banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Magyarországi szlovák recepttel hódít a csíkszeredai Lángosműhely

Több mint 30 féle lángost kínál a Szücs József által kitalált és vezetett csíkszeredai Lángosműhely. A Magyarországról Székelyföldre költözött férfi szlovák ősei alapreceptjét használja a tészta elkészítéséhez, ám a különböző variációkat már maga találta ki. A családi vállalkozás nagy népszerűségnek örvend, törzsvendégei között megtalálhatóak brassói és bukaresti családok is.

Korán reggel toppantunk be Szücs József csíkszeredai Lángosműhelyébe. A vállalkozót a hétköznapi hajnalok az apró konyhában találják, a nyitás előtt frissen bekeveri a tésztát, megfőzi, előkészíti a töltelékeket, kiszolgálja a munkát kezdő taxisokat és várja a vendégeket. Egy személyben üzemelteti az apró, ám barátságos üzletet, felesége, Mónika leginkább a bevásárlásban segít.

Sikeres erdélyi vállalkozások címmel sorozatot indított a Maszol. Célunk olyan vállalkozások bemutatása, amelyek kiemelkednek, példaértékűek. Sorozatunk korábbi anyagait itt olvashatja.

Hogyan is került Magyarországról Csíkszeredába – érdeklődtünk az energikus, jó kedélyű vállalkozótól, aki szinte kérdezés nélkül sorolta el az idevezető út legfontosabb állomásait. Mint elmondta: több lépcsőben jutott el odáig, hogy végül Székelyföld lett választott otthona. József 2010-ben érkezett Csíkszeredába feleségével, és 10 hónapos kislányával.

„Előtte néhány hónappal édesapám meghalt és valahogy besokalltam Magyarországtól, úgy éreztem, nincs, mit kezdenem ott. Kerestünk egy lakást és elkezdtük itt az életet” – mesélte a vállalkozó. Hozzátette: nem volt könnyű a kezdet. Magyarországon felszámolták addigi életüket, József pedig megpróbálta előteremteni a mindennapi jövedelmüket. Próbálkozott autómosóban, építkezésen, étteremben, majd 9 hónap után, a honosítási törvény elfogadásával adódott a lehetőség, hogy Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán vállaljon munkát.Szücs József munkában | A szerző felvételei

Mivel megvolt a megfelelő iskolai végzettsége, csatlakozott a frissen induló csapathoz 2010 decemberében, januárban pedig nekifogott a honosítási eljárások ügyintézésének, 9 és fél éven át végezte ezt a munkát egészen 2019 júliusáig. „Büszkén elmondhatom, hogy a világon a legtöbb honosítási kérelmet én vettem át, szinte 50 ezer darabot. Ez nagyon jó érzés volt számomra, kitüntetéseket, dicséreteket kaptam. Látták az igyekezetemet, és érdekelt is a dolog. A székelyföldi embereket pedig nagyon a szívembe fogadtam” – mesélte József. Hozzátette: Magyarországon még mindig sok téves információ kering az erdélyi magyarsággal kapcsolatosan.

Nem akart visszamenni

A konzulátusi munka megszűnéséhez közeledve elgondolkozott a közben négytagúra bővült család a hogyan továbbon. „A feleségem idevalósi, gyimesfelsőloki és én is jól éreztem magam Székelyföldön. Nem akartam visszamenni Magyarországra és mindent elölről kezdeni, a lányok is ragaszkodtak Csíkszeredához. Nekem már a fejemben volt ennek a műhelynek a terve. Mivel magyar állampolgár vagyok, csak a feleségem nevén tudtuk elindítani a vállalkozást. Megvolt a megfelelő végzettségem, tapasztalatom is a vendéglátásban, előtte éveken keresztül dédelgettem ezt az álmot a fejemben” – idézte fel Szücs József.

Azért esett a választásuk a lángosra, mert az házias étel és lehet húsosan, de hús nélkül is kínálni – mondta el a vállalkozó. A Lángosműhely indulása jól sikerült, 2019 novemberében nyitottak. József megjegyezte, az odáig vezető út azért nem volt zökkenőmentes. A hivatalos papírok beszerzése ugyanis komoly feladatot jelentett, ismeretség nélkül szinte lehetetlen boldogulni a hatóságok útvesztőiben, különösen igaz ez, ha valaki magyar állampolgárként vág bele a vállalkozás indításába . Hiába sikerültek jól az első hónapok, 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt minden megállt, nem tudtak dolgozni, a vállalkozó ráadásul még a lábát is eltörte.

Május végén, ahogy a szabályozás engedte, újranyithattak és azóta is működnek, ám az induláshoz képest mintegy 40 százalékos csökkenés következett be a forgalmukban. „Most javulnak az eredmények. Csatlakoztunk egy online rendszerhez, ami a kiszállításban is segít, az megerősített bennünket a talpon maradásban” – mutatott rá József.

A műhely híre szájról-szájra terjed. Általában, ha valaki egyszer betér, utána rendszeres vásárló lesz, mondta büszkén a vállalkozó. A lángos nemcsak a magyar, hanem a román közönség körében is népszerű. Előfordult nem is egy alkalommal, hogy bukarestiek fedezték fel a helyet egy applikáció segítségével, de Brassóból is többen járnak ide rendszeresen. „Nyolc-tíz család Brassóból két-három hetente, havonta biztosan megfordul nálunk, Udvarhelyről, Gyergyóból is jönnek vendégek” – sorolta József. Érdekességként megemlítette, hogy a román vendégek elsősorban a hús nélküli, zöldséges, sajtos, tejfölös lángosokat kedvelik, a székelyföldiek azonban inkább a hússal töltötteket keresik.

A lángos receptje több évtizedes tapasztalaton alapul, József édesapjától örökölte. Alapja egy szlovák tésztarecept, amit a mai kor igényeihez és lehetőségeihez formált. A vállalkozó felmenői ugyanis szlovákok voltak, az első világháborút övező zavaros történelmi időszakban telepedtek le Magyarországon Nyírbátor és Mátészalka környékén. „Ez egy pirognak és egy lángosnak a keveréke igazából, mivel a tésztájában van tejtermék és krumpli is” – árulta el a lángosok mestere. A kicsiny konyhában mindent saját kézzel készít, a pontos receptekett még a felesége sem ismeri.

József elmondta, korábban Magyarországon működtetett egy édesipari céget, az ottani viszonyokhoz képest másképp működik a vállalkozás működtetése. „Teljesen mások az elvárások, a követelmények. Én sok mindent másképp látok, másképp fogok fel, de alkalmazkodtam. Amit kérnek a hatóságok, megoldjuk. Ellenőrzések gyakran vannak, de ez a dolguk, félnivalónk nincs” – fogalmazott. Hozzátette: alapelvként ragaszkodik a napi friss termékekhez. Nem dolgoz fel másnapi tésztát, minden nap hajnalban kezd, frissen főz le minden tölteléket.

Fontosnak tartják a visszajelzéseket

Többen felrótták a vállalkozónak, hogy nincs jó helyen az üzlet. A Lángosműhely ugyanis nem egy belvárosi étkezde, ám a csíkszeredai viszonyokat ismerők jól tudják, a településen mindenhová kényelmesen el lehet érni gyalogosan is. Ezen kívül gyakran kapnak ötleteket, javaslatokat a termékekre vonatkozóan is.

A forgalom változó. Vannak olyan napok, hogy megmarad tészta, vagy töltelék, de olyan is van, hogy a zárás előtt már elfogy a lángos. „Próbálok egy átlagot beállítani, de hullámzik az eladás. Még hónapokra sem tudnám megmondani, hogy egyik jobb, mint a másik. Voltak mínuszos hónapok is, de ezeket le kell nyelni, én pedig mindig bizakodó vagyok. Szívvel csinálom, és nagyon szeretem. Rengeteg ember megfordul itt, beszélgetek velük, ez nekem nagy dolog” – mondta Szücs József.

A Lángosműhely vezetőjének fegyelmezettsége, szívóssága nem véletlen, Magyarországon 13 éven keresztül volt hivatásos katona. Mindig szívesen tanult és vágott bele új dolgokba, ugyanakkor igyekezett több lábon állni. A jövőről szólva József elmondta: nagy tervei vannak, álma egy házias jellegű kis étterem. A „Magyar ízek háza” kimondottan magyar ízeket kínálna a túrós csuszától a harcsapaprikáson át a gulyásokig, tésztákig, pacalpörköltig.

József úgy érzi, megtalálta a helyét Csíkszeredában, sok dicséretet, jó visszajelzést kap az emberektől. „Igyekszek segíteni másokon, nekem is segítenek mások. Sokan ismernek a városban a honosítási munkám miatt. Nagyon sok szeretetet kapok, ezért is maradtam itt” – zárta beszélgetésünket Szücs József.

Kapcsolódók

Kimaradt?