Hétfőtől hivatalosan is megkezdi működését Csíkszereda legújabb közösségi irodája, a Kapocs Coworking Space a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt, a régi galéria helyén. A közösségi teret a Csíkszereda Városháza alárendeltségébe tartozó Pro Cultura Siculi társuláson keresztül hozták létre, és illeszkedik a városvezetés gazdaságfejlesztési projektjeibe.

A Kapocs pénteki ünnepélyes megnyitóján Juhász-Borsa Orsolya, a városháza nemzetközi kapcsolatokkal és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy a közösségi iroda – amelynek létrehozásakor a nagyvárosi coworking irodák szolgáltak mintául – legfontosabb célja, hogy valódi kapocs jöjjön létre az azt felkeresők között. Az osztályvezető kifejtette, hogy ezt már le is tesztelték, hiszen számos vállalkozó vette ki a részét abban, hogy ez a közeg létrejöhessen.

„Ez az iroda azt a célt szolgálja, hogy munkához helyszínt biztosítson a városban élő, otthonról dolgozó freelancereknek, programozóknak, kezdő vállalkozóknak és lehetőséget adjon, hogy ezek az emberek kapcsolódjanak egymáshoz, és itt ismerősöket, üzleti kapcsolatokat, szaktudást kapjanak” – részletezte a projektvezető.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének megfogalmazása szerint ezt székelyesen átjáróháznak is nevezik: találkozási pont, amely csak akkor tud jól működni, „ha olyan szervezési keretbe tesszük be, amely nem kötődik közvetlenül a városházi közigazgatási bürokráciához, éppen ezért egyesületi formában szervezték meg”. A városvezető kifejtette, a kezdeményezők a coworking iroda létrehozásához számos kolozsvári és magyarországi helyszínt látogattak meg inspirációs célból, megtalálták a helyi tervezőket, akik megálmodták a helyszínt, létrehozták az iroda honlapját, ennek nyomán pedig egyre magasabb elvárásokat fogalmaztak meg magukkal szemben, és így jutottak arra a döntésre, hogy a megyeszékhely központjában található, korábbi galériát alakítsák át coworking irodává.

„Most már csak rajtunk múlik, hogy ezt úgy töltsük meg élettel, hogy ne csak a délelőtti munkaköri programok kapjanak itt helyet, hanem a vállalkozói szövetségekkel, partnerekkel esténként tudjunk találkozni, okulni, tanulni, és főleg a most aktiválódó csíki vállalkozói környezetet egyre inkább helyzetbe hozzuk” – fejtette ki Korodi, megemlítve, hogy hasonló jó példák már vannak a városban – a House és a Magtár –, de ezek időközben szakosodtak vagy irányt váltottak, de továbbra is hasznos terek.

Borboly Csaba, a Kapocs létrehozását szintén támogató Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy reméli, sok fiatal számára adatik meg a lehetőség, hogy együttműködéséket indítsanak itt. Ezt azért tartotta fontosnak, mert meglátása szerint az utóbbi időben sokszor találkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak a fiataloknak a környéken.

Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője szerint kreativitás és nyitottság jellemzi a Kapocs létrehozását, hiszen a kezdeményezők alaposan utánanéztek, hogy melyek azok a nagyvárosi minták, amelyeket el lehet hozni Csíkszeredába. „Természetesen integrálni kell a helyi városképbe, és azokhoz a szervezetkehez kell fordulni, amelyek tevékenyen tudnak segítséget nyújtani ebben. Óriási eredmény, hogy végigmentek azokon a lépcsőfokokon, amelyeken ilyenkor végig kell menni, és megtalálták azokat a helyi specifikációkat, amelyekre szükség volt ahhoz, hogy ez az iroda kialakuljon, és azokat a gyakorlatokat, amelyeket a jövőben elsajátítanak, illetve a cégeket, amelyeket idehoznak” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az elnevezés is találó, hiszen kapocsnak kell lennie a fiatalság és az idősebb generáció, valamint a cégek között, az anyaország és a csíkszeredai vállalkozók között. Ebben a magyar kormány ezentúl is partner – mutatott rá.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, hogy nem szeretné, „ha odakerülnénk, hogy Csíkszereda a béke szigete lenne a mostani káoszban, mert annyira feje tetejére állt az ország, hogy azt sem tudjuk, jövő héten nem lesz-e több százezer ember az utcán a rossz bukaresti döntések miatt”. A szenátor nyomatékosította, hogy a Kapocs a stabilitás, a jó ötletek születésének a helyszíne kell hogy legyen.

„Legyen az a hely, ahol elindulnak az első üzleti tervek, az első ajánlatok, tárgyalások az egyik sarokban, hogy aztán a következő Bill Gates vagy a következő Elon Musk tudja azt mondani, hogy a Kapocstól indult el minden. Miért ne álmodhatnánk? Meggyőződésem, hogy az a legnagyobb problémánk, hogy nem merünk elég nagyokat álmodni. Mert nem kell föltétlen autópálya ahhoz, hogy a legjobb softwear cégek innen induljanak el. Nem kell föltétlen repülőtér ahhoz, hogy innen pattanjon ki a legjobb ötlet” – részletezte a politikus.

Hajdu Gábor, az RDMSZ parlamenti képviselője elmondta, a Kapocs az összetartó helyi közösség számára az egyik új tér, és aminek a hátterét – a többi helyi civil és kulturális kezdeményezéssel együtt – egy másik közösségi ügy képezi, a parlamenti választásokon való részvétel, „mert, ami most következik, azt mind meg fogjuk érezni a bőrünkön, legyünk vállalkozók, színészek, hivatalok vagy kulturális intézmények munkatársai” – hívta fel a figyelmet.

Berkeczi Zsolt, a székelyudvarhelyi Harghita Business Center (HBC), a megye egyik legsikeresebben működő hubjának ügyvezető igazgatója ismertette az általuk nyolc éve követett és sikerre vitt modellt, amelyben mintegy 50 vállalkozó tavaly több mint 45 millió lejes árbevételt ért el és több mint 14 millió lej profitot termelt. „A HBC csapata úgy éli meg ezt a munkát, mint közösségépítő szerep, és úgy gondolom, hogy a Kapocsnak is az lesz a szerepe, hogy közösséget építsen” – fejtette ki a HBC igazgatója, aki egyúttal sok sikert kívánt a Kapocs működéséhez, és felajánlotta a székelyudvarhelyiek segítségét a továbbiakban.