banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Uniós klímaalapot hoztak létre, amiből a klímaadóval sújtott lakosokat támogatnák az ígéret szerint

Történelmi döntés született Luxemburgban a klímavédelmi törvénycsomagról, Románia nettó nyertese lehet a zöld átállásnak – idézte a RMDSZ közleménye Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert, aki részt vett az uniós szaktárcavezetők luxemburgi tanácskozásán, amelyen elfogadták a szociális klímaalapot.

 „Egy maratoni ülés után sikerült megállapodásra jutni az Európai Unió környezetvédelmi minisztereivel arról a törvénycsomagról, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás az unióban az 1990-es szinthez képest. Nehéz tárgyaláson vagyunk túl, hiszen az EU ambiciózus éghajlatvédelmi céljait össze kellett egyeztetni a tagállamok gazdasági képességeivel és szociális sajátosságaival. Történelmi döntés született, hiszen olyan reformokról hoztunk döntést, amelyek a következő évtizedben jelentős változások elé állítják a lakosságot. Azt az álláspontot képviseltem Luxemburgban, hogy a zöld átálláshoz megfelelő támogatást kell nyújtani az alacsony jövedelmű állampolgároknak. Ebből a szempontból fontos eredmény, hogy sikerült egy 59 milliárd eurós Szociális Klímacsomagot kialkudni” – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, miután kedden Luxemburgban részt vett Környezetvédelmi Tanács ülésén, amelyen a Fit for 55 uniós klímavédelmi törvénycsomagról döntöttek a tagállamok vezetői.Tánczos Barna a tanácskozáson | Forrás: rmdsz.ro

Az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényről fogadott el közös álláspontot a klímavédelmi csomag részeként. Tánczos Barna tájékoztatott, hogy ezek közül az egyik jelentős változás az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer reformját érinti. „Az épülethasználatból és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátásokat is megadózza az új rendszer, amely 2027-ben lép majd életbe. Ugyanakkor fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása. Ez azt jelenti, hogy növekedni fognak a lakosság és a vállalkozások költségei. Ezért is fontos, hogy egy olyan Szociális Klímaalapot is létrehozunk, amely támogatja a lakosságot az energiahatékony fűtési rendszerekre és a tisztább mobilitásra való átállásra” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tánczos Barna hozzátette, jelentős eredmény, hogy az utolsó tárgyalások során sikerült magas szinten tartani a Klímaalap költségvetését, és abban is megállapodtak a tagállamok tárcavezetői, hogy az 59 milliárd eurós alap 35 százalékát közvetlen jövedelemtámogatásra fordíthatják. „Ebből az alapból azokon tudunk majd segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró a zöld átállás. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen biztosítani kell a társadalmilag méltányos átmenetet” – jelentette ki a miniszter.

Tánczos Barna beszámolt: a Modernizációs Alap költségvetésének 2,5 százalékos növelését is sikerült elérni. „Ebből az alapból, amelyet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeiből finanszíroznak, az energiarendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére kaphatnak támogatást a tagállamok. Románia számára fontos eredmény, hogy átmeneti intézkedésként továbbra is forrásokat lehet lehívni ebből az alapból a földgázhálózat fejlesztésére” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az EU környezetvédelmi miniszterei arról is megállapodtak, hogy 2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új személyautók és könnyű haszongépjárművek forgalmazását. „Ebben a tekintetben Románia egy fokozatosabb átállást szorgalmazott, hogy a lakosság és az autóipar is felkészülhessen a zöld technológiák széleskörű használatára. A Tanácsban végül maradt a Bizottság által javasolt céldátum, amíg kibocsátásmentessé kell tenni a közúti közlekedést. Ugyanakkor az a kompromisszum született, hogy az Európai Bizottság 2026-ban újraértékeli az autópiac alakulását, és az eredménytől függően lehetőség nyílhat a plug-in hibrid autók forgalomba helyezése 2035 után is. Nekünk most az a feladatunk, hogy minél inkább felkészüljünk az átállásra. A következő években fokozatosan növeljük a Plusz Roncsautóprogram költségvetését az elektromos autók megvásárlásának támogatására, valamint országszerte mintegy 15 ezer töltőállomás létrehozását finanszírozzuk” – taglalta Tánczos Barna.

A Környezetvédelmi Tanács által elfogadott törvénycsomagról az uniós jogalkotási szabályok értelmében most az Európai Parlamenttel kell megállapodásra jutni, ezt követően fogadhatják el hivatalosan az új szabályozást.

Kapcsolódók

Kimaradt?