A rendszerváltás óta nálunk 47 százalékkal csökkent az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás.

Nemzetközi viszonylatban Románia nagyon jól áll az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Nálunk fejenként 5,7 tonna, a globális felmelegedésért felelős anyag került a légkörbe 2020-ban, ugyannyi, mint Portugáliában, írja a Ziarul Financiar. Ennél kevésbé szennyező ipara csak két EU-tagállamnak van, Svédországnak és Lettországnak, melyekben a kibocsátás 4,6 tonna/fő, illetve 5,6 tonna/fő volt.

2020-ban, a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedésekből kifolyólag mindenhol visszaesett a üvegházhatású gázok kibocsátása, ez az országok közti arányokat lényegesen nem befolyásolta.

A sors iróniája, hogy az EU egyik legszennyezőbb állama a gyakran zöld szigetként Írország, ahol az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás 11,8 tonna. Ennél csak Luxemburgban kerül több szennyező anyag a légkörbe, 17 tonna/fő, ami háromszorosa a hazai értéknek. A mutató értéke további három országban éri el a 10 tonnát: Csehországban (10,6 tonna/fő), Cipruson (10,3) és Lengyelországban (10).

A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Németországban 8,9 tonna/fő a kibocsátás, Franciaországban 5,9 tonna/fő, Olaszországban pedig 6,5 tonna/fő. Ez utóbbi érték megegyezik a magyar kibocsátással. Összességében Németország járul hozzá leginkább a globális felmelegedéshez, 628,9 millió tonna üvegházhatású gázzal, majd pedig Olaszország és Lengyelország, 311,2, illetve 309,1 tonnával.

Az 1990 és 2020 közti időszakban hatalmas mértékű kizöldülésen ment keresztül Románia gazdasága, az egy főre eső kibocsátás 47 százalékkal csökkent. Ez annak a következménye, hogy rengeteg nehézipari és vegyipari üzemet bezártak, s hasonló sorsa jutott a széntüzelésű erőművek zöme is.

A legnagyobb arányú, 66 százalékos kizöldülés Észtországban zajlott, ami főleg a kommunista nagyipar leépülésének a következménye. 1990-ben még fejenként 25,7 tonna üvegházhatású gáz került a levegőbe a balti országban, 2020-ban azonban már csak 8,7 tonna. Sokkal inkább környezetbarát lett Luxemburg, Szlovákia és Dánia is, melyekben az egy főre jutó kibocsátás 51-51, illetve 49 százalékkal alacsonyabb, mint 30 évvel korábban.

A legkevésbé Portugália és Ciprus zöldítette ki a gazdaságát, 5, illetve 6 százalékkal.  

A nyugati államok esetében a gazdaság kevésbé környezetszennyezővé alakítása egy koncepció alapján történik, Románia esetében azonban ilyesmiről szó sem volt. A mi esetünkben mindenféle távlati tervezést és víziót nélkülöző döntések váltották ki a folyamatot, melynek kifejezetten negatív eredményei is vannak: míg korábban Románia áramexportőr volt, jelenleg nettó importőr, mivel bezártuk a szénerőműveket, s nem helyettesítettük azokat elégséges környezetbarát termelési kapacitással.