Három éve tilos használni műanyag szívószálat, poharat, tányért és evőeszközt, mégis lépten-nyomom találkozhatunk velük a vendéglátóiparban.

A Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium 2021-ben, Tánczos Barna minisztersége idején kezdeményezte egy jogszabály elfogadását, melynek célja egyes műanyagból készült termékek környezetkárosító hatásának mérséklése volt. A kormány által azon év augusztus 25-én elfogadott 6/2021-es rendelet értelmében tilos műanyagból készült egyszer használatos szívószálakat, evőeszközöket, ételtartó dobozokat, poharakat, fültisztító pálcikákat stb. forgalmazni, ami alól kivételt képeznek a jogszabály életbe lépésekor meglévő raktárkészletek.

Az egyértelműen indokolt és előremutató, ugyanakkor, tekintettel a Romániában uralkodó, szabálykövetőnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető általános mentalitásra, nem igazán életszerű rendelet bevezetése óta mintegy három év telt, azonban az előírásai nagyrészt megmaradtak az elmélet szintjén.

Általánosságban elmondható, hogy a multinacionális cégek sokkal inkább betartják a 6/202-es rendeletet, mint a kisvállalkozások. A helyben is fogyasztható készételeket is árusító hiper- és szupermarketek ezeket jellemzően nem műanyag-, hanem papírtányéron szolgálják fel, elvitelre papírzacskóban, ellenben a műanyag evőeszközök használata náluk is elterjedt. Nagyjából ugyanez érvényes a nagy nemzetközi gyorsétterem láncokra is, azzal a különbséggel, hogy műanyag evőeszközzel náluk nemigen találkozni.

Az alap a műanyag doboz

A kisvállalkozók által működtetett gyorsétkezdék többségénél ellenben mintha nem is hallottak volna a 6-os rendeletről. „Itt fogyasztja, vagy elvitelre lesz” – kérdezi gépiesen egy központi fekvésű nagyváradi gyorsétkezde pénztárosnője. A választól függetlenül a rendelés egy fehér műanyag többrekeszes ételdobozba kerül, melyből több tucat várja a pulton feltornyozva, hogy sorra kerüljön. Az nem is kérdés, hogy a műanyag doboz mellé műanyag kést és villát kap a vendég. Hasonló a helyzet a független gyorséttermek és kifőzdék esetében Kolozsváron, s biztosra vehető, hogy az ország bármely városában.

Annak, hogy a vállalkozók fittyet hánynak az érvényes szabályozásra, az alapvető oka az, hogy a környezetbarát, lebomló anyagból készült ételdobozok, az interneten hozzáférhető információk szerint hozzávetőleg kétszer annyiba kerülnek, mint a műanyagból gyártottak. Hasonló az árak aránya az evőeszközök esetén is, ráadásul a lebomlóként meghirdetett termékek egy része megszólalásig hasonlít a közönséges műanyagból készítettekhez.

A szívószál valószínűleg a világ legértelmetlenebb és leghaszontalanabb találmányainak egyike, ennek ellenére adják kávézóban éppúgy, mint étteremben, kérni sem kell, kólához, limonádéhoz és tejeskávéhoz egyaránt. A multinacionális láncoktól és a jobb kávézóktól eltekintve, természetesen műanyag szívószál dukál. Az internetes kínálat itt is azt mutatja, hogy a környezetbarát termékek drágábbak, bár van olyan, lebomlóként hirdetett szívószál, mely olcsóbb a műanyagból készültnél, ami elég gyanús.

Az egyszer használatos műanyag söröspoharak szintén a szóban forgó jogszabály hatálya alá esnek, de ennek ellenére városnapokon, s hasonló tömegrendezvényeken pár óra alatt százával, ha nem ezrével kerülnek a kukákba. Kolozsváron, a műszaki egyetem strandján is ilyenekbe csapolják a sört, gondolván, hogy az üzlet mégiscsak előbbre való, mint a környezetvédelem.

A Romániában forgalomba kerülő egyszer használatos vendéglátóipari műanyag termékek mennyiségéről nincsenek hitelt érdemlő adatok. Megtörténhet, hogy jelenleg több van belőlük, mint mielőtt betiltották volna őket, a házhoz történő ételrendelés ugyanis virágzik, márpedig a kiszállításhoz a műanyag doboz szinte alapértelmezett, kivételt valószínűleg csak az elit éttermek jelentenek. Tavaly a vendéglátóipari forgalom 25 százalékát adták az otthoni rendelések, ami műanyag csomagolások százezreit feltételezi.

Tánczos Barna tapasztalatai szerint is komoly hiányosságok tapasztalhatók a 6/2021-es rendelet alkalmazását illetően. “Az ellenőrzés a fogyasztóvédelemnek és a környezetőrségnek a feladata. Úgy tűnik, hogy nem megfelelően végzik az ellenőrzést” – nyilatkozta a szenátor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jogszabály nem tiltja az egyszer használatos műanyag termékek gyártását.

Évi öt ellenőrzés

A Maszol megkeresésére az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) azt közölte, hogy 15 alkalommal végzett ellenőrzést a 6/2021-es rendelettel kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy az intézménynek 42 területi kirendeltsége van, s hogy átlagban évi 5 ellenőrzést végeztek, elmondható, nem erőltették meg magukat a fogyasztóvédők.

Az ANPC tájékoztatása szerint különféle kihágások miatt 9 bírságot róttak ki 129 ezer lej összértékben, 4 alkalommal pedig bizonyos termékek forgalmazásának végleges vagy ideiglenes beszüntetését rendelték el. Hasonló megkereséssel fordultunk az Országos Környezetőrséghez (GNM) is. Az intézmény közel két hét alatt nem válaszolt, gyaníthatóan nem azért, mert tudták száma venni az összes akciót, melyek célja a 6-os rendelet betartatása volt.

Jelenleg van egy jó jogszabályunk, már csak érvényt kellene neki szerezni. Egyelőre a műanyag szívószáll áll nyerésre.