Várhatóan idén ősszel szerelik fel országszerte azokat a térfigyelő kamerákat, amelyekkel a rönkszállítás követhető, és a falopás megelőzésére kialakított SUMAL 2 rendszerrel összekapcsolva riasztást kapnak az erdészetek gyanús szállítmány esetén. A Brassói Erdészeti Őrség erdészeti és vadászati ellenőrzési igazgatóságának vezetője szerint, bár mindez előrelépés, az elképzelésnak az a gyenge pontja, hogy egyelőre nagyon kevés kameráról van szó, és azok sem az erdők szélére kerülnek, ahol legkönnyebben el lehetne csípni a potenciális fatolvajt, illetve hogy nincs olyan internet-infrastruktúra, amire szükség lenne ahhoz, hogy ezek a speciális kamerák teljesíteni tudják a feladatukat. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint azonban meg lehet találni azokat a stratégiai pontokat, ahol a szállítmány el kell haladjon, és még internet is van.

Őszre várható annak a térfigyelő kamerás rendszernek a kiépítése, amely Kovászna megyében kilenc kamera felszerelését jelenti, és a Brassói Erdészeti Őrséghez tartozó további négy megyében – Brassó, Hargita, Maros, Szeben –  12-17 közötti lesz a számuk, tudtuk meg Nagy Dánieltől, az erdészeti és vadászati ellenőrzési igazgatóság vezetőjétől.

A kamerarendszer a SUMAL 2 továbbfejlesztését jelenti, és az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozza a környezetvédelmi minisztérium. Mint Nagy Dániel elmondta, a Vodafone nyerte el a beüzemelési munkálatokat, de vannak kétségei az elképzeléssel kapcsolatban.

Jobb internetinfrastruktúra, több kamera kellene

„Ahhoz, hogy egy ilyen kamera normális paraméterek között működjön, azaz megvalósuljon az autók rendszámának leolvasása és a rakomány mennyiségének becslése, ahhoz 4G-s internet kell. A tolvaj azt nem fogja keresni, sőt kerülni fogja. Azonban valahol ki kell hoznia azt a fát, és sokkal könnyebb megfogni a fatolvajt, ha az erdő szájánál van ilyenfajta eszközünk. Ott viszont nincs ilyen erősségű internet” – magyarázta a Maszolnak Nagy Dániel. Hozzátette, valószínűleg ezért kerülnek egyelőre európai és megyei utak mentére ezek a kamerák. Úgy látja, a tervezett mennyiség nagyon kevés a szállítmányok monitorozásához.

„Kovászna megyében, a kollégákkal úgy becsültük, a stratégiai pontokra legalább 50-60 kamera kellene ahhoz, hogy a rönkszállítók se tudjanak cselezni, és a tolvaj se tudjon észrevétlen maradni. Ahol ereszkedik le a fával a völgybe, és feltétlenül el kell haladjon, mert nincs más út, oda kell az ilyen kamerákat elhelyezni” – vélekedik a szakember. „De ez is egy kezdet” – jegyezte meg a jelenlegi terv kapcsán. Mint mondta, ők másfél évvel ezelőtt tettek javaslatokat arra, hova kellene helyezni a kamerákat, de azt a választ kapták, hogy ezt majd eldöntik Bukarestben.

Az országban vannak már egyébként az állami erdészetnek a faanyag-szállítmányok megfigyelésére kamerái. Mint Nagy Dániel elmondta, Maros megyében az erdészet saját költségen szerelt fel kamerákat, amihez az igazgatóságnak van hozzáférése, de azok nem a SUMAL 2 részeként valósultak meg.  

A rakományt is megbecsüli a rendszer

Nagy Dániel elmondta, az elképzelés szerint az új rendszer úgy működik, hogy a kamerák leolvassák a rönkszállító jármű rendszámát és meghatározzák hozzávetőlegesen a szállítmány köbméterét, ezek után a SUMAL rendszerben kikeresik a szállítmány engedélyét – ha van – és összehasonlítják az engedélyben feltüntetett és a becsült famennyiséget.

„Van egy 2-4 százalék közötti toleranciaintervallum, azaz ennyi eltérést enged meg a bejegyzett és a becsült érték között, attól függően, hogy hány szál fa van. Minél vékonyabbak a fák, annál több a szál, és annál nagyobb a toleranciaküszöbe. Ezt a 2-4 százalék közötti toleranciaintervallumot rászámolja, ha ezt meghaladja a rakomány, akkor riasztást küld a területi erdészeti felügyelőséghez. Mivel mi közúton nem állíthatunk meg autót, a rendőség segítségével kell elcsípjük. Elméletileg tudjuk, honnan jön és hová megy. Ahová érkezik, ott kell elcsípjük, megmérjük a rakományt, a pluszmennyiséget el kell kobozzuk, és arra büntetés is jár” – magyarázta el. Reméli, hogy szeptember-október folyamán beüzemelik a kamerákat, mivel szeptember 15-én kezdődnek a fővágások, és megnövekszik a szállítmányok száma, így akkor nagy segítség lenne, hogy lépni tudjanak, ha szükséges.

Idén mintegy 400 büntetés

Azt is elmondta, már jelenlegi formájában is segítség a faanyag szállítását követő SUMAL rendszer, bár eddig nagyon időigényes volt a használata. „Jelenleg úgy kell elképzelni, mint egy nagy adatbázist, mint egy nagy Excel-táblázatot 8-9 oszloppal és több tízezer sorral. Ebben kell keresgélni, ami nagyon időigényes. A másik gond, hogy frissítéskor, szervizeléskor 3-4 órára vagy akár félnapra leáll a rendszer, ilyenkor hozzánk telefonál mindenki, hogy mi történik, mi pedig nem tudjuk, mert sokszor nem értesítenek minket” – magyarázta a negatívumokat.

A rendszer pozitívumaiként kiemelte, idén az első félévben az öt megyében körülbelül 400 büntetést adtak ki csak a SUMAL-ból használt adatok alapján, és elkoboztak több ezer köbméter fát. „Amennyiben felszerelik a kamerákat, év végégig még hatékonyabbak tudnánk lenni” – tette hozzá. Van előrelépés a rendszer fejlesztésében: a mesterséges intelligencia bevetése – amit mostanában próbáltak ki – felgyorsítja a gyanús szállítmányok kiszűrését, mondta Nagy Dániel.

Tánczos: meg lehet találni a stratégiai pontokat

Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter a Maszol megkeresésére szintén azt emelte ki, hogy a SUMAL a mesterséges intelligencia használatával riasztásokat generál, jelzi, hol van lehetséges visszaélés, törvényszegés, és így egyre több a célirányos ellenőrzés, ami által ezek sokkal hatékonyabbak.

Kapcsolódó

A mesterséges intelligenciát is beveti a falopás megelőzésében a környezetvédelmi tárca

ellenőrzés fakitermelés illegális fakitermelés SUMAL

„Ebből a szempontból a SUMAL szintet lépett. Azt mondják, akik a legnagyobb kritikusaim voltak 2021-ben, hogy minden statisztika szerint 30-40 százalékkal csökkent a törvénytelen szállítmányok mennyisége, amióta a SUMAL elindult” – hangsúlyozta Tánczos Barna Hargita megyei szenátor.

A kamerarendszerhez szükséges internettel kapcsolatban elmondta, „valóban ez volt az egyik probléma a kamerás megfigyelő rendszerrel, hogy az élőképes megfigyeléshez internet-infrasturktúra kell. Még mindig azt mondom, a tölcséreffektust kell követni, azaz oda kell kamera, ahol becsatornázzák a kitermelt fát. Szórakozásból nem lop senki, pénzt akarnak csinálni belőle, ehhez le kell hozzák egy feldolgozóhoz, valahova, ahol valamit lehet kezdeni a fával, be kell hozni közúton. Ezért mondom azt, hogy nem kell feltétlenül kimenni a világ tetejére a kamerával, hanem az első pontra tenni a település szélén, ahol már van internet” – reagált a volt miniszter.

Szerinte meg lehet találni azokat a stratégiai pontokat, ahonnan nagy teret lefednek a kamerák, és ahol van már internet is. „Valószínűleg vannak olyan helyen is feldolgozó üzemek, ahol nem lehet ez alapján az elv alapján kiszűrni mindent, de az esetek nagy többségében így meg lehet oldani szerintem, hogy ott lehessen ellenőrizni, ahol megpróbálnak a rönkből valami egyebet csinálni” – összegzett Tánczos Barna.