Kovászna megyének sajátos a gazdasági struktúrája, tavalyig a cégek mintegy 90 százaléka mikrovállalkozás volt. A kormány év végén kiadott salátarendeletével Háromszéken többszáz cég veszítette el mikrovállalkozás státusát és lett profitadó fizető. A megváltozott adózási környezet, vagyis az, hogy eddig üzleti forgalmuk 3 százalékát fizették be adóként, mostantól viszont nyereségük 16 százalékát kell befizessék, sokak számára előnytelen és megmaradásukat veszélyezteti.

A más típusú adóbesorolásba került mikrovállalkozások közül, azokat érinti rendkívül hátrányosan a rendelet, amelyek például szellemi termékek előállításával vagy szolgáltatásokkal foglalkoznak, ahol kevés a leírható kiadás, így üzleti forgalmuk szinte megegyezik a profitjukkal. Ők hirtelen arra ébredtek, hogy az eddigi 3 százalék helyett 16 százalék adót kell befizessenek, magyarázta a Maszol érdeklődésére Édler András a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Mint ismert eddig azok a cégek minősültek mikrovállalkozásnak, amelyek éves üzleti forgalma nem haladta meg az 500 ezer eurót és legtöbb 9 alkalmazottat foglalkoztattak. A salátarendelet idéntől 250 ezer euróra csökkentette a bevételhatárt és következik, hogy 2026. január elsejétől csak a 100 ezer eurós forgalom alatti cégek minősülnek mikrovállalkozásnak, vagyis lesznek jogosultak 1, illetve 3 százalékos forgalmi adóra, ez fölött profitadó fizetővé válnak és nyereségük 16 százalékát kell az államkasszába fizessék.

A Maszol kérésére a 2023-as mérleg adatok alapján készített elemzésében Édler András rámutatott: Kovászna megyében 5014 mikrovállalkozás volt. Feltételezve, hogy tavalyi üzleti teljesítményük hasonló volt az egy évvel korábbihoz, 254 olyan cég lehet Háromszéken, amelynek forgalma meghaladta a 250 ezer eurót, így idéntől profitadó fizetővé válik. Jövő évtől – amikor 100 ezer euróra csökken a bevételhatár – további 526 cég veszítheti el a mikrovállalkozás státusát.

Édler András rámutatott: a két bevételhatár csökkentés 780 háromszéki mikrovállalkozást érinthet, ami a Kovászna megyei cégek 14 százalékát jelenti. Gond az, hogy ők nem önszántukból válnak profitadó fizetővé, mert ez az adózási forma fenntartható és kedvező számukra, hanem mert az államnak nincs pénze és egyre inkább a profitadó fele tereli a mikrovállalkozásokat, fogalmazott Édler András aki szerint a kisvállalkozások késélen táncolnak, sokan nem tudják majd kifizetni a megemelkedett adójukat, ezért bezárnak és munkahelyek szűnnek meg.

Egyre több a cégbezárás

A kedvezőtlen jogi és adózási környezet már érezteti hatását, hiszen már tavaly is megugrott a cégbezárások száma, és ez a jelenség idén folytatódhat. Az Országos Cégbíróság (ONRC) jelentése szerint tavaly január elejétől november végéig országszinten 41 093 vállalkozás szűnt meg, 15,31 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Az elmúlt esztendő első 11 hónapjában Kovászna megyében 215 vállalkozás szűnt meg, ami 18,78 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Édler András szerint ez egyfajta barométere annak, hogy amióta a kormány elkezdte szorongatni a vállalkozásokat, mert pénzre van szüksége az államkasszának, megnőtt a cégbezárások száma. A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke arra is rámutatott, hogy a vállalkozásokat érintő, megszorító intézkedések miatt megnövekedett a cégek állam fele felhalmozott adóssága is, mert nem tudják kinyögni a megemelkedett adóterheket.

Édler András elmondta, a birtokában lévő adatok alapján a mintegy 800 ezer hazai vállalkozásból 330 ezer cég tartozik valamilyen adóval az államnak. Ezek az elmúlt 5 évre visszamenőleg összesen 32 milliárd lejes adótartozást halmoztak fel, csakhogy ennek jelentős része, 13,5 milliárd lejes tartozás az elmúlt évben gyűlt össze.

A háromszéki közgazdász szerint az államkassza hiányára a megoldás nem a kisvállalkozások sanyargatása kellene legyen, hanem a jelenleginél sokkal karcsúbb államapparátus, vagyis az állami alkalmazottak számának csökkenése és a hatékonyabb adóbehajtás.