A Tarom esetében, a jelenlegi árak mellett évi 30 millió eurós pluszkiadást jelentene majd, hogy fizetnie kell  a szén-dioxid-kibocsátási bizonylatokért.

Pár éven belül jelentősen megdrágulhatnak a repülőjegyek a klímavédelmi erőfeszítések miatt. 2027-től a légitársaságok nem kapnak majd ingyenesen szén-dioxid-kibocsátási bizonylatokat, hanem fizetniük kell értük, ami minden bizonnyal meg fogja dobni az üzemeltetési költségeket.

Egy átlagos évben a Tarom hozzávetőleg 300 ezer tonna szén-dioxiddal szennyezi a légkört, írja a Ziarul Financiar (ZF). Ha fizetnie kellett volna a kibocsátási bizonylatokért, akkor 2013-ban ez 1 millió eurónál kevesebbel terhelte volna meg az állami vállalat költségvetését, akkor ugyanis egy bizonylat ára 3 euró körül volt.

2021-ben a bizonylatok ára 57 euróra nőtt, ami 17 millió eurós pluszkiadást jelentett volna az egyébként is súlyos gondokkal küszködő légitársaság számára. A szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok ára jelenleg 100 euró, de a közelmúltban kerültek már 105 euróba is, ami abszolút csúcsot jelent. Ha a Taromnak az aktuális áron kellene megvásárolnia azokat, az mintegy 30 millió eurós kiadást jelentene 2023-ban.

Ez egy újabb lépést jelentene a csőd felé, az állami légiforgalmi vállalat ugyanis 2008 óta folyamatosan veszteséges. 2021-ben a cég adósságállománya 1,266 milliárd lejt tett ki, ami tavaly minden bizonnyal tovább nőtt. Az idei áron, a kibocsátási bizonylatok évi közel 150 millió lejjel növelnék a Tarom deficitjét.

Természetesen a Tarom kidolgozott egy akciótervet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, azonban a költségek egy részét mindenképp áthárítanák az utasokra. „A járatok kiigazításának, a géppark megújításának és az alternatív üzemanyagok alkalmazásának meglesz a maguk hatása. Ugyanakkor emlékeztetünk rá, hogy a jegyek árát a rendkívül erős piaci konkurencia határozza meg, a vállalat szolgáltatásainak minőségéhez viszonyítva” – válaszolta a Tarom a ZF megkeresésére.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület, az IPCC szerint a kibocsátást 2030-ig a 2010-es szinthez képest 45%-kal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást ahhoz, hogy az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 1,5 Celsius-fokon belül maradjunk, s lekerülhető legyen a klímakatasztrófa. Erre jelenleg vajmi kevés az esély. Az Európai Unió adatai szerint 1990-ben a globális kibocsátás 22 717 millió tonna volt. Ez 2005-re 30 161 millió tonnára, 2015-re 36 301 millió tonnára, 2021-re pedig 37 857 millió tonnára nőtt. A klímacél a két évvel ezelőtti szint kb. 20 ezer millió tonnával való csökkentésével számol az évtized végéig, ami fölöttébb valószínűtlennek tűnik.

Az EU adatai szerint 2021-ben a repülés részesedése a globális kibocsátásban 1,03 százalék volt. Idén ez az érték számottevően nagyobb, mivel időközben véget ért a koronavírus-járvány, ami nagyban visszafogta a légiközlekedést, azonban minden bizonnyal nem haladja meg a 2 százalékot. Ez jelentős mértékben nem fog változni az elkövetkező időszakban, mivel 2027-ben is kerozinnal fog működni a repülőgépek elsöprő többsége. Ha a légitársaságok az elkövetkező pár évben csökkentik is valamelyest szén-dioxid-kibocsátásukat, az a globális kibocsátásra minimális hatással lesz.