelen, mint sokan gondolják. Nagyon oda kell figyelni rá, megfelelő tartási körülményeket kell biztosítani neki, például meleg pajtát. Ha jól bánunk vele, meghálálja.

A Csekefalván épülő telepen modern felszerelés lesz: fedett kifutók, biomasszakazán, nagy kapacitású takarmánykeverő és egy korszerű hizlalda segíti a majd a gazdálkodást. A malacoztató területe közel 2000 négyzetméteres lesz kifutóval, vemhesítővel, vemhes koca osztállyal, úgynevezett szülészettel és malacbölcsődével, és még az idén engedélyeztetni szeretnék és megkezdeni a telepítést.

„Remélhetőleg hamarosan a Kersztúr melletti hizlalda építése is megkezdődik, mely 2400 négyzetméter lesz, minél több természetes napfénnyel, hogy mai divatos szóhasználattal élve boldog disznók – happy pig – legyenek az ott nevelkedő állatok – tudtuk meg a szakembertől. Hozzáfűzte: „Nemcsak farmot építünk, hanem egy hagyományra alapozott, fenntartható és minőségi termelést biztosító rendszert, ami hozzájárul a kulturális és gasztronómiai örökség megőrzéséhez.”