Uniós kutatás: a romániaiak szerint romlott az életszínvonal az orosz–ukrán háború kirobbanása óta

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az EU támogatottságát az európai közvéleményben, ugyanakkor a romániaiak szerint romlott az országban az életszínvonal és többségük szerint érinteni fogja életünket a szomszédos országban dúló háború hatása - ezt mutatják az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei.

A felmérés szerint a romániaiak 46%-a szerint a háború hatással volt az életszínvonalára, míg az európai átlag 40%. A válaszadók 36%-a szerint még nem érintette, de várhatóan érinteni fogja a háború okozta nehézség, míg 14% szerint a háború nem fogja érinteni az ő életüket.

Arra a kérdésre, hogy „közös európai értékeink, például a szabadság és a demokrácia védelme prioritás kell-e, hogy legyen, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és az életszínvonalra”, a romániaiak 35%-a válaszolt igennel, míg 62%-uk nemmel.

Forrás: Eurobarometer

A romániai válaszadók 43%-a bízik abban, hogy az élete változatlanul folytatódik azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, míg 55%-uk nem bízik ebben. Ebben a kérdésben az európaiak 37%-a nyilatkozott „magabiztosnak”, míg 55%-uk „nem magabiztos”.

A megkérdezettek mindössze 29%-a mondta azt, hogy felkészült az energiaárak emelkedésére, miután az EU szankciókkal sújtotta Oroszországot, míg 69 százaléknyian azt felelték, hogy nem állnak készen. Az emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatban a romániaiaknak csak az egynegyede mondta, hogy „felkészült”, míg háromnegyedük szerint „felkészületlen”.

A megkérdezettek mindössze 18%-ának van pozitív véleménnyel Oroszországról, míg az Egyesült Államok 63%-os, az Egyesült Királyság pedig 67%-os népszerűségnek örvend.

A romániaiak közel fele szerint az európai uniós tagság „jó dolog”, míg 23%-uk szerint „rossz dolog”. 29%-uk szerint az európai integráció „sem nem jó, sem nem rossz”. Ezzel szemben az EU-ról az emberek fele pozitívan vélekedik, és csak 12%-uk negatívan.

Mit válaszoltak az európaiak?

Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi, 2021 végi Parlaméter felmérés óta a legtöbb tagállamban jelentősen emelkedett a tagság pozitív megítélése, különösen Litvániában (+20 százalékpont), Máltán (+12 százalékpont) és Észtországban (+9 százalékpont).

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi év november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint „miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért.”

A közelmúlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét. Oroszországról mindössze a válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. Kínáé a második legalacsonyabb helyezés, 22%-kal (14 százalékpontos csökkenés). Összehasonlításként, az Egyesült Királyság (65%, 1 százalékpontos emelkedés) és az Egyesült Államok (58%, 13 százalékpontos emelkedés) megítélése sokkal kedvezőbb.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61%-uk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadóknak csak mintegy harmada (37%) volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, az elmúlt héten közzétett felmérés szerint tízből nyolc európai polgár (80%) az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást.

Az Európai Parlament megbízásából készült 2022 tavaszi Eurobarométer felmérést 2022. április 19. és május 16. között végezték az EU 27 tagállamában. A közvélemény-kutatás személyes megkérdezéssel zajlott, ahol szükséges, online interjúkkal kiegészítve. Az uniós eredményeket az egyes tagállamok lakosságszámával arányosan súlyozták.

Az infláció és a megélhetési költségek már az Ukrajnai elleni háború kezdete előtt emelkedni kezdtek, most pedig tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalukon is érzékelik. Azonban az európai egység és ellenállóképesség egyértelmű jeleként átlagosan az európaiak 59%-a szerint a közös európai értékek - például a szabadság és a demokrácia - védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény a tagállamok többségében (húsz országban) is. Vannak azonban országok, ahol a nehezebb a választás, a két válasz közötti különbség elhanyagolható. Hat tagállamban pedig, köztük Magyarországon is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

A fokozódó gazdasági nehézségek tükröződnek abban is, hogy az európaiak szerint mire kellene kiemelt módon összpontosítania az Európai Parlamentnek. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést sorolják az első helyre (38%), ezt követi a közegészségügy (35%-kal, ami egyben jelentős, 7 százalékpontos csökkenés a hat hónappal ezelőttihez képest), majd a demokrácia és a jogállamiság (32%), ami viszont 7 százalékpontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38%-kal, ami 6 százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27%-kal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37%, illetve 27%), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22%) az EP által védendő értékek sorában.

(Nyitókép forrása: europarl.europa.eu)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?

banner_c9R6XLX8_banner_uAfkoMzW_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_1920x1100.jpg
banner_mPvSBO0F_banner_8CGaT4FL_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_580x1100.jpg