Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság súlya csökkent, ellenben megnőtt a kereskedelemé és az államé.

Jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben Románia gazdasága, írja a cursdeguvernare.ro a hivatalos statisztikai adatok alapján. 2012-ben az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság domináltak, együttesen 37,6 százalékkal járultak hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tíz évvel ezelőtt az ipar volt a gazdaság messze legjelentősebb ágazata, a GDP 24,4 százalékát adta, míg az építőipar és a mezőgazdaság részesedése 8,5, illetve 4,7 százalék volt.

Azóta mindhárom ágazat veszített a fontosságából. Tavaly az ipar már csak 21,2 százalékát adta a GDP-nek, ami 3,2 százalékpontos csökkenést jelent. A mezőgazdaság részaránya 4,3, az építőiparé pedig 6,6 százalékra mérséklődött a vizsgált időszakban. Különösen ez utóbbi térvesztése hatalmas, az 1,9 százalékpontos csökkenés ugyanis 22,4 százalékos visszaesést jelent, vagyis jelenleg az építőipar súlya közel negyedével marad el a tíz évvel korábbitól.

A pénzügyi és biztosítási tevékenység hozzájárulása 3 százalékról 1,6-ra csökkent, az ingatlanügyleteké pedig 8 százalékról 7,4 százalékra. Ez nem azt jelenti, hogy abszolút értékben is visszafejlődtek volna az említett ágazatok, mivel időközben a GDP szinte megduplázódott, 596,6 milliárd lejről közel 1190 milliárdra gyarapodott.

A dezindusztrializációval, a termelés súlyának csökkenésével párhuzamosan nőtt a fogyasztás és az állam súlya a GDP-n belül, mutatják az INS adatai. Jelenleg ez a két ágazat már a bruttó hazai termék közel egyharmadát adja.

2021-ben a kereskedelem, a szállítás és a vendéglátóipar hozzájárulása a GDP-hez még csak 17,3 százalék volt, ami azóta 19 százalékra nőtt. Még látványosabban nőtt az állam súlya, 4,3 százalékponttal, 9,5 százalékról 13,8 százalékra. Az állam ez esetben a közigazgatást, a fegyveres testületeket, a társadalombiztosítást, a közoktatást, a közegészségügyet és a szociális ellátást jelenti. Nagyon szépen fejlődött az elmúlt évtizedben az informatika és a telekommunikáció is, melyek GDP-részaránya 4,5 százalékról 6,3 százalékra emelkedett. Jelenleg már az állam a harmadik legfontosabb gazdasági ágazat az ipar és a kereskedelem/szállítás/vendéglátóipar mögött.

Az állam, mint gazdasági ágazat, és a fogyasztás súlyának a növekedése a magyarázata a hazai gazdaság legsúlyosabb problémáinak: a mélyülő külkereskedelmi és folyó fizetési mérleghiánynak és a növekvő államadósságnak.