Közel két hét tapasztalat után elégedetlenek a faanyag útját követő SUMAL 2.0 rendszer működésével a faipari ágazat szereplői. Az érintettek türelmi időt kérnek az ellenőrző hatóságoktól, mivel akadozva és hibákkal működik a telefonos applikáció. A SUMAL 2.0 február eleji elindítása befékezte a faipari ágazat működését, bár sokan próbálkoznak boldogulni a meglévő keretek között, ám van olyan erdészet, amely leállította a fakitermelési és szállítási tevékenységét és vár, amíg egyrészt kijavítják az informatikai rendszer hibáit, másrészt a mások hibáiból próbálnak tanulni.

Abban a reményben kerestük fel a nagybaconi Hatod Magánerdészet vezetőjét, Székely Lászlót, hogy meg tudja mutatni, hogyan működik az erdőben, a fakitermelés helyszínén a SUMAL 2.0 rendszer. Erre nem kerülhetett sor, mivel elmondása szerint leállították a faanyag szállítását. Egyrészt azért, mert nem szeretnének büntetést kockáztatni, ha nem működik megfelelően a telefonos applikáció, illetve órákig kellene várakoztatni a szállítót, míg a telefonos applikáció csatlakozni tud a központi adatbázishoz.

Székely László bírálta a környezetvédelmi és erdészeti minisztériumot, mert úgy indította el a SUMAL 2.0 rendszert, hogy tudatában volt annak hiányosságaival. Az erdővidéki erdészet vezetője szerint egyelőre kivárnak és próbálnak tanulni a mások tapasztalataiból, másrészt több ezer lejes kiadást jelent számukra, hogy a Hatod Magánerdészet által foglalkoztatott 21 erdész számára a SUMAL 2.0 applikációval kompatibilis mobiltelefonokat vásároljanak.

"A falopást az erdőben kell megállítani!"

Székely László szerint a SUMAL 2.0 rendszer bevezetése nem oldja meg a törvénytelen fakitermelés problémáját, viszont megnehezíti a legálisan dolgozó erdőgazdák és szállítók munkáját. A 17.000 hektár erdővel gazdálkodó Hatod Magánerdészet vezetője szerint „aki eddig lopta a fát, az ezután is lopni fogja”, azzal a különbséggel, hogy eddig papírja nem volt róla, ezután „elektronikus cédulája” nem lesz.

A Hatod Magánerdészet vezetője szerint a falopást az erdőben kell megállítani, ehhez az ellenőrző hatóságok intenzívebb jelenlétére lenne szükség a terepen, és ha törvénytelenül kitermelt fát találnak, akkor büntessék meg az adott területért felelős erdészetet. Székely László szerint fát lopni csak ott lehet, ahol összefog az erdész, a rendőr, a csendőr és az erdészeti felügyelőség.

Elmondása szerint a Hatod Magánerdészet 17.000 hektáros területének két érzékeny pontja van, a sepsiszentgyörgyi Őrkő roma negyed környéki erdők és az Árapatak – Hete roma település környéki erdők. Itt gyakoriak a falopások, ám az erdészeknek gyorsan feltűnik a lopás, és általában legtöbb egy-két napon belül azonosítani is tudják az elkövetőket.  

Türelmi időt kérnek a faipari ágazat szereplői

 A Kovászna megyei faipari vállalkozásokat tömörítő Pro Wood faipari klaszter a napokban online tanácskozást szervezett, amelybe bevonták az ágazat, a szaktárca és az erdészeti felügyelőség képviselőit, hogy közösen találjanak válaszokat a felmerült problémákra. Megállapították, hogy az érintettek használják ugyan a SUMAL 2.0 rendszert, ám számos megválaszolatlan kérdéssel szembesültek.

Kapcsolódó

Nyomon követhető a faanyag útja az erdőtől a feldolgozásig – a SUMAL 2.0-ről kérdeztük Tánczos Barnát

A rendszernek már több mint 32 ezer felhasználója van, 14 ezernél több szállítási dokumentumot állítottak ki négy nap alatt a segítségével.

Tánczos Barna SUMAL

Ezért szorgalmazzák, hogy a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium és az ellenőrző hatóságok adjanak türelmi időt, míg kijavítják a rendszer hibáit, és a fakitermelők, szállítók és feldolgozók megtanulják használni az applikációt – mondta Kádár Rezső a Pro Wood Klaszer ügyvezetője, aki vállalta, hogy összesítik a problémákat és javaslatokat, amiket továbbítanak az erdészeti felügyelőségnek és a környezetvédelmi minisztériumnak.

Minisztériumi tanácsos: folyamatosan dolgoznak a hibák kijavításán

A tanácskozáson jelen volt Porzsolt Levente - Tánczos Barna, Környezetvédelmi és Erdészeti miniszter erdészeti tanácsadója - aki rámutatott: február elején úgy kellett elindítani a SUMAL 2.0 rendszert, hogy nem volt idő a módosítására, de meggyőződésük, hogy a digitalizálás csökkenti a bürokráciát, és amint a vállalkozók megszokják a rendszert, segíteni fogja a munkájukat.

Porzsolt Levente szerint a szaktárca és a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) szakemberei folyamatosan dolgoznak a rendszer hibáinak javításán. A miniszteri tanácsos szerint egyeztetnek a belügyminisztériummal, hogy a rendőrség adjon türelmi időt, amíg nem bírságolnak, ám ehhez arra van szükség, hogy az érintettek írásban jelezzék a rendszer hibáit és a tévedéseket, hogy ezeknek „maradjon nyoma”.

Hasonlóan vélekedett a Brassói Területi Erdészeti és vadászati Felügyelőség aligazgatója, Nagy Dániel, aki elmondta: egyeztetnek a rendőrséggel, hogy adjanak egy-két hónap türelmi időt, ami alatt a vállalkozók megszokják a rendszer használatát. Nagy Dániel fontosnak tartja, hogy az érintett vállalkozók írásban jelezzék az erdészeti felügyelőségnek, ha problémába ütköznek, mert azzal megelőzhetik a büntetést és a faanyag elkobzását.

Ellehetetlenült a faanyag szekérrel való szállítása

A Pro Wood Faipari Klaszter tanácskozásán felszólaló erdőtulajdonosok, fakitermelők és fafeldolgozók számos hiányosságot felsoroltak. Felhívták a figyelmet, hogy nem tudni, mit kell tenniük, ha szekérrel szállítják a fát az erdőből, hiszen a SUMAL 2.0 applikációba többek között be kell vezetni a kilométeróra állását. Rámutattak, hogy a székelyföldi közbirtokosságok esetében ez problémát jelent, hiszen a tagoknak járó famennyiséget általában szekérrel szállítják házhoz, ám erre nem ad lehetőséget az új rendszer.

A tanácskozás résztvevői azt is elmondták: nem tudni, miként kell eljárni az esetben, ha közbirtokossági taghoz érkezik a neki járó famennyiség, és esetleg átadja azt egy családtagjának. Az egyik háztartásból a másikba való szállításhoz is az erdésznek kell jegyzőkönyvet kiállítania.

A Brassói Területi Erdészeti Felügyelőség főtanácsosa, Paul Onose rámutatott: ha sok lesz az ilyen irányú visszajelzés, megoldást fognak találni a faanyag szekeres szállítására. Jelenleg nem kell bevezetni a SUMAL 2.0 rendszerbe, ha egy szekérrel 12 hónap alatt legtöbb 20 köbméter faanyagot szállítanak, ám a szállítás tekintetében valóban gond az, hogy a közbirtokosságok ennél jóval több fát osztanak ki részesedésként a tagoknak. Azt javasolta, keressenek más járművet, például magántulajdonban lévő gépkocsit is lehet faanyag szállításra használni, amennyiben a fuvart regisztrálják a SUMAL 2.0 rendszerben.

Nehéz lett faanyagszállítót találni, emelkedtek a fuvardíjak

Az újonnan bevezetett rendszerbe regisztrálniuk kell a szállítóknak is, ám az a tapasztalat, hogy a hivatásos fuvarozók ódzkodnak tőle. Aggódnak, hogy bajba kerülnek, ha rosszul regisztrálják a faanyagot vagy, hogy hosszú ideig kell várakozniuk a rendszer akadozása miatt. Ha pedig mégis bevállalják a szállítmányt, az eddiginél magasabb árat kérnek érte, sorolták a panaszokat.

Paul Onose szerint ez a területet a szabadpiac alakítja, ám nem kerül pénzbe telefonra telepíteni a SUMAL alkalmazást, és szerinte a szállítóknak is alkalmazkodniuk kell, hogy ne veszítsék el az ügyfeleiket.

A tanácskozás résztvevői felrótták, hogy a külföldi fuvarozókat nem kötelezik a SUMAL használatára, illetve útbaigazítást várnak a fűrészpor és a bontásból származó faanyag szállítására vonatkozó szabályok kapcsán is. A rendszer akadozásáról a szakhatóságok képviselői azt mondták: naponta többször is frissíteni kell a SUMAL-t, de ígéretet tettek, hogy kijavítják a kezdeti hibákat és amint ez megtörténik, az érintettek megtapasztalják a rendszer előnyeit.