A Movember mozgalom a férfi egészséget helyezi előtérbe, a férfiak szervi elváltozásaira és a pszichés problémáikra is felhívja a figyelmet. A kifejezés az angol moustache – az ausztrál szlengben röviden „mo” – magyarul bajusz és a november szóból ered. A mozgalom égisze alatt 2003 óta minden év novemberében a résztvevők bajusznövesztéssel hívják fel a figyelmet a férfiak egészségügyi problémáira. A mozgalmat Székelyföldön több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2013-ban Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM rádió főszerkesztője, műsorvezetője honosította meg. Idén novemberben dr. Szőcs Hunor, a csíkszeredai kórház urológus szakorvosa oroszlánrészt vállal a szűrővizsgálatokban, ezért vele és a rádiós főszerkesztővel beszélgettünk a tudatosítás fontosságáról, a vizsgálatok részleteiről, illetve arról is, hogy sajnálatos módon az utóbbi időben visszaesett a férfiak érdeklődése.  

Günther Ottó több mint tíz évvel ezelőtt az elsők között népszerűsítette műsorában a férfiak mentális és testi egészségtudatosságát előtérbe helyező Movember mozgalmat. „Annak idején egy reggeli műsorban találkoztam a témával, és arra gondoltam, hogy »na, végre valami, amivel egy kicsit kimozdulhatok a komfortzónámból«, hogy egyáltalán csinálhatunk valami jót a műsorban. Akkor egy magánklinikát kerestem meg, majd velük együttműködve kapcsolatba léptünk a városvezetéssel, megkerestük Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt, mert neki már akkor legendás volt a bajusza. De csatlakozott a kezdeményezéshez a Csíkszeredai Sportklub és a Sapientia egyetem is” – emlékezett vissza a kezdetkere.

Emlékei szerint tíz évvel ezelőtt igazán nagy visszhangja volt a kezdeményezésnek, több eseményt is szerveztek, szakemberek nyilatkoztak a témában, aminek meg is volt a sikere: sokan jelentkeztek szűrővizsgálatra, és voltak, akiknél korai stádiumú rákot fedeztek fel. „De mivel egy idő után mindenhol közbeszóltak az anyagiak, az egész porba hullt. Két-három évvel ezelőtt próbáltam újraéleszteni a kezdeményezést a megyei kórházzal együttműködve. Nyilván állami keretek között ez bonyolultabb” – fogalmazott.

Günther Ottó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a prosztatarák alattomos betegség, mert a kezdeti stádiumban, amikor még jó eséllyel gyógyítható, nincsenek tünetei. „Ezért kell belesulykolni az emberek fejébe, hogy attól függetlenül, hogy novemberben van ez a kampány, egész évben oda kellene figyelnünk magunkra” – tette hozzá. Szerinte akkor lenne még sikeresebb a tudatosító kampány, ha még erősebb üzeneteket kapnának a férfiak. Szembesíteni kell őket azzal, hogy ami elromolhat, az el is romlik – fogalmazott.

„Az esetek jelentős százalékában, aki urológushoz fordul valamilyen problémával, annak általában a háttérben valamilyen pszichés ok áll. Jó lenne a férfiakat is rávenni, hogy kérjenek segítséget. Lelki segítséget kérni valóban bonyolultabb, de nem a világvége. Amellett, hogy megbeszéljük a hoki- vagy a focieredményeket, jó lenne, ha tudnánk arról is beszélni a legjobb barátunkkal, ha azt érezzük, hogy baj van. Csak sajnos mi Székelyföldön azt gondoljuk, hogy a betegség tabu. Az egészségnevelésre kellene nagy hangsúlyt fektetni már az iskolában” – vélte Günther Ottó.

A prosztatarák időben felfedezve jól gyógyítható

Azért fontos a szűrővizsgálat, mert a prosztatarák és a heretumor is csak előrehaladottabb stádiumban okoz tüneteket – ezt már dr. Szőcs Hunor csíkszeredai urológus szakorvos mondta a Maszolnak. „A szűrővizsgálat fontossága abban rejlik, hogy időben tudjuk diagnosztizálni a betegséget, akkor, amikor még nincs tünet, de már ott van a tumor, mert csak így tudjuk teljes értékű, precíz kezelésnek alávetni a pácienst, majd pedig jó életminőséget biztosítani neki” – hívta fel a figyelmünket.

Az egyes stádiumú heretumor esetében 99 százalék az esély tízéves túlélésre, míg prosztatatumorok esetében egyes stádiumban felfedezve és kezelve 95 százalékos a túlélési arány, kettes, hármas és négyes stádiumban már drasztikusan csökken az esély. A prosztatatumor hatvanéves kor fölött jelentkezik gyakrabban, ez alatt az életkor alatt nagyon ritka. A heretumor kialakulása 18 és 40 éves kor között a leggyakoribb, ezen belül is kiemeleten veszélyeztetett a 33-35 éves korosztály.

Azon pácienseknek, akiknek a családjában elsőfokú rokonnál már jelentkezett a prosztatatumor, negyvenéves kor fölött ajánlott, hogy évente egyszer elvégeztessék a szűrővizsgálatot. Ha a családban nem volt korábban ilyen betegség, akkor 45 éves kor fölött ajánlott az éves szűrővizsgálat. A heretumor esetében pedig 18 éves kortól 40 éves korig javasolják az éves vizsgálatot, függetlenül attól, hogy van-e kórelőzmény a családban.  

Hogyan zajlik a prosztatavizsgálat?

A szűrővizsgálat többlépcsős: elsőként vérminta alapján úgynevezett tumormarker-vizsgálatot végeznek el, ezt PSA-szintmérésnek (prosztata specifikus antigén) is nevezik. Ennek az eredménye rendszerint egy nap alatt elkészül. A kapott értékekkel érkezik meg a páciens a rendelőbe a tényleges szűrővizsgálatra, ahol egy kérdőívet kell kitöltenie, többek között arról, hogy volt-e a családban már tumoros elváltozás, illetve, hogy kiderüljön, jelentkeztek-e már a betegségre utaló tünetek, akár olyanok is, amelyeket addig nem észlelt a páciens, vagy nem tulajdonított jelentőséget neki. Ezt követően hasi ultrahangos vizsgálatot végeznek az orvosok: ekkor a prosztatát, a húgyhólyagot és a vesét is megvizsgálják, illetve echoval a heréket is megnézik.

Ha a PSA-szint eltérést mutat, nem a normál tartományban van, akkor ez a vizsgálat kiegészül egy végbél-betapintással is. Ez a vizsgálatnak az a része, amitől sokan ódzkodnak. „Ez nem fájdalmas, nem kellemetlen, csupán néhány másodpercig tart, csak tabu. És emiatt nem jönnek szívesen szűrésre sokan. Da hangsúlyozom, ez nem kötelező, csak akkor alkalmazzuk ezt a vizsgálatot, hogyha van a családban kórelőzmény, vagy pozitív lett a páciens PSA-tesztje. Az ultrahangvizsgálatot viszont akkor is elvégezzük, ha a PSA-teszt eredménye negatív” – részletezte az urológus, hozzátéve, hogy erre azért van szükség, mert a PSA-szint nemcsak akkor emelkedik meg, ha tumoros elváltozás van, hanem akkor is, ha gyulladás vagy fertőzés van a szervezetben.

A leggyakoribb tumoros prosztataelváltozás az adenokarcinóma (mirigyhámsejtes rák), de vannak neuroendokrin tumorok, amelyek nem változtatják meg a PSA-szintet. Az elváltozás echoval is gyanítható, illetve tapintással diagnosztizálható. Ha felmerül a tumor, akkor MR-vizsgálatot (festékanyagos mágneses rezonancia) is végeznek, amellyel még átfogóbb képet kapnak arról, hogy mennyi az esélye, hogy rosszindulatú elváltozás legyen a prosztatában. Ez dönti el azt is, hogy biopsziát vesznek-e szövettani vizsgálat elvégzése céljából. Ha jóindulatú elváltozást észlelnek, azt csak akkor kezelik, ha tüneteket okoz. Ezek közül a leggyakoribb, hogy a páciens nem tudja teljesen kiüríteni a húgyhólyagját, mindig visszamarad valamennyi vizelet, a pangó vizelet pedig fertőzés, kövek kialakulását okozhatja. Ezt megelőzendő pedig gyógyszeres kezelést írnak fel, aminek hatására ellazulnak a prosztatában található sima izmok és a vizelet könnyebben távozik.

A hólyagban pangó vizelet tünete lehet, ha elvékonyodik a vizelet sugara, szakadozva vizel a páciens, illetve amikor vizelés után még mindig úgy érzi, hogy nem ürült ki a húgyhólyagja, és percek múlva ismét tudna vizelni. Szintén pangó vizeletre utaló tünet, ha a páciensnek alvásidőben egynél többször kell vécére mennie (az egy még normális), illetve van, akinél vér is megjelenik a vizeletben, ez úgy is jelentkezhet, hogy a tiszta vizeletet két-három csepp vér követi. „Ez a tünet már elküldi a pácienst az orvoshoz” – jegyezte meg az urológus.

Az egyes stádiumban lévő daganatos betegség nem mindig tapintható – tudtuk meg dr. Szőcs Hunortól –, azon prosztatasejtek zöme, amelyekben a tumor kialakul, a prosztata felületén találhatók, ezért könnyű tapintani. A nagyon kis tumort csak a PSA-szint emelkedése mutatja ki, ezt erősítheti meg az MR-vizsgálat, mert azon látszik, hogy az orvosoknak gyulladással vagy tumorral van-e dolguk. A prosztatatumor nagyon gyorsan képez áttétet a csontokban, a kismedencében, és nyirokcsomó-megnagyobbodást is okozhat.

A herék vizsgálata otthon is elvégezhető

A herék esetében havonta egyszer ajánlott az önvizsgálat. „Az öntapogatás nagyon jó prevenciós módszer: havonta egyszer, zuhanyzás vagy fürdés után, amikor a szövetek lágyabbak, a páciens az összes ujjával végigtapogathatja a heréket, jobbról, balról, fent, lent megfigyelve, hogy teljesen egyenletes-e vagy érez valamilyen kiemelkedést, göböt, keményen tapintható részt. A here felszínén, mindkét oldalt, fent van egy pici puha göb, ez a mellékhere. Nagyon sokan kitapogatják, és hirtelen azt hiszik, hogy tumoruk van, és gyorsan eljönnek szűrésre. A mellékhere mindig fent helyezkedik el, borsószem nagyságú, illetve puhább és a tapintása nem fájdalmas” – osztotta meg a hasznos tudnivalókat a szakember.

Kapcsolódó

Ingyen megvizsgálják a háromszéki férfiak prosztatáját

Minden 45 év fölötti háromszéki férfit várnak a sepsiszentgyörgyi kórház ingyenes prosztatarákszűrésére. A megyei sürgősségi kórház szakemberei november 18. és 22. között szervezik az ingyenes prosztatarák-szűrési kampányt, amely életmentő lehet a férfiak számára.

rákszűrés prosztatarák Movember Mozgalom sepsiszentgyörgyi megyei kórház

A heretumor egyébként leggyakrabban oldalt alakul ki, és tapintható, kőkemény csomónak érezhető. De az is aggodalomra adhat okot, ha a páciensnek az egyik heréje érezhetően nehezebb, mint a másik, vagy ha véres a spermája, be is pirosodhat a bőre bizonyos részen. A heretumor echo-vizsgálattal 99 százalékos pontossággal diagnosztizálható. Az az egy százalék pedig egyéb tumormarkerekkel mutatható ki. A heretumort műtéttel gyógyítják, ez az első lépés. Bizonyos tumorok esetében ennyi kezelés elegendő is, mások esetében a műtétet kemoterápia vagy sugárkezelés, valamint utókezelés követi. Heretumor esetében a csontáttét nagyon ritka, gyakoribb a tüdő-, a máj- vagy a nyirokcsomó-megnagyobbodás. 

Drasztikusan csökkent a szűrővizsgálatra jelentkezők száma

Mind a heretumor, mind a prosztatatumor kiválóan kezelhető egyes stádiumban, ezért is hangsúlyozzák a Movember mozgalom által is, hogy időben és rendszeresen jussanak el a férfiak szűrővizsgálatra. „Ha már a tünetek kényszerítik el a férfit az orvoshoz, akkor szinte soha nem lesz jó a végkifejlet” – hívta fel a figyelmet a szakorvos.

Azért érdemes kihasználni az aktuális ingyenes szűrővizsgálati időszakot, mert máskor az urológiai várólista nagyjából öt hét, ebben az időszakban, november 29-ig azonban beutaló nélkül elő lehet jegyeztetni a szűrővizsgálatot a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál. Ekkor közölik azt is a pácienssel, hogy mikor kell elmennie PSA-tesztre.

Dr. Szőcs Hunor elmondta, három évvel ezelőtt mintegy 150 férfi jelentkezezett szűrővizsgálatra a Movember keretében, tavaly már alig több mint hetvenen voltak, az orvos szerint ez drasztikus csökkenés, és oka, hogy a férfi egészséget érintő szűrővizsgálatok még mindig tabutéma: vagy az az oka, hogy félnek az esetleges rossz eredménytől, vagy éppenséggel nem akarják tudni a diagnózist. „Viszont tapasztalat, hogy aki egyszer rászánja magát, és eljön urológiai vizsgálatra, az a személy a jövőben aktívan részt vesz a szűrőprogramokban is. Fontos, hogy a páciens ne érezze kényelmetlenül magát a vizsgálat során” – mutatott rá a szakorvos.