A bevételeikhez képest mesés profitot termelnek, de fel vannak mentve a társasági adó fizetése alól.

Az Európai Bizottság (EB) hónapok óta jegeli Románia tavaly decemberben az országos helyreállítási terv keretében benyújtott kifizetési kérelmét. Az uniós testület arra hivatkozva tartja vissza a pénzt, hogy a bukaresti kormány nem teljesítette egy sor vállalását, köztük a mikrovállalkozások méltányos adóztatására vonatkozót.

A romániai cégek nyereségességi adatai egyértelműen azt sugallják, hogy az EB aggályai és elvárásai megalapozottak, a romániai mikrovállalkozások ugyanis szinte adóparadicsomként működnek.

A Bridge to Information online platform adatai szerint 2022-ben az országban működő mintegy 400 ezer, 100 ezer lejnél nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalkozás átlagos nettó profitrátája 8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a nettó nyereség az árbevétel 8 százalékát tette ki.

A mutató a mikrovállalkozások esetében volt messze a legnagyobb, 19,7 százalék, írja a Ziarul Financiar. A kisvállalkozások profitrátája 10,1, a középvállalkozásoké 6,6, a nagyoké pedig 5,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások az átlagnál két és félszer nyereségesebben működtek.

Vannak ágazatok, ahol még nagyobb az aránytalanság a mikrovállalkozások javára. Az energetika terén utóbbiak 69,9 százalékos nettó profitrátával működtek, míg az átlag ennek kevesebb, mint ötöde, 13,1 százalék. A vízszolgáltatás, köztisztasági szolgáltatások és hulladékgazdálkodás terén 6,7 százalék az átlagos profitráta, míg a mikrovállalkozások esetében ennek a háromszorosa, 20,8 százalék. A közigazgatási szolgáltatásokat végző cégek átlagos profitrátája 2,8 százalék, aminek a mikrovállalkozások a tizenegyszeresét mutatják fel, 30,3 százalékot. Az informatika és telekommunikáció terén az átlagos nettó profitráta 11,8 százalék, míg a mikrovállalkozások esetében több mint triplája, 42,9 százalék.

Nincs egyetlen olyan gazdasági ágazat sem, ahol ne a mikrovállalkozások lennének a legnyereségesebbek, a legkisebb eltérés 25 százalék körüli.

Az időbeli növekedés tekintetében szintén a mikrovállalkozások állnak a legjobban. 2016-ban a versenyszféra egészét tekintve 4,4 százalék volt az átlagos nettó profitráta, ami 2019-re 5,6, 2022-re pedig 8 százalékra emelkedett.  A mikrovállakozások esetében a növekedés ennél jóval gyorsabb volt, 7,6 százalékról 19,7 százalékra emelkedett a mutató értéke. A nagyvállalatok profitrátája 3,5 százalékról 5,7 százalékra nőtt a vizsgált időszakban.

Jelenleg azok a mikrovállalkozások, melyeknek az éves árbevétele nem haladja meg az 500 ezer eurót, nem fizetik a bruttó nyereség 10 százalékával megegyező társasági adót. Az EB azt szeretné, ha a kormány lényegesen csökkentené ezt az értékplafont.