Tíz-tizenöt éves számítógépekkel, elavult szerverekkel nem lehet hatékonyan harcolni az adócsalás ellen, pedig csak az áfafizetés elkerülése évi több tízmilliárdos kárt okoz az államháztartásnak. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében 150 millió eurót költhetünk az ANAF digitalizálására. 

Románia államháztartásának egyik legnagyobb problémája az adóbehajtás alacsony hatásfoka, ami miatt az államkassza évről évre hatalmas, több tízmilliárd lejes bevételektől esik el. Az elmúlt években több intézkedés is történt az adóbehajtás digitalizásának az irányában (pénztárgépek csatlakoztatása az adóhatóság szerveréhez, elektronikus számlázás stb.), azonban ezek egyelőre nem hoztak látványos eredményt.

Tavaly a költségvetésbe áfa formájában befolyt összeg a bruttó hazai termék (GDP) 6,9 százalékát tette ki, ami egyértelmű, ha nem is látványos előrelépés az egy évvel korábbi 6,6 százalékhoz képest. A hosszabb távú visszatekintés azonban árnyaltabbá teszi a képet, hiszen 2021-ben az áfabevételek a GDP 6,7 százalékával voltak egyenértékűek, 2016-ban pedig a 6,8 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a digitalizáció ellenére tavaly GDP-arányosan csak 0,1 százalékponttal több áfabevételünk volt, mint nyolc évvel korábban.

„Ha a költségvetési hiányt nézzük, akkor semmiképp sem lehetünk elégedettek a tavalyi eredménnyel, hisz Románia 2023-hoz képest 2024-ben óriásit lépett a szakadék széle felé. A 2023-as 5,6 százalékos költségvetési hiány után sikerült összehozni egy 8,6-8,7 százalékos év végi mínuszt. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy nincs összehangolva a bevételék pozitív alakulása a költségek kimért és fokozatos növelésével. Amikor a GDP-hez viszonyított adóbevételeket elemezzük, egyértelmű, hogy Románia sokkal magasabb szinten kellene legyen, hogyha ilyen szintű költségeket szeretne finanszírozni a bevételekből. A régióban Románia gyakorlatilag az utolsó helyen áll a gazdaságból származó bevételek tekintetében, ha ezeket a GDP-hez viszonyítjuk. A 30,1 százalékos 2024-es eredmény közel sem elég arra, hogy a megnövekedett költségeket fedezze. Ezért is óriási a költségvetési hiány a tavalyi évre, és ezért nehéz visszafaragni 7 százalékra a hiányt 2025-ben” – nyilatkozta a Maszolnak Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Az áfabehajtás hatékonysága azért létfontosságú az államháztartás számára, mert az áfa a legnagyobb összegű bevétel, tavaly közel 121 milliárd lejt hozott az államkasszába. Ennél több bevételt csak a társadalombiztosítási járulék eredményezett, azonban annak előre meghatározott rendeltetése van.

Haladás helyett visszalépés

Az Európai Bizottság 2024 decemberében tette közzé a legfrissebb jelentést az áfabehajtás hatékonyságáról. Ebben megállapítják, hogy az adóbehajtás hatékonyságának javításában sikeres tagállamok kötelezővé tették az elektronikus pénztárgépeket, bevezették az elektronikus számlázást és az elektronikus jelentési kötelezettséget. Ugyanakkor ezek nem minden tagállam esetében váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. „Ez történt például Románia esetében is. Bár 2013 és 2022 között elért egy enyhe csökkenést az áfafizetés elkerülésének terén, a javulás sokkal kisebb mértékű volt, mint más tagállamokban” – idézi a cursdeguvernare.ro a jelentést.

2022-ben a hazai adóhatóságnak (ANAF) az áfa 30,59 százalékát nem sikerült behajtania. Ez jelentős előrelépés az egy évvel korábbi 36,7 százalékhoz képest, 2023-ban azonban az EB becslései szerint 33,7 százalékra nőtt a be nem hajtott adó aránya, az úgynevezett áfarés. Másrészt a 30,59 százalék is óriási, a legnagyobb az EU-ban, ötszöröse az 6,03 százalékos uniós átlagnak. A be nem szedett áfa miatt 2022-ben 8,5 milliárd euró bevételtől esett el az államkassza. 

Tavaly a kormány kiadásai közel 153 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. Ha az áfabehajtás hatékonyságának tekintetében az uniós átlagon állnánk, akkor ebből az adónemből 121 milliárd helyett 160 milliárd lej körüli összeg folyt volna be az államkasszába, a deficit pedig több mint 40 milliárd lejjel lett volna kisebb. Nagyon nem mindegy.  

Az adóbehajtás hatékonyságának terén nemcsak uniós, hanem régiós összehasonlításban is nagyon rosszul állunk: Magyarországon mindössze 2,31 százalék az áfarés, Lengyelországban 8,04, Szlovákiában 14,62, Csehországban 4,23, Bulgáriában pedig 7,65 százalék.

Azon, hogy kullogók vagyunk az adóbehajtás terén, nemigen lehet csodálkozni. „Amikor a kereskedelem és a szolgáltatások értékesítésének is jelentős része ma már online történik, internetes felületeken, amikor egyre komplexebb a gazdasági rendszer, akkor digitalizáció nélkül és informatikai rendszerek nélkül lehetetlen javítani az adóbehajtás hatékonyságán. Romániában az elmúlt húsz évben nem történt olyan szintű beruházás az adatbáziskezelésben és a hardware, a számítógépes rendszer vásárlásban, mint az elmúlt néhány évben. Húsz éve dolgoznak ugyanazokkal a szerverekkel, ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az informatikai programokkal az ANAF-nál, amelyeket jelen pillanatban folyamatosan cserélünk és fokozatosan teljesen felújítunk. A digitalizáció nagyon későn indult el Romániában, most már van rá pénz, a helyreállítási alap több mint 150 millió eurót biztosít erre a folyamatra, és ez a folyamat most beérni látszik, beérni látszanak azok az e-Factura, e-Transport, SAF-T rendszerek, amelyeknek az összekapcsolásával sokat lehet javítani a hatékonyságon. Természetesen ez az intézményekben is átalakulási folyamat, az alkalmazottaknek meg kell tanulniuk használni ezeket a performens rendszereket. Egy szó, mint száz, Romániában későn indult a digitalizáció, és emiatt később is hozza majd az elvárt eredményeket” – mondja Tánczos Barna.

Az adóbehajtás hatékonysága azért sem nőtt a várt mértékben, mert gondok voltak a betartatási rendszerrel, az ellenőrzésekkel, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász docense. „Az előző kormány, Boloș pénzügyminisztersége idején azokat terhelte meg jelentési kötelezettséggel, akik rendesen fizették az adót, míg azok esetében, akik elkerülték, továbbra sem működött” – mondja a szakember. 

Adóreformra van szükség

Bár az áfabehajtás hatékonyságának a javítása létfontosságú, egymagában nem elég az államháztartás fenntarthatóvá tételéhez. „Nem lehet egyetlen egy adóra alapozni, amikor a fenntarthatóságról beszélünk. Olyan komplex csomagra van szükség, amely a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, megfelelő mértékben növeli az adóbevételt. Ezzel párhuzamosan vissza kell szorítani az adócsalást, és onnan is lehet jelentős bevételtöbbletet lehet elérni. Ami a költségvetés összbevételeit illeti, a tervezett növekedés 2025-re 2,3 százalékpontos.

Ez azt jelenti, hogy idén el tudja érni az összbevétel a 34,9 százalékot, de továbbra is ennek a jelentős részét az uniós alapok teszik ki, tehát az adóbevétel mindig lassabban növekszik a kelleténél. Amikor közel 10 évvel ezelőtt változott az ország adófilozófiája, akkor sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a személyi jövedelmadóból származó bevételekre, illetve a társadalombiztosítási bevételekre, és kisebbet az áfára. A 19 százalékos áfa még mindig az egyik legalacsonyabb a régióban, és ezáltal rettenetesen nehéz az áfabevételekből jelentős növekedést elérni. Természetesen, mindig ott van az adóelkerülés, az áfarés, ennek a csökkentése hozhat plusz bevételt. Ettől függetlenül, ebben a rendszerben, ebben a filozófiában, amelyben közel tíz éve van az ország, nem lehet ugyanazt a hatékony adóbehajtást elérni, mint a környező országokban. Ezért van szükség az adóreformra, és ezért kell átalakítani akár struktúrájában is az adórendszert, hogy egy stabil, növekedő adóbevétellel fedezni lehessen a kiadásokat” – magyarázza a pénzügyminiszter. Hozzáteszi, hogy mindezek mellett szükség van az államapparátus karcsúsítására is.

Idén a kormány 7,1 százalékra szeretné emelni a GDP-arányos áfabevételt.