Egyre kevesebbeket érdekel a lakáshoz jutást segíteni hívatott, kedvezményes hiteleket kínáló program.

A romániai jelzáloghitelek értéke meghaladja a 100 milliárd lejt, derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Az első negyedév végén az állam által garantált, kedvezményes kamatú kölcsönök felvételét lehetővé tevő Új Otthon program (korábban Első Otthon program) hitelállománya 29,6 milliárd lej volt.

A piaci alapú feltételekkel nyújtott jelzáloghitelek összértéke 76,3 milliárd lej volt, míg az ingatlangaranciás fogyasztási hiteleké 6,9 milliárd lej.

Annak ellenére, hogy elméletileg a legkedvezőbbek az ügyfelek számára, az Új Otthon népszerűsége évek óta rohamosan csökken. 2021-ben a program keretében felvett hitelállomány még 36,2 milliárd lejt tett ki, vagyis két és negyed év alatt az értéke több mint 18 százalékkal, 6,6 milliárd lejjel csökkent.

Az idei év márciusának végén az Új Otthonos kölcsönös a teljes jelzáloghitel-állománynak csupán a 28 százalékát tették ki, miközben 2021-ben még a 38, 2016-ban pedig a közel 50 százalékát. Ennek az alapvető oka az, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedtek a kamatok, márpedig az Új Otthon keretében felvett kölcsönök változó kamatúak, írja a Business Magazin. Ezzel szemben a standard jelzáloghitelek között egyre több a fix kamatozású, melyek megkímélik az ügyfeleket a jövőbeni kellemetlen meglepetésektől.

A jelzáloghitelek kamatjai jelenleg 4,80-4,89 százaléknál kezdődnek, ami 3-5 évig fix, utána változó kamatot fizet az adós, melynek az értéke most 8,18 százalék.

A lakásvásárlást megkönnyíteni hivatott állami támogatású program keretében 2009 óta 63,8 milliárd lej értékben vett fel kölcsönöket a lakosság, azonban tavaly az új hitelek mindössze 485,5 millió lejt tettek ki.

Félmillió ingatlanhiteles

A BNR adatai szerint az elmúlt másfél évtizedben az ingatlanhitelesek száma több mint három és félszeresére nőtt, immár 500 ezernél is többen vannak. Idén határozottan megélénkült a jelzáloghitelek piaca. Az első félévben 22,4 milliárd lej értékben vettek fel az emberek jelzáloghitelt, azonban június végén a hitelállomány csak 4,9 milliárd lejjel volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ennek a magyarázata az, hogy az új kölcsönök zömét újrafinanszírozásra vették fel, vagyis korábbi, nagyobb kamatú hiteleket váltottak ki velük.

Hacsak nem keresnek jóval átlagon felül, nincsenek könnyű helyzetben azok, akik lakást szeretnének vásárolni. A BNR adatai azt mutatják, hogy a 2023 végén az újépítésű lakások átlagosan 10 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ezzel Románia szembemegy az uniós tendenciával, mivel az EU-ban a lakásárak csak 0,2 százalékkal nőttek, míg az eurózónában 1,1 százalékkal csökkentek. A hazai dráguláshoz az is hozzájárult, hogy 2024 január 1-től a kormány 5 százalékról 9 százalékra emelte a lakások áfáját.

Idehaza valószínűleg folytatódni fog a lakások drágulása, aminek több oka van: az építési költségek növekedése, az ágazati munkaerőhiány és a keresletnél kisebb kínálat. 

A jelzáloghitelek területi eloszlása elképesztő egyenetlenségeket mutat, és sokat elmond a megyék gazdasági helyzetéről és az életszínvonalról. A lakásvásárlásra szánt teljes hitelállomány 35 százalékát Bukarestben és a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov megyében vették fel. Kolozs, Temes és Konstanca megyékkel együtt a részarány 50 százalékra emelkedik, hozzászámítva Brassó és Iași megyét is pedig meghaladja a 60 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó kb. 40 százalék 36 megye osztozik. A legkisebb értékű lakásvásárlási célú hitelállománnyal Hargita megye rendelkezik.

A rosszul fizető adósok aránya 1,7 százalék a standard lakáshitelek és 1,4 százalék az Új Otthon program esetében. A mutató Szilágy megyében a legrosszabb, 2,5 százalék, s bármily meglepő, Neamț megyében a legjobb, 1 százalék.