Félidős választások: már Biden sem bízik a győzelemben
Akárhogy zárulnak is a keddi félidős választások az Egyesült Államokban, egy dolog biztosnak tűnik: vége szakad a Demokrata Párt washingtoni dominanciájának mindössze két évvel azután, hogy a „liberálisok” 2020-ban megszerezték az elnökséget és a kongresszus mindkét házának az irányítását.
Az amerikai demokraták arra készülnek, hogy elveszítik az ellenőrzést a washingtoni törvényhozás legalább egyik, de talán mindkét háza fölött. Hétfőn este, a keddi félidős választások előtti utolsó kampánygyűléséről Joe Biden elnök úgy fogalmazott a Fehér Házba visszatérve: „szerinte” a demokraták megtartják a szenátust, de a képviselőház „keményebb dió”.
Elillant a lelkesedés
Már az egyik ház elvesztése is érzékenyen érintené a demokratákat azután, hogy pár hete még úgy tűnt, szakítani tudnak a tradícióval, amely szerint a félidős választás egyfajta referendum a hivatalban lévő elnökről, és azt a Fehér Ház ura rendszerint elveszíti. A „liberálisok” arra a várakozásra építették reménykedésüket, hogy a Donald Trump volt elnök támogatásával helyzetbe hozott, gyakran amatőr jelöltek nem lesznek képesek felülmúlni a hivatalban lévő demokratákat. Úgy tűnik azonban, hogy sok helyütt a lelkesedés mégis fontosabbnak bizonyul a politikai tapasztalatnál.
Megfigyelők fontos tényezőnek tartják továbbá, hogy „megkopott” a hatása a legfelsőbb bíróság nyár eleji határozatának – amely hatályon kívül helyezte a nők abortuszhoz való alkotmányos jogát –, valamint azt, hogy a republikánusok kampánya elsősorban a gazdaságra, az üzemanyagárakra, általában a megélhetési költségek növekedésére és a bűnözésre fókuszált. Ily módon a félidős választásokat ismét az elnök teljesítményéről szóló népszavazássá tették, azaz visszaterelték a megszokott keretbe.
Az „egypárti uralom” vége
Akárhogy zárulnak is a keddi választások, egy dolog biztosnak tűnik: vége szakad a Demokrata Párt washingtoni dominanciájának. Ami nem tartott túl sokat egyébként, hiszen a „liberálisok” csupán 2020-ban szerezték meg az elnökséget és a kongresszus mindkét házának az irányítását.
Jelenleg a Demokrata Pártnak 220 képviselője van, mindössze kettővel több a többséget jelentő 218-nál. A CNN prognózisa szerint a republikánus jelöltek 216 választókerületben állnak nyerésre, a demokraták 199-ben, húsz képviselői szék „billeg”. Ez azt jelenti, hogy a republikánusoknak elég tíz bizonytalan mandátumból egyet megszerezniük ahhoz, hogy övék legyen a többség az alsóházban.
A százfős szenátusban mindkét párt 50 törvényhozóval rendelkezik – a demokraták mindössze Kamala Harris alelnök döntő szavazata révén ellenőrzik a házat –, magyarán a republikánusoknak egyetlen plusz mandátum a szenátus fölötti kontroll megszerzését jelentené.
A szenátusi választás négy „csatatér államra” összpontosul. A republikánusok Arizonában, Nevadában és Georgiában is esélyesek a jelenleg demokrata politikus által betöltött szenátori szék megszerzésére, miközben a demokraták Pennsylvania egyik kerületének elhódításában reménykednek. Jelöltjük, John Fetterman a kampány teljében szélütést kapott, de felépült. Ha Georgiában egyik jelölt sem szerzi meg a voksok több mint felét, decemberben második fordulót rendeznek, így a szenátus fölötti ellenőrzés kérdése további néhány hétig megválaszolatlan marad.
Kapcsolódó
Nemcsak a demokrata szenátor- és képviselőjelöltek gyengélkednek egyébként, hanem számos kormányzó is a vártnál erősebb ellenszélben találta magát, például Wisconsin, Michigan vagy Nevada államban. A 36 kormányzói küzdelem mellett különösen nagy figyelem övezi idén az állami szintű külügyminiszteri tisztségekért folyó harcot. A 2020-as választási eredmények hitelesítése körüli zűrzavar – amely végül a Capitolium elleni ostromba torkollt – szélesebb körben tudatosította, hogy ezek az emberek irányítják a választások lebonyolítását, beleértve a 2024-es elnökválasztást is.
Az impeachment sem kizárt
Ha a republikánusok átveszik az egyik vagy mindkét ház irányítását, az jelentős kihívások elé állítja a kormányzatot Joe Biden megbízatásának utolsó két évében. A szenátusi többség elvesztése például azt jelentené, hogy az elnök csak a Republikánus Párt egyetértésével tudja majd kinevezni az embereit a fontosabb kormányzati posztokra, vagy például nagykövetnek. Másfelől elfelejtheti a törvényhozási prioritásait, és legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy megvétózhatja a republikánusok jogszabály-kezdeményezéseit. (Az elnöki vétót elvileg felülbírálhatja a törvényhozás, de nem valószínű, hogy a konzervatívok megszerzik az ehhez szükséges kétharmados többséget.)
CSAK SAJÁT
Joe Biden számára személyes tétje is van a választásnak. Számolnia kell azzal, hogy vizsgálat indulhat a családja ellen, valamint nem kizárt, hogy megpróbálják elmozdítani hivatalából egy alkotmányos vádemelési eljárásban (impeachment). Ebben az esetben az utolsó gondja lesz, hogy kérdőjelessé válik az ukrajnai háború finanszírozása, amit számos republikánus csökkentene vagy leállítana.
Az impeachment esélyét növeli megfigyelők szerint, hogy az Egyesült Államokban nemhogy csökkent volna a politikai megosztottság Biden elnöksége alatt, hanem éppen ellenkezőleg. Az állapotokat jól illusztrálja, hogy pár nappal a keddi voksolás előtt egy republikánus szavazó kalapáccsal a kezében látogatta meg otthonában Nancy Pelosi házelnököt, és a szándékai felől alig hagy kétséget, hogy miután nem találta otthon a Demokrata Párt ikonikus alakját, „legalább” a férjét leütötte.
_(1).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)