Együttműködési megállapodást írt alá a hétvégén Csíkszeredában a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) és a Magyar Sajtkészítők Egyesülete a negyedik Böjti Csemege – Kárpát-medencei Sajtmustra keretében. A dokumentumot a két szervezet elnöke Becze István és Elek Szabolcs látta el kézjegyével. A kétnapos rendezvényen a szakmai zsűri értékelése alapján a közel száz benevezett mintából öt arany-, tizenöt ezüst- és tíz bronzérmes termék került ki. A bírálat során a tejtermelő gazdák és sajtkészítők szakmai visszajelzést kaptak termékeikről, amely lehetőséget biztosít számukra a további fejlődésre.

Az SZGE által megszervezett kétnapos rendezvényen a kézműves és kisüzemi sajtkészítőknek biztosítottak bemutatkozási lehetőséget és szakmai fejlődést. Az idei versenyre közel száz minta érkezett a Kárpát-medence számos térségéből. Az érzékszervi bírálatot szombaton végezték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, ahol a mintákat a Magyar Sajtkészítők Egyesületének szakmai zsűrije bírálta el. Az ünnepélyes díjátadót vasárnap a Fenyő Hotelben tartották, amelyet magas szintű szakmai előadások előztek meg, ahol a résztvevők bővíthették tudásukat a tejtermelés, sajtkészítés és a mentális egészség témaköreiben.

A zsűri összesen 30 arany ezüst- és bronz minősítést osztott ki. A Székelyföld legjobb sajtja díjat a Vidékfejlesztés Gyergyószentmiklós natúr érlelt sajtja nyerte el. Arany minősítésben részesült a Béni Családi Gazdaság tejföl terméke, az Antal Jersey Farm natúr joghurtja, Fülöp Pintér Anna lágy bivalysajtja, a Vidékfejlesztés Gyergyószentmiklós natúr érlelt sajtja, a Szarvasi Agrár Zrt. Tejfeldolgozó üzem Grande nevű terméke. Ezek mellett több sajtkészítő különdíjban is részesült.

A díjátadó ünnepélyes megnyitóján Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte a szép számú jelenlévőt kiemelve, hogy e rangos esemény gazdagítja vidékünket, ahol a gasztronómia az életünk része. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a szemléletváltásra fókuszálva hangsúlyozta, hogy a termékben ne csak az árut, az árat lássuk, hanem a mögötte álló embert is, aki értéket képvisel.

A felszólalásokat követően aláírták a székelyföldi és magyarországi egyesületek közötti együttműködésről szóló dokumentumot, amely keretet ad az amúgy is kiváló partnerségi viszonynak. Elek Szabolcs a kiemelkedő pillanatot megelőzően megjegyezte, hogy a magyar és székely sajtkészítők egy család, tudást motivációt, emberséget tudnak egymásnak nyújtani.

Becze István a jelentős esemény kapcsán lapunknak elmondta: az együttműködési megállapodás célja a tudásátadás erősítése, több szakmai találkozó, képzés és tanulmányút szervezése, hogy minél több sajtkészítő fejlődhessen és versenyképes termékeket állíthasson elő. Székelyföld számára komoly lehetőséget jelent a prémium tejtermékek előállítása, ugyanakkor a minőségi fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő alapanyag és a magas szintű szakmai tudás. Ezt szolgálják a különböző képzések és szakmai programok is, amelyek – egyfajta „edzőtáborhoz” hasonlóan – intenzív fejlődési lehetőséget kínálnak a termelőknek. Az SZGE elnöke külön kiemelte, hogy az aranyérmes sajtok készítőit támogatják abban, hogy az idei World Cheese Awards nemzetközi versenyen is megmérettessék termékeiket.

Sárig Attila, a Böjti Csemege – Kárpát-medencei Sajtmustra megálmodója, falugazdász, a Székely Sajtkészítők Kézműves Egyesületének elnöke elmondta, hogy az idei megmérettetésre összesen 92 mintát neveztek be Székelyföldről, Erdélyből és Magyarországról, amelyek közül 85 érkezett meg a helyszínre.

Néhány mintát azért nem bíráltak el, mert a sajt fűszert tartalmazott, ami elfedte az alapsajt valódi ízét. A sajtokat egy 12 fős szakmai zsűri bírálta el. Az értékelés során először a külső megjelenést vizsgálják – szín, állag, illat –, majd az ízt. Fontos szempont, hogy az adott termék mennyire felel meg saját kategóriájának. Érdekességként kiemelte, hogy az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap az úgynevezett umami íz jelenléte, amely főként a hosszabb ideig érlelt, karakteres sajtoknál jelenik meg, és pozitív tulajdonságnak tartják. Bizonyos sajttípusoknál – például kékpenészes vagy hosszan érlelt sajtoknál – az enyhén csípős utóíz szintén elfogadott, sőt kívánatos lehet.

Tim Zoltán, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálatért felelős elnökségi tagja, zsűrielnök érdeklődésünkre elmondta: a sajtbírálatot jól kidolgozott szempontrendszer alapján végzik. A pontozási rendszerben az íz a legmeghatározóbb tényező, amely a maximális pontszám közel felét adja. Egy sajtot 100 pontos rendszerben értékelnek, és már 86 ponttól kezdődően érmes minősítést kaphat – bronz, ezüst, arany. Az érmes sajtok minden esetben kiemelkedő minőséget képviselnek, és garanciát jelentenek a fogyasztók számára. Általánosságban elmondható, hogy évről évre javul a benevezett sajtok minősége. Véleménye szerint az erdélyi sajtkészítők különösen a hegyi, félkemény és kemény sajtok terén mutatnak erős teljesítményt.

(Nyitókép: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete/Facebook)