FRISSÍTVE: Nem a SUMAL 2.0 faárukövető rendszer az oka a faanyag nagymértékű drágulásának, hanem az illegális fakitermelés és -kereskedelem „kifehérítésével” nőttek az árak – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter hétfőn kora délután, a faárut nyomon követő informatikai rendszer üzemeltetésének első évét kiértékelő sajtótájékoztatón. Az illegális „hulladékimport” felszámolására is intézkedéseket hoztak. 

„Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik, ezt bizonyítja a SUMAL 2.0 egy éves működése. A tavaly január végén beüzemelt új rendszer egyik legfontosabb célja az illegális erdőirtás és falopás visszaszorítása volt, amelyet az átláthatóság növelésével értünk el. Az első néhány hónapban nehéz volt a rendszer gyakorlatba ültetése, de mostanra az erdőgazdálkodás digitalizálásával elértük, hogy valós időben tudjuk nyomon követni a fa útját a kitermeléstől a szállításon át a raktározásig. Csökkentettük a bürokráciát a korábban kötelező papíralapú jelentések kiiktatásával és megkönnyítettük az erdészek munkáját” – idézte az RMDSZ közleménye a tárcavezetőt.

Az RMDSZ-es miniszter szerint a SUMAL 2.0 program lehetővé teszi a faáru útjának valós idejű nyomon követését. Tánczos Barna szerint több mint 70 ezer felhasználója van az alkalmazásnak, amely az illegális fakitermelés leleplezését szolgálja. A miniszter visszautasította azt a vádat, miszerint a SUMAL 2.0 közvetetlenül okozta az iparágban tapasztalható nagymértékű áremelkedést. Szerinte a világgazdasági tényezők és a feketegazdaság „kifehérítése” váltotta ki együttesen a drágulást. „A legális kereskedelem mindig drágább, mint a feketézés” – mondta.

Tánczos Barna kiemelte annak a fontosságát, hogy a SUMAL rendszerrel összekapcsolt Erdőfelügyelő telefonos alkalmazáson és honlapon keresztül a lakosság és a civil szervezetek is aktívan részt vesznek az illegális fakitermelés elleni küzdelemben. „A számok azt mutatják, hogy 2021-ben 150 ezer felhasználó 6,8 millió lekérdezést végzett. Ezek alapján több mint 4985 lakossági bejelentés érkezett gyanús faanyagszállítmányokról a 112-es sürgősségi számra. Ezek közül 1038-at ellenőriztek a hatóságok, és 267 esetben a gyanú beigazolódott” – tájékoztatott a tárcavezető.

A környezetvédelmi tárcavezető hangsúlyozta, a SUMAL rendszer nemcsak az illegális erdészeti tevékenység megfékezésének eszköze, hanem a teljes gazdasági ágazatról is folyamatos, valós idejű képet nyújt. „A regisztrált adatok azt mutatják, hogy a legálisan kitermelt fa mennyisége 800 ezer köbméterrel volt több 2021-ben, mint az azt megelőző évben. Az adatokból az is kiderül, hogy Románia 2,3 millió köbméter faagyagot exportált, többnyire feldolgozott formában, míg az import mértéke 3,2 millió köbméter volt 2021-ben. Ez utóbbi zömében az Európai Unión kívülről behozott nyersanyag volt” – részletezte az adatokat Tánczos Barna.

A környezetvédelmi tárca vezetője arról tájékoztatott, a SUMAL rendszer tökéletesítése a következő években is folytatódik. Egyebek mellett videós megfigyelőrendszert építenek ki, és szatellites ellenőrzést vezetnek be. „Olyan jogszabályt készítettünk elő, amellyel megtiltjuk, hogy a fát éjszaka szállítsák el az erdőből. A szigorításokkal párhuzamosan pedig olyan támogatási rendszereket indítunk, amelyekkel az erdőültetést és az új erdők fenntartását fogjuk segíteni. Azon dolgozunk, hogy az erdők megóvása mellett meg tudjuk tartani a gazdasági szerepüket is” – jelentette ki Tánczos Barna.

Lucian Bode belügyminiszter a sajtótájékoztatón nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az illegális fakitermelés visszaszorítását és szerinte a SUMAL 2.0 rendszerrel jelentős előrelépéseket tettek a hatóságok ezen a téren.

2021-ben a hatóságok 234 505 ellenőrző akciót hajtottak végre. A SUMAL rendszernek köszönhetően csökkent a faanyagszállítmányokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések száma, de nem csökkent a kitermelőhelyek és a raktárak ellenőrzésének intenzitása. Több mint 7500 lezárult büntetőeljárás volt tavaly, a 2020-ban számon tartott 4400-zal szemben, és több mint 11 700 elindított büntetőeljárás, a 2020-ban számon tartott 8300-al szemben. Tavaly 15 millió lej értékben róttak ki bírságot a hatóságok. A bűncselekmények száma közel a duplája a 2020-as adatnak. Ez az erdészeti törvénykönyv szigorításával áll összefüggésben, amely több kihágást bűncselekmény kategóriába sorolt át – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az illegális fakereskedelem mellett a be nem jelentett „hulladékimporttal” is szembe kell nézniük a román hatóságoknak. A határátkelőhelyeken hetente több tucat tonna külföldről érkező szemetet tartóztatnak fel, ezek egy része újrahasznosítható, más része viszont a hulladékmaffia által behozott mennyiség, amitől külföldön úgy próbálnak megszabadulni, hogy kelet-közép-európai országokba „exportálják”.

Tánczos Barna szerint hivatalosítani kell a tevékenységet, hogy nyomon követhető legyen a szemét útja. ehhez egy számítógépes regisztrációs rendszert dolgoztak ki, amelybe minden szállítmányt be kell vezetni, továbbá 15 határátkelőhelyet szabtak meg, amelyeken a legálisan behozható az országba a – kizárólag újrahasznosítható – szemét. A program az úgynevezett „second hand” árukra is érvényes, mert Tánczos Barna szerint egyes fuvarozók úgy próbálták kijátszani a hatóságokat, hogy a menetlevélben használt árut tüntettek fel, holott szemetet szállítottak.

„Tizenöt határátkelőhelyet jelöltünk ki, ahol a regisztrált szemétszállítmányok behozatalát engedélyezzük. Olyan jogszabályi keretet dolgoztunk ki a belügyminisztériummal közösen, amely biztosítja, hogy minden szállítmányt alaposan ellenőrizhessünk, és megbizonyosodhassunk arról, hogy pontosan azt tartalmazzák, ami a szállítási okmányokon szerepel. Az újrahasznosítható hulladék útját valós időben, egészen a célállomásig követni fogjuk. Ez biztosítja, hogy Románia ne váljon senki szemétlerakójává, és mindenki tiszteletben tartsa a hazai és uniós normákat” – hangsúlyozta Tánczos Barna. A jogszabály tervezetét közvitára bocsátják.