A magyar törvények értelmében a keresztezett mangalica húsát is fajtiszta mangalicaként lehet forgalmazni.

Az afrikai sertéspestis az elmúlt években megtizedelte a hazai állományt, így aztán a belföldi hústermelés a fogyasztásnak csak a 45 százalékát biztosítja. A szaktárca egy ideje megpróbálja ösztönözni az őshonos fajtáknak minősülő mangalica és báznai sertés tenyésztését, ami egyelőre nem éppen sikertörténet.

„Van egy nagy problémánk a Magyarországról érkező importtal, ami valójában mangalica-duroc hibrid, azonban mangalica húsként van felcímkézve. Az ottani törvénykezés ezt lehetővé teszi, ami azt jelenti, hogy a romániai üzletekbe és éttermekbe keverék áru érkezik 40 százalékkal olcsóbban, mint amennyiért mi tudjuk adni. Mivel keresztezésből származik, ez a magyarországi hús nagyon kellemes kinézetű” – idézi az economica.net Cleja Ioant, a managalicát és báznai sertést tenyésztők romániai egyesületének a vezetőjét.

A magyarországi hús azért jóval olcsóbb, mert a keresztezett disznók kilenc hónappal hamarabb érik el a 150 kilós súlyt, mint a fajtiszta mangalicák.

Az egyesület adatai szerint az országban 7-800 iratokkal igazolt fajtisztaságú báznai sertés van és 2500-3500 mangalica. A fajtiszta, de igazolással nem rendelkező állomány ennél nagyobb, tízezeres nagyságrendű, az állatokat a gazdák saját fogyasztásra tartják.

„Románia körülbelül évi 100 ezer egyedes termelési potenciállal rendelkezik, ami 15 millió kg húst jelent. Azonban van ez a problémánk az elvtelen konkurenciát jelentő importtal és a nehézkes ügyintézéssel” – mondja Ioan Cleja. Állítása szerint a hazai tenyésztők a szövevényes bürokrácia miatt nem próbálják meg külföldön értékesíteni a báznai sertések és a mangalicák húsát.