A magyarországiak 72 százaléka azt szeretné, ha bevezetnék az eurót, de csak 24 százalékuk szerint áll erre készen az ország – derül ki a Eurobarométer felméréséből. Egy elemző szerint Magyarországnak vannak hiányosságai a kérdésben, ugyanis jelenleg nem teljesíti az ehhez szükséges kritériumok többségét – hangzott el az ATV Híradójában.

Az euró 2002. január 1-jén került forgalomba 12 európai országban. Azóta a 27 uniós tagállam közül 20-nak az euró a hivatalos pénzneme. Dánia úgy állapodott meg az EU-val, hogy nem cseréli le nemzeti pénzérméit az egységes uniós fizetőeszközre.

Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország, hat euróövezeten kívüli tagállam ugyanakkor jogilag elkötelezte magát az euró bevezetése mellett, de még nem az a hivatalos fizetőeszköz.

Az Eurobarométer kutatása alapján a magyarországiak 72 százaléka szeretné, ha bevezetnék az eurót, de csak a 24 százalékuk szerint áll erre készen az ország. A lakosság 25 százaléka viszont elutasítja a közös európai fizetőeszközt.

Orbán Viktor tavaly decemberben arról beszélt, hogy „vannak érvek az euró bevezetése mellett, az ellene szóló érvek viszont meghaladják azokat”. A miniszterelnök szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az euróbevezetés lassítja a felzárkózást.

„Egyértelműen elszaladtunk, 2016–2018 között viszonylag közel voltunk ahhoz, hogy bevezessük az eurót” – ezt már Németh Dávid, a K&H vezető elemzője mondta az ATV Híradójának. Hozzátette, szerinte Magyarország jelenleg nem teljesíti azoknak a kritériumoknak a többségét, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. „Ilyen például a költségvetési hiányunk, az jóval meghaladja a 3 százalékot GDP arányosan. A költségvetési terv jövőre ígéri, hogy le fogja nyomni a hiányt 3 százalék alá, emellett az inflációnk messze meghaladja az inflációs átlagot is” – mondta a szakember.