Negyedszázad alatt 45 százalékkal csökkent a hazai ipar hozzájárulása a GDP-hez. Ez örvendetes tendencia, egy gazdaság erejét ugyanis, bármily furcsa is, nem az ipar, hanem a szolgáltatások fejlettsége határozza meg.

A hazai ipar hanyatlása, a kommunizmus idején épült gyárak eltűnése,a munkahelyek megszűnése fölötti sopánkodás állandó témája az erdélyi magyar közbeszédnek. A dezindusztrializáció valóságát a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen 1995-ben még 38,4 százalék volt az ipar részesedése a bruttó hazai termékből, azonban 2015-re ez az elmúlt évtized legalacsonyabb értékére, 25,3 százalékra csökkent. 2005-ben az ipar a GDP mintegy 26 százalékát adta, a 2010-2011-es időszakban ez 30 százalék körüli értékre nőtt, azóta azonban folyamatos a csökkenés.

A gazdaság struktúrájának átalakulása még látványosabb, ha a jelenlegi állapotokat a rendszerváltás előtti helyzettel vetjük össze. A kommunizmus utolsó éveiben az ipari termelés tette ki a bruttó hazai termék 46 százalékát, a mezőgazdaság részesedése pedig 14 százalék volt, ez utóbbi 2015-re 4 százalék alá csökkent. A jelenség elsődleges oka az, hogy Ceaușescu Romániájában a szolgáltatások nagyon fejletlenek voltak, a rendszerváltást követően azonban robbanásszerű fejlődésnek indultak, jelenleg ez a szektor adja a GDP-nek közel felét.

Nem negatív folyamat

A közvélekedéssel ellentétben a a dezindusztrializáció nem negatív folyamat, állítja Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

„Ez egy normális tendencia. Világszinten a GDP nagyját a szolgáltatások adják. Az ipar részarányának csökkenése azt mutatja, hogy a gazdaság fejlődik. Minél gyengébb egy gazdaság, annál nagyobb a mezőgazdaság és az ipar hozzájárulása a GDP-hez. Meg lehet figyelni, hogy a gazdaság fejlettségi mutatói, például az egy főre eső GDP és az ipar részesedése a GDP-ből fordított arányban állnak egymással” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint.

Elmondása szerint a problémát az jelenti, ha az ipari termelés nominális nagysága csökken. Ez nálunk nem áll fenn, a növekedés évek óta folyamatos, augusztusban például 6 százalék volt az egy évvel korábbi szinthez képest, ami szép eredménynek számít. „Romániában az ipari termelés nő, csak lassabb mértékben, mint a gazdaság egésze” – mutatott rá a szakember.    

A leginkább iparosodottak elmaradottak

A Világbank 2014-es adatai egyértelműen azt mutatják, hogy minél fejlettebb egy gazdaság, annál alacsonyabb az ipar és a mezőgazdaság részaránya a bruttó hazai terméken belül, kivételt kizárólag a nagy kőolaj-kitermelő államok jelentenek. Az Amerikai Egyesült Államokban az ipar 20,7, Nagy-Britanniában 20,1, Svájcban és Svédországban 25,7, Hollandiában 20,5 százalékkal, Luxemburgban 11,9, Japánban 26,9 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. A fejlett ipar szinonímájának és a világ egyik vezető technológia exportőrének számító Németországban az ipari termelés a GDP kb.30 százalékát adja.

A világ leginkább iparosodott államai között kizárólag elmaradott országokat találni: Algériában az ipari termelés a GDP 45,7 százalékát teszi ki, Fehéroroszországban a 41,4, Butánban a 42,9, Gabonban az 57,5, Szváziföldön a 42,4, Egyenlítői Guineában pedig a 72,1 százalékát. Egyébként a mélyszegénységben tengődő Egyenlítői Guinea a világ legiparosodottabb országa. Ha Ceaușescut nem buktatják meg, lehet, hogy mostanra Romániával versenyezne a megtisztelő címért.