Idén 89 milliárd lej van előirányozva beruházásokra, ebből hat hónap alatt kb. 21 milliárdot sikerült elkölteni.

„Észrevehető egy paradigmaváltás a növekedésben, olyan értelemben, hogy 2022-ben a beruházások képezik majd a gazdaság növekedésének motorját” – olvasható az idei központi költségvetésről rendelkező jogszabály szövegében. Az első félévben mindez írott malaszt maradt, a gazdasági növekedéshez ugyanis az állami beruházások jottányival sem járultak hozzá.

A kormány 89 milliárd lejt irányzott elő beruházásokra 2022-ben, mely összegben benne vannak a saját források és az uniós pénzek is. A Pénzügyminisztérium adatai szerint azonban az első félévben körülbelül 21 milliárd lejt fordított az állam beruházásokra, az éves összeg kevesebb, mint egynegyedét.

Saját forrásokból 36 milliárdot szán a kormány beruházásokra idén, legalábbis elméletben. A valóság az, hogy hat hónap alatt mindössze 10 milliárdot sikerült elkölteni, az éves keret 28 százalékát. A pénzügyminiszter ezt a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb szerénynek nevezhető teljesítményt az infláció számlájára írja.

„A beruházások oldalán a késéseket főleg az építőanyagok áremelkedése okozta, ami egy sor kivitelezőt megakadályozott abban, hogy végezze a munkát az építőtelepeken” – idézi a Ziarul Financiar Adrian Câciut. A tárcavezető fogadkozik, hogy az év hátralevő részében be lesz hozva a lemaradás.

A 10 milliárd lej 2021-hez képest is visszaesés, akkor ugyanis 11 milliárd lejt fordított saját forrásokból beruházásokra a kormány. A január 1. és június 30. között elköltött összeg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Az elmúlt évtizedben négy olyan év volt, amikor azonos időintervallumban az állam többet fordított beruházásokra: 2021-ben és 2020-ban a GDP 0,9 százalékát, 2013-ban az 1,1, 2012-ben pedig az 1,4 százalékát.

Még rosszabbul állunk az uniós források tekintetében. A Pénzügyminisztérium adatai szerint megközelítőleg 12 milliárd lej EU-s pénzt költöttünk beruházásokra hat hónap alatt. Ez az idénre betervezett 51 milliárdnak kevesebb mint a negyede.

„A román államnak mindig is mások voltak a prioritásai. Arról van szó, hogy az állam képtelen megszervezni és lebonyolítani dolgokat” – véli a ZF-nek nyilatkozó Florin Pogonaru, a Román Üzletemberek Egyesületének (AOAR) elnöke.