Egyesült Államok: továbbra sincs megegyezés az adósságplafon emeléséről
Ha a demokraták és a republikánusok nem jutnak dűlőre június 1-ig, annak súlyos következményei lesznek a világgazdaságra nézve, írja a Világgazdaság.
Elfogadhatatlan ajánlatot tettek a republikánusok az amerikai adósságplafon megemelésével kapcsolatban – mondta újságírók előtt Joe Biden elnök, aki a Hirosimában vett részt a G7-ek csúcstalálkozóján. Hozzátette, hogy nyitottak a további tárgyalásokra és hajlandó lenne a kiadások csökkentésére az adócsökkentéssel együtt, hogy megállapodásra jussanak.
Célzott rá, hogy a kongresszus egyes republikánus képviselői hajlandóak lennének csődbe vinni az Egyesült Államokat, csak hogy az ő 2024-es újraválasztási esélyeit lerombolják. Ezzel káoszt okoznának a pénz- és tőkepiacokon és kamatemeléseket eredményeznének, a tovagyűrűző globális hatásokról már nem is beszélve. A fizetésképtelenség bejelentésének céldátumáig, június 1-jéig már két hét sincs hátra.
Biden azt mondta, hogy a G7-es csúcsról hazafelé repülve telefonon egyeztetni fog Kevin McCarthyval, a kongresszus vezető republikánus képviselőjével. Itt az ideje, hogy a republikánusok belássák, nincs olyan kétpárti alku, amelyet egyes egyedül az ő pártérdekeik mentén köttetik, nekik is lépniük kell – hangsúlyozta az elnök. A demokrata és republikánus tárgyalófél a pénteki találkozója nem hozott áttörést, szombaton nem is egyeztettek, ehelyett mind a demokraták, mind a republikánusok a másik álláspontját nevezték szélsőségesnek. A tárgyalásokra rálátó források szerint a republikánusok a védelmi kiadások növelését szorgalmazták, miközben az általános kiadásokat csökkentenék.
Ráadásul meg akarták hosszabbítani a Donald Trump korábbi elnök idején elfogadott adócsökkentéseket, ami 3,5 ezer milliárd dollárral növelné a szövetségi adósságállományt. A republikánusok meredek megszorításokat követelnek, s a demokraták nem a gazdagokat támogató jóléti intézkedéseit lehetetlenítenék el azzal, hogy szigorítanák a segélyekre vonatkozó munkakövetelményeket, megkurtítanák az élelmiszersegélyeket és az adóhivatal büdzséjét.
A Biden-kormányzat ezzel szemben a nem védelmi célú, diszkrecionális kiadások befagyasztását javasolta, és partner lenne a kiadáscsökkentésben is, de nem úgy és nem azokon a területeken, ahol azt az ellenzék követeli. Amennyiben totális patthelyzet nem oldódna fel, akkor Joe Biden az amerikai alkotmány 14. kiegészítésére hivatkozva a kongresszus hozzájárulása nélkül is megemelhetné az adósságplafont, de ennek jogszerűsége egyelőre széles körben vitatott.
Az Egyesült Államok legutóbb 2011-ben került ilyen közel a fizetésképtelenséghez, szintén demokrata elnökkel és szenátussal, republikánus vezetésű házzal. De ahogy akkor megoldották, úgy most sem lesz másként – legalábbis ez a közkeletű vélemény.