Extraadóval sújtaná a kormány a multikat, de lehet, hogy a lakosság fizetné meg
Az új adó az árbevétel 1 százaléka lenne, azonban a nagyvállalatok átháríthatják a megnövekedett költségeket a fogyasztókra, amiből megint az átlagember jönne ki rosszul.
Továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy milyen adóügyi változtatásokkal csökkentené a kormány a vártnál jóval nagyobbnak ígérkező költségvetési hiányt, azonban szinte biztosra vehető, hogy a bevezetésre kerülő intézkedések egyike a multinacionális vállalatokra kivetett 1 százalékos forgalmi adó lesz. Ez azt jelenti, hogy az érintett nagyvállalatok az árbevételük 1 százalékát lesznek majd kötelesek befizetni az államkasszába. Közismert, hogy a multinacionális cégek úgynevezett adóoptimalizálási praktikákat folytatnak, hogy csökkentsék a nyereség után fizetendő társasági adó összegét.
„Vannak multinacionális cégek, melyek több tízmilliárd lej árbevétel mellett veszteségesek vagy jelképes profitjuk van, mint a mikrovállalkozásoknak” – nyilatkozta Marcel Boloș pénzügyminiszter egy kereskedelmi adónak adott interjúban. Hozzátette, hogy ebben az ügyben nem született még döntés, a koalíció egyelőre tárgyalnak az új adónemről. Kormányzati források szerint a PSD támogatja a bevezetését, míg a PNL, ellentétben Boloș-sal, nem lelkesedik az ötletért.
A tárcavezető hozzátette, hogy terítéken van egy másik különadó bevezetése is, mellyel a bankokat sújtanák.
„A forgalmi adó bevezetése jogi szempontból nem problémás, más országokban is láthatunk példákat. Normális elvárás, hogy a multinacionális cégek is fizessenek adót, hiszen köztudott, hogy adóoptimalizálási gyakorlatot folytatnak” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdaság és gazdálkodástudományi karának adjunktusa.
Az adóoptimalizálás azt jelenti, hogy az anyacég vagy a cégcsoport egy másik, adóparadicsomban bejegyzett tagja, valós vagy fiktív szolgáltatásokat számol el a romániai leányvállalat felé. Ezek lehetnek marketing- vagy informatikai szolgáltatások, online értékesítési platformok vagy márkanevek használati díjai. Ezen kifizetések révén csökken a leányvállalat profitja, s így az utána fizetendő adó is.
Populista intézkedés
Romániában az Európai Unió viszonylatában viszonylag alacsony, 16 százalékos a társasági adó. Ugyanakkor Magyarországon csak 9 százalék, Svájcban 1 százalék, egyes adóparadicsomokban pedig 0 százalék is lehet. „Érthető, hogy egy multi mindent meg fog tenni azért, hogy inkább ott adózzon, ahol 10 százalékponttal kisebb az adókulcs” – mondja Juhász Jácint. Véleménye szerint ugyanakkor sokat elmond a hazai adórendszer hatékonyságáról, hogy az adóhatóság nem képes feltárni ezeket az adóelkerülési manővereket.
Annak ellenére, hogy többé-kevésbé méltányosnak mondható, s nem elhanyagolható értékű pluszbevételt hoz a költségvetésbe, vannak aggályok a forgalmi adót illetően. „Ez egy populista intézkedés, amit könnyű elfogadtatni a közvéleménnyel, azonban visszaüthet, a lakosság fizetheti meg az árát. Erre a legjobb példa a magyarországi bankadó. Ennek a költségeit a bankok beépítették az áraikba, ezért jelenleg Magyarországon a banki szolgáltatások jóval drágábbak, mint például Romániában. Hasonlóképpen járhatnak el más multik is, ráterhelve az új adó költségeit a fogyasztókra” – magyarázza a BBTE oktatója.
Hatalmas bevétel, minimális profit
Azt, hogy a nagyvállalatok, ezen kategórián belül pedig a multik ügyes módszerekkel leszorítják a nyereségüket, sok adat alátámasztja. A Ziarul Financiar összehasonlította egy sor multi (Coca-Cola, PepsiCo, Procter & Gamble, Unilever, Colgate-Palmolive, Mondelez, L’Oreal, Nestle, Heineken stb.) nyereségességét helyi és globális szinten. A 2021-es gazdálkodási adatok azt mutatták, hogy a cégek nagy többsége sokat nyereségesebb volt globálisan, mint Romániában. A PepsiCo romániai leányvállalatánál a 2021-es profit az árbevétel 0,5 százalékával volt begyenértékű, míg világszinten a 10 százalékával. A Procter & Gamble profitrátája helyi szinten 1,7 százalék volt, míg globálisan 18,5 százalék.
Kapcsolódó
2021-ben a hazai cégek összesített árbevétele közel 2 milliárd lej volt, amihez a nagyvállalatok 1035 milliárddal járultak hozzá. A profit tekintetében teljesen más volt az arány: az összesített nyereség 203 milliárd lej volt, amiből 69 milliárd esett a nagyválallatokra. Ezeknél a profit átlagban az árbevétel 6,6 százalékát tette ki, míg a mikrovállalkozások esetében a 25,6 százalékát. Tavaly a romániai cégek átlagos profitrátája 9,7 százalék volt, aminél a bejáratott és nemzetközi viszonylatban is sikeres üzleti modelleket alkalmazó nagyvállalatok lényegesen gyengébben teljesítettek. Papíron.
Azt, hogy mit jelentene az új adó bevezetése, az Automobile Dacia példájával illusztráljuk. Az ország egyik legnagyobb cégének 25,7 milliárd lej volt a tavalyi árbevétele. A francia tulajdonban levő autógyártó 526,7 millió lejes bruttó nyereséget ért el, ami után 84 millió lej társasági adót fizetett. Ezen üzleti eredmény után az 1 százalékos forgalmi adó címén a cégnek 257 millió lejt kellett volna befizetnie az államkasszába.
