Európa gazdagabb és fejlettebb fertályán a magánszektorban lehet jobban keresni, nálunk az állam a legnagyvonalúbb munkáltató.

Romániában a közalkalmazottak átlagban többet keresnek, mint a versenyszférában dolgozók. 2025 volt az egymást követő tizedik olyan év, amikor az állami alkalmazottak bérelőnyben voltak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint áprilisban a fizetésük átlagban 6,7 százalékkal volt magasabb, mint a magánszektor munkavállalóinak az átlagfizetése.

Az Európai Unióban az állami és a magánszektor által biztosított jövedelem aránya elég heterogén képet mutat, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense. Idehaza létezik egy olyan vélekedés, hogy uniós viszonylatban idehaza a legnagyobb az állami alkalmazottak bérelőnye, azonban ez nem pontosan így van.

2024-ben a romániai közszféra átlagfizetése 12,8 százalékkal volt nagyobb a magánszektorénál, ami tekintélyes különbség, de nem a legnagyobb az Európai Unióban. Írországban az állam alkalmazásában állók átlagosan 25 százalékkal kerestek többet a versenyszféra dolgozóinál. Ez közel duplája a hazai mutatónak, azonban a két ország között van egy lényeges eltérés: miközben Románia makrogazdasági mutatói még mindig nem érték el az uniós átlagot, addig Írország az egy főre eső GDP tekintetében a világ élvonalába tartozik.

Előny a közalkalmazottaknál

A zöld sziget mellett Lengyelországban és Szlovéniában is bérelőnyben vannak az állami alkalmazottak 20, illetve 16 százalékkal. Mivel a statisztikai adatok nem minden országban azonos módszertan alapján készülnek, lehet, hogy van pár állam a mediterrán térségben is, amelyek hasonló cipőben járnak. A dolgozóikat a magánszektorral összevetve túlfizető államok közül egyedül Írország gazdasága teljesít igazán jól, állapítja meg Králik Lóránd.

Csehországban nagyjából egy szinten vannak a két fő ágazatban a fizetések, Magyarországon és Franciaországban 3 százalékkal van lemaradva a közszféra, Dániában és Németországban hozzávetőleg 5 százalékkal.

A nagyváradi közgazdász-egyetemi oktató hangsúlyozza, hogy szektoriális szinten nagy eltérések vannak. A hazai igazságszolgáltatásban dolgozók kb. háromszorosát keresik meg a versenyszféra átlagfizetésének, a magas szintű bírák pedig az 5,8-szorosát. Ezzel Románia dobogós az EU-ban. A szakorvosoknak az átlagos bérszinthez viszonyított javadalmazása tekintetében Magyarország az első az unióban, míg a tanárok a versenyszférához viszonyítva Finnországban, Írországban, Olaszországban és Franciaországban keresnek legjobban. Romániában szintén bérelőnyben vannak a tanárok, de nem sokkal, miközben az EU-ban az oktatásban dolgozók átlagban kevesebbet keresnek, mint a magáncégek munkavállalói.

Idehaza másfél évtizeddel ezelőtt még a magánszektor jobban fizetett az államnál, utóbbinak 2011-ben 8 százalék, 2012-ben pedig 6 százalék volt a hátránya. 2013-ban a versenyszféra vezetett 1 százalékkal, egy évvel később pedig egy szinten voltak a fizetések. A nagy változás 2017-ben következett be, ami az egységes közalkalmazotti bértábla elfogadásának a következménye volt. Abban az évben a közalkalmazotti átlagbér 21 százalékos előnybe került, 2018-ban pedig már 31 százalékkal haladta meg a versenyszféra által biztosított nettó átlagkeresetet. A 31 százalékos előny megmaradt 2019-ben és 2020-ban is, amivel a legnagyobbak között volt az Európai Unióban.

Ezt követően olvadni kezdett a bérelőny, mivel a növekvő költségvetési hiány miatt a kormány visszafogta a bérfejlesztést a közszférában. 2023-ban már csak 7,1 százalék volt az állami alkalmazottak bérelőnye, hogy aztán a rákövetkező évben 12,8 százalékra, 2025 januárjára pedig 15,1 százalékra emelkedjen. Ez a Ciolacu-kormány 2024-es felelőtlen pénzszórásának volt a következménye, ami katasztrofális állapotba hozta a költségvetést, 8,65 százalékos GDP-arányos deficitet generálva, s a következményeit még mindig nyögi az államháztartás.

A vizsgált időszakban, mintegy 10 év alatt, a közalkalmazotti bérek 222 százalékkal, vagyis több mint háromszorosára emelkedtek, 1848 lejről 5948 lejre.  

Politika és bérpolitika

„A választási ciklusok nagyon pontosan nyomon követhetők a bérelőny alakulásán” – mutat rá a PKE oktatója. Ugyanaz a ciklikusság kirajzolódik akkor is, ha a közalkalmazotti béreket a GDP-hez, illetve a központi költségvetéshez arányítjuk. 2024-ben az állami bevételek 32,9 százalékát költöttük a közalkalmazotti bérekre, ami az Eurostat adatai szerint a legmagasabb arány volt az Európai Unióban. Utánunk Bulgária (31,3 százalék), Lettország (30,4 százalék) és Litvánia (30,1 százalék) következett.   

A legkevesebb pénz Németországban (17,7 százalék), Olaszországban (19,1 százalék) és Hollandiában (20 százalék) ment el az állami alkalmazottak fizetésére, míg az Európai Unió átlaga 22,2 százalék volt. Annak köszönhetően, hogy befagyasztották a közalkalmazotti béreket, tavaly már Bulgária (32,5 százalék), Litvánia (30,7 százalék) és Lettország (30 százalék) is megelőzött bennünket, mi 29,7 százalékon álltunk. Akárcsak a bérelőnynél, ebben a rangsorban is gazdaságilag viszonylag gyenge tagállamok állnak az élen, a magas életszínvonalú, fejlett nyugat- és észak-európai államok visszafogottabban költenek fizetésekre.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint idén a költségvetési kiadások 27,3 százaléka megy el az állami alkalmazottak fizetésére. Valószínű, hogy a mutató ennél is kedvezőbben alakul, hiszen szeptember végén  23,38 százalékon álltunk. Idén az év első kilenc hónapjában a GDP 5,9 százalékát költöttük közalkalmazotti bérekre, 0,62 százalékponttal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában.

Jövőre a kormány minden bizonnyal emelni fogja a fizetéseket a közszférában. Ennek a mértéke egyelőre nem ismert, de valószínű, hogy nagyjából megegyezik majd az infláció mértékével. Az INS számításai szerint az év eleje óta 5,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex, a szeptemberi inflációs ráta pedig 6,61 százalék volt. Ha sor kerül rá, a béremelés törvényellenes lesz, mivel a költségvetési felelősség 69/2010-es törvénye előírja, hogy amennyiben a GDP-arányos államadósság meghaladja az 50 százalékot, a közalkalmazotti bértömeget be kell fagyasztani. Július végén Románia adósságállománya a GDP 60,4 százalékát tette ki, s aggasztó gyorsasággal emelkedik.  

2028-ban ismét választási év lesz, s ha valamilyen csoda folytán addig hatalmon marad a gyenge parlamenti támogatottsággal rendelkező, szakértőinek álcázott, ám egyértelműen a PSD által dominált Niculescu-kormány, nehezen képzelhető el, hogy ne nyitná meg a költségvetési pénzcsapot az 1,28 millió közalkalmazott kegyeinek elnyerése érdekében. Ez automatikusan a folyamat megfordulásával, a bérköltségek költségvetésre vetített súlyának, illetve az államháztartási hiány növekedésével járna.

„Összességében nem egészséges, hogy az államnál nagyobb bérek vannak, mint a magánszektorban, mivel ezáltal az állam a GDP-t megtermelő szférából von el szürkeállományt. A 10 százalékot meghaladó bérelőny már semmiképpen sem az” – szögezi le Králik Lóránd. Hozzáteszi, hogy ez fokozottan érvényes az uniós átlagtól elmaradó közép- és kelet-európai tagállamokra, a legjobban teljesítő tagországokban a versenyszféra jobb kereseti lehetőséget kínál, mint a közalkalmazotti státus.