Az évtized végéig körülbelül 500 kilométer vasúti pálya villamosítására kerülhet sor.

A hazai vasútvonalak hossza 10 600 km, amiből közel 4 ezer km villamosított. Ez a teljes hálózat kevesebb, mint 40 százaléka, ami  alacsonynak számít európai viszonylatban.

Az európai átlag 50 százalék, a csúcsot pedig Svájc jelenti 100 százalékkal. Az egykori szocialista országok között is vannak azonban olyanok, melyek fényévekkel előttünk járnak, Lengyelországban például a vasútvonalak 70 százaléka van villamosítva.

„A villamosítás költségeit elég nehéz felbecsülni, mivel a szükséges munkálatoktól függően változik. Az átlagos költség 2-3 millió euró/km, a beruházások összértéke tehát 10-15 milliárd euró lenne. Gazdasági szempontból ez inkább egy elméleti összeg, mivel a forgalom szintjének növelése nélkül nem indokolt egy ilyen beruházás” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Nemes Szabolcs, a Roland Berger üzletvezetési tanácsadó cég vezető munkatársa.

A hazai vasútvonalak kihasználtsága roppant egyenlőtlen, a forgalom java része a villamosított szakaszokon zajlik. „A teherforgalom több mint 80 százaléka a villamosított pályaszakaszokra összpontosul, s hasonló a tendencia a személyszállítás tekintetében is” – mondja Nemes Szabolcs.

Jelenleg hat vasúti szakasz villamosítása van tervbe véve. Ezeknek a hossza meghaladja az 500 kilométert, a beruházások becsült értéke pedig 1,2 milliárd euró. Körülbelül 250 km villamosítása 2026-ig kellene befejeződjön, a fennmaradó 250 kilométeré pedig az évtized végéig.

A vasút villamosítása valamelyest hozzájárulna a fuvarozás kizöldítéséhez, bár nem számottevő mértékben. „A vasúti szállítás villamosítása csökkentené a fosszilis üzemanyagoktól való függést is, azonban az évi 130 ezer tonna, a vasút által fogyasztott gázolaj nem jelentős mennyiség. Ez hozzávetőleg 2 százalékát teszi ki a fuvarozás teljes fogyasztásának” – nyilatkozta Nemes Szabolcs.