Afgán gazdaság: a jelent a kábítószer jelenti, a jövő a lítium lehet
Afganisztán fő termékei jelenleg az ópium és a heroin, ám földje mélyén többezer milliárd dollárt érő ásványkincs rejtőzik.
Bár 2003 és 2012 között a gazdasága átlagosan 9,4 százalékkal nőtt, Afganisztán jelenleg is a világ egyik legszegényebb országa. A Világbank adatai szerint 2020-ban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mindössze 508,8 dollár volt. Azt, hogy ez mennyire kevés, jól érzékelteti, hogy a legelmaradottabb európai államok között számon tartott Albánia esetében az afgán értéknek több mint tízszerese, 5 215 dollár jut minden egyes lakosra, de Bangladesh és Angola mutatója is lényegesen jobb, 1 968, illetve 1 895 dollár/fő.
Románia maga a tejjel-mézzel folyó Kánaán Afganisztánhoz képest, elvégre nálunk közel 13 ezer dollár értékű bruttó hazai termék esik egy főre. Románia esetében azonban, az Európai Unió módszertanának megfelelően, ebbe bele van számolva a prostitúció és a kábítószer-kereskedelem is, míg az afgán GDP-be nincsenek.
Szorgos máktermesztők
Márpedig az afgán gazdaság legfontosabb ágazata a drogtermelés és a kábítószer-kereskedelem. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint a világ ópium- és heroinkereskedelmének 80 százaléka Afganisztánhoz köthető. Az ópiumelőállítás csúcspontja 2017 volt, közel 10 ezer tonnával.
Tavaly 224 ezer hektáron termesztették az ópium alapanyagát, a mákot az afgán gazdák, ami 37 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az UNODC becslése szerint a kábítószer termelésben és kereskedelemben évi 6,6 milliárd dollár körüli összeg forog, ami a hivatalos afgán gazdaság harmadával megegyező összeg.
A tálibok sápot szednek a kábítószeripartól, ez a fő bevételi forrásuk. Azt, hogy pontosan mennyi bevételük származik drogokból nem lehet tudni, a becslések tág határok, évi 40 és 200 millió dollár között mozognak. Az ENSZ szerint 2018 és 2019 folyamán a tálibok 400 millió dollár hasznot húztak a drogipar megadóztatásából, ami a bevételeik 60 százalékát tette ki.
Elapadnak a segélyek
A drogok mellett a közép-ázsiai ország legfontosabb bevételi forrását a nemzetközi segélyek jelentették, 2020-ban ezek a GDP 42,9 százalékát tették ki. Ez drasztikusan csökkenni fog, több ország ugyanis már bejelentette, hogy nem nyújt pénzbeli támogatást a tálib rezsimnek. Az afgán kormány tavaly 12 milliárd dollárnyi segélyre kapott ígéretet a 2021–2024-es időszakban, azonban biztos, hogy jelen körülmények között azt nem folyósítják.
Az sem segíti a tálibok helyzetét, hogy az Afgán Központi Bank kb. kilencmilliárd dolláros tartalékának mindössze 0,1-0,2 százalékához férhetnek hozzá. Az összeg nagy részét nemzetközi tartalékok teszik ki, például amerikai államkötvények, vagyoneszközök és arany formájában, kis hányada van csak készpénzben. Afganisztánban a jegybanknak minimális a dollártartaléka, mivel a felkelők offenzívája miatt nem kapták meg az esedékes szállítmányt külföldről. „A soron következő pénzszállítmány nem ért célba. Úgy tűnik, a partnereink sejthették, hogy mi fog történni” – nyilatkozta Adzsmal Ahmadi, a jegybak külföldre menekült elnöke.
Ahmadi szerint a valutatartalék hiánya nagy valószínűséggel a nemzeti fizetőeszköz, az afgáni leértékelődését, valamint az infláció emelkedését fogja okozni. A tálibok komoly nehézségekbe ütközhetnek, ha hozzá akarnak jutni a jegybank nemzetközi tartalékaihoz, mivel a csoportot a világ számos országa, köztük az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon, szigorú szankciók vannak ellene érvényben.
Afganisztánban a foglalkoztatottak 44 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, a GDP mintegy negyedét ez az ágazat adja. Az afganisztáni helyzetet jól érzékelteti, hogy a hadsereg és a rendőrség fenntartására a GDP 28 százalékával megegyező összeg ment el 2019-ben. Ez az afgán állam összes kiadásának 57 százaléka volt. Az elmúlt két évben nem történt új zöldmezős külföldi beruházás az országban.
Kapcsolódó
Lítium minden mennyiségben
Mindezek ellenére Afganisztán gazdasági helyzete nem lenne reménytelen, ha normális vezetése volna. Az ország bővelkedik altalajkincsekben, réz, kobalt, szén, vasérc, kőolaj, földgáz és drágakő lelőhelyei vannak. Afganisztán legnagyobb kincsét azonban mégsem ezek, hanem a ritkaföldfémek jelentik, első sorban a lítium.
Ez a jelenleg legelterjedtebb akkumulátortípus alapanyaga, s a kereslet iránta folyamatosan nő. 2010-ben az amerikai hadügyminisztérium egyik belső jelentése szerint Afganisztán lehetne a „lítium Szaúd-Arábiája”. Különböző forrásoknak a közép-ázsiai ország altalajában rejtőző ritkaföldfémek értékére vonatkozó becslései 1000 és 3000 milliárd dollár között mozognak. Bár külföldi befektetők segítsége nélkül kiaknázni nem tudják, ezt az irtózatos értékű ásványi kincset a tálibok ellenőrzik.
Nem véletlen, hogy Kína már júliusban tárgyalóasztalhoz ült a tálibokkal, a hatalomátvételt követően pedig együttműködési szándékáról biztosította az új kabuli vezetést. Pekingnek most is vannak gazdasági érdekeltségei Afganisztánban, egy rézbánya és olajkutak formájában, azonban mindez semmi ahhoz a lehetőséghez képest, amit a ritkaföldfélmek kiaknázása jelentene.
Kína már most a világ ritkaföldfém készleteinek 35 százalékát birtokolja. 2018-ban 120 ezer tonnát termelt ki, míg az Egyesült Államok mindössze 15 ezret. Peking eddig is aduként használta a ritkaföldfémeket az USA-val folytatott gazdasági háborúban, ha pedig rá tudná tenni a kezét az afganisztáni készletekre, azzal felbecsülhetetlen értékű stratégiai előnyre tenne szert. Míg az elmúlt évtizedek közel-keleti történéseinek kulcsa a kőolaj volt, az afgán játszma valódi tétjét a lítium jelenti.
.jpg)
