Az ukrajnai háború kapcsán mindkét oldal elszámította magát. Az oroszok azzal, hogy a kijevi vezetés azonnali bukásával kalkuláltak, a Nyugat pedig azzal, hogy az orosz gazdaság és hadigépezet rövidtávú összeomlását várta a pénzügyi és gazdasági szankcióktól. A hagyományos háborúval párhuzamosan zajló „szankciós háború” kétségkívül fájdalmat okoz Oroszországnak, de a Nyugat kiütéses győzelme elmaradt, vélik elemzők.

A vezető hitelintézetek már március elején megjósolták, hogy az energiakereskedelmet érintő szankciók hatására Oroszország rövid úton fizetésképtelenné válhat. Joe Biden amerikai elnök egy szójátékkal hencegett a Twitteren: a rubelt „rubble”-lá, vagyis rommá változtatták „a precedens nélküli szankcióink”. Hozzátette, hogy az orosz gazdaság, amely a világon a 11. legnagyobb, hamarosan a top 20-ba sem fog beférni.

As a result of our unprecedented sanctions, the ruble was almost immediately reduced to rubble.

The Russian economy is on track to be cut in half.

It was ranked the 11th biggest economy in the world before this invasion — and soon, it will not even rank among the top 20.

— President Biden (@POTUS) March 26, 2022

Valóban, a rubel mintegy 70 százalékot veszített értékéből azután, hogy Oroszország 600 milliárd dolláros valutatartalékának felét befagyasztották, és a legtöbb nagybankját kizárták a globális fizetési rendszerből. Március végére viszont a rubel-dollár árfolyam jóformán visszatért a háború előtti szintre.

Az orosz gazdaság más téren is a vártnál ellenállóbbbnak bizonyult. A CNN elemzése szerint ez nagyrészt az agresszív tőkeszabályozás és kamatemelések eredménye, amelyeknek nagy részét a tavasz óta megfordították. Mostanra a kamatlábak visszatértek a háború előtti szintre, és a közel 18%-os áprilisi csúcs után legtöbb 15%-os inflációt vár év végére az orosz jegybank. Áprilisban Moszkvában még a GDP 8-10 százalékos zsugorodását prognosztizálták, most 4-6 százalékos visszaeséssel számolnak, ami megegyezik a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi előrejelzésével.

Idővel fájnak igazán

Ukrajna február 24-i lerohanása után az Egyesült Államok és harmincegynéhány szövetségese, köztük az Európai Unió tagországai három típusú büntetőintézkedéssel sújtották Oroszországot. A legnagyobb figyelmet az orosz oligarchák luxusjachtjainak és bankszámláinak lefoglalása, illetve az orosz nagybankoknak a nemzetközi fizetési rendszerből (SWIFT) való kitiltása kapta. Miközben kétségtelenül ezek a látványosabb intézkedések, igazán fájdalmasnak az orosz gazdaság és hadigépezet számára éppen az bizonyulhat, amiről a legkevesebb szó esik: a nyugati technológia oroszországi exportjának tilalma – mutat rá a The Economist. A gazdasági magazin szerint a jó hír az, hogy a szankciók valóban fájnak Oroszországnak; a rossz hír, hogy igazán érezhető veszteséget csak idővel okoznak.

Például iparági források azt valószínűsítették, hogy a háromnegyed részben amerikai, európai vagy kanadai gyártmányú orosz repülőgépflotta a nyár elejére a földre kényszerül. Ehhez képest az orosz légitársaságok sikeresen zsonglórködnek a rendelkezésükre álló gépparkkal, és a fontosabb járatok továbbra is üzelmelnek. Ehhez azonban a repülők egy részét ki kell vonni a forgalomból, hogy alkatrészként lehessen felhasználni. Az elkerülhetetlen vég egyszer csak bekövetkezik, de jóval később annál, ahogy a Nyugat kezdetben várta. A legutóbbi becslések szerint egy-két éven belül az orosz géppark mintegy harmada kényszerülhet a földre a pótalkatrészek hiánya miatt.

A CNN szerint Oroszország azért is mutatkozik a vártnál ellenállóbbnak, mert – bár ezzel a Nyugat nem számolt – lényegében a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása óta készül a mostani szankciókra. A Mastercard vagy a Visa távozása alig volt hatással a belföldi fizetésekre, mert az orosz jegybank kifejlesztett egy alternatív fizetési rendszert, a Mirt – mondta az amerikai hírtelevíziónak Andrej Necsajev, aki az 1990-es évek elején Oroszország gazdasági minisztere volt. Hasonlóképpen 2014 után a nyugati cégekre nyomást gyakoroltak, hogy ellátási láncaik egy részét vagy egészét Oroszországba helyezzék át. A McDonalds kivonulása után azért tudták szinte azonnal újranyitni az éttermeket, mert csak a logót és a csomagolást kellett lecserélni, az emberek, a termékek, a kínálat maradt a régi.

Nem utolsó sorban Oroszország bevételei nemhogy csökkentek volna az energiahordozók eladásából, hanem egyenesen nőttek. A The Economist által idézett becslés szerint az energiaeladások – az emelkedő olaj- és gázáraknak köszönhetően – 265 milliárd dolláros folyó fizetési mérlegtöbbletet eredményeznek az oroszoknak idén. A CNN ezt kiegészíti azzal, hogy jövőre változhat a képlet, decemberben ugyanis életbe lép az orosz olaj 90%-ára vonatkozó európai embargó, és ezzel napi 2 millió hordó orosz olaj „szabadul fel”. Az árak alakulása is kritikusnak bizonyulhat. Moszkva jelentős diszkonttal szállít ázsiai partnereinek, és – ahogy a CNN-nek nyilatkozó korábbi orosz gazdasági miniszter kiemelte – egy dolog a 30%-os árengedmény hordónkénti 120 dollárból, és teljesen más 70 dollárból.

Rakéta a mikrohullámú sütőből

A nyugati szankciók várt hatása elsősorban azért maradt el, mert a világ több mint száz országa nem hajlandó végrehajtani a nyugati szankciós politikát; ezek együtt a világ GDP-jének a 40 százalékát adják. Részben ennek tudható be, hogy Oroszország egyelőre ki tudja játszani a legfájdalmasabb büntetőintézkedések egy részét.

A Nyugat arra számított, hogy az exporttilalom nyomán előálló technológiahiány erőteljesen rányomja a bélyegét az orosz iparra, mindenekelőtt a hadiiparra. Csakhogy az Ukrajnára kilőtt és fel nem robbant rakéták vizsgálata arra utal, hogy az oroszok sikeresen pótolják a katonai célú felszereléseket a leghétköznapibb polgári eszközökben – például autókban vagy mikrohullámú sütőkben – fellelhető információtechnológiai eszközök újrahasznosításával.

A nyugati technológia az orosz fegyvergyártás számára pótolhatatlan. Például egy helikopterre szerelhető rádiózavaró állomás 2017-ben készült tervrajza szerint, amelybe a Reuters betekintést nyert, a 921 alkatrész közül mindössze 242-őt lehetett beszerezni oroszországi gyártótól. Az orosz vámnyilvántartások tanúsága szerint az alkatrészek egy részét az invázió előtt harmadik fél beszállítói juttatták el orosz katonai vállalatokhoz vagy más, a védelmi iparral kapcsolatban álló cégeknek.

A szankciók miatt most Oroszországnak a korábbinál is gyakrabban kell folyamodnia „polgári” chipek katonai felhasználásra történő átalakításához. Ez nem jelenti azt, hogy az orosz fegyverek elavultak – nyilatkozta a Reutersnek egy ukrán szakértő, aki egy orosz cirkálórakéta belsejében igazi technológiai bravúrra bukkant: egy műholdnavigációs antennára, amelyet egy bélyeg méretű kerámiadarabra gravíroztak. A szakértő szerint a megoldás sok embert érdekelhet, „még az amerikaiakat is”.

Az orosz fegyverekben található nyugati elektronika közül kiemelkedik az integrált áramkörök egy bizonyos típusa: a programozható chip. Az úgynevezett Field Programmable Gate Arrays (FPGA-k) évtizedek óta kaphatók, óriási rugalmasságot biztosítanak az elektronikai berendezések gyártóinak, mivel gyorsan átprogramozhatók, hogy bármilyen új feladatot elvégezzenek. Daniel Nenni, a félvezetők veterán szakértője szerint ez különösen hasznos akkor, ha egy termék frissítésekre vagy módosításokra szorul, illetve akkor is, ha – mint mostanában – a globális ellátási láncok akadozása miatt általában is chiphiány van. „Vásárolhatsz egy mosógépet, kiveheted belőle az FPGA-t, és beteheted egy rakétába, mert újraprogramozhatod, hogy azt csináljon, amit akarsz” – magyarázta.