Ismét elhalasztanák az integrált erdőnyilvántartási rendszer, a SUMAL teljes körű bevezetését - a módosítást célzó kormányhatározat-tervezetet kedden bocsátották közvitára. Az előző, Cioloș-kormány rendelete szerint az erdőkitermelést követő rendszert áprilistól kell mindenütt működtetni, Sorin Grindeanu miniszterelnök viszont októberre tolná ki a tesztelés időszakát.

A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező lesz. Célja, hogy szorosan nyomon lehessen követni a fa útját a kivágástól a feldolgozásig. Az új rendszerrel 2008 óta kísérleteznek, de még mindig nem sikerült megoldani, hogy a gyakorlatban megfelelően működjön.

A Csíki Magánerdészet frissen leköszönt elnöke, Májer Emese megkeresésünkre elmondta, tapasztalata szerint nagy gondok vannak a SUMAL-lal, így inkább a régi rendszert használják. A Természetvédelmi Világalap romániai vezetője, Csibi Magor szerint a legfontosabb: hogy csak akkor tegyék kötelezővé a SUMAL használatát, ha az megfelelően működtethető.

Ne maradjanak benne kiskapuk

Az Agent Green zöld szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány fél évvel kitolná az integrált erdőnyilvántartási rendszer teljes körű bevezetését. A kabinet arra hivatkozik, hogy a rendszert tovább kell tesztelni.

A Természetvédelmi Világalap romániai vezetője, Csibi Magor elmondta, a szakértők már a Cioloș-kormánynak is jelezték, hogy nem lesz elég 120 nap a rendszer tesztelésére. "A mi szempontunkból a legfontosabb, hogy a SUMAL legyen megfelelően, jól életbe léptetve. Ebben a pillanatban sok elem a helyén van, most tényleg az a fontos, hogy úgy fejezzék be a rendszert, hogy az használható legyen, és valóban visszaszorítsa az illegális fakitermelést. Hogy ne maradjanak benne kiskapuk, hiányosságok, hogy mindenki tudja a feladatát" - mondta Csibi.

Könnyebb a régi rendszer használata?

Megkeresésünkre a Csíki Magánerdészet frissen leköszönt elnöke, Májer Emese elmondta, 2008 óta kísérleteznek az SUMAL-lal, az alapgondok viszont maradtak. Mivel a SUMAL fontos elemei már kötelezőek, így párhuzamosan dolgoznak: terepen például a könnyebben kezelhető régi rendszert, a Tomoiagăt használják, a kapott adatokat pedig kézzel beviszik a SUMAL-ba. Magyarázata szerint mindezt azért teszik, mert a két rendszer ugyanarra a területre, ugyanannyi fa mellett eltérő adatokat mutat.

Hogy érzékeltesse, miről van szó, konkrét példát hozott. Bélyegzéskor megmérik a fa átmérőjét, magasságát, ezeket az adatokat pedig beviszik a programba, amely a regisztrálás mellett közli, hogy köbméterben mekkora famennyiség nyerhető ki az adott területről. "Ha kiszámolom a régi módszerrel, kijön nekem például 500 köbméter, a SUMAL-lal ez az érték már 450. Nagyon sok mindentől függ a különbség nagysága, de ha ugyanarról a területről, ugyanazokkal a fákkal az adatokat bevisszük, a két program másféle végeredményt ad nekünk. Úgyhogy mi eldöntöttük, hogy megyünk tovább a Tomoiagă programmal, a SUMAL-ba pedig utólag bevisszük az értékaktákat" - magyarázta. Amennyiben a rendelet hatályba lép, ez utóbbira már nem lesz lehetőség.

Az erdőmérnök hozzátette, a SUMAL-lal az is a gond, hogy sokkal több adatot kér terepről, amit a gyakorlatban nagyon nehéz megoldani. Ugyanakkor az új rendszer "fölösleges köröket" is járat, amelyet az ígéretek ellenére nem küszöböltek ki. "Ami nonszesz, hogy az összes bárcát (kitermelési jogot igazoló irat, szerk. megj.), amit az erdészek a fára helyben, a terepen kiírnak, mi még egyszer az irodában be kell, hogy vigyük a rendszerbe. Így kérik a törvények. Azt ígérték, hogy az előkartonozás megszűnik, mert fölösleges ezért egy külön embert alkalmazni, de azóta sem változott semmi" - sorolta Májer Emese.

Nem könnyít a rendszer az erdészek munkáján

Az erdőmérnök elmondta, amellett, hogy kénytelenek ugyanazt a feladatot kétszer is elvégezni, a SUMAL-ból nem tudják kiimportálni az év végi összesített adatokat sem, amelyeket a statisztikai hivatal kér az erdészetektől. Hozzátette, a rendszer nem tudja ellátni azt a feladatát sem, amelyet ő a legfontosabbnak vél. "Ha én engedélyezek egy vágteret, már nincs rálátásom a rendszer segítségével arra, hogyan, milyen ütemben fogy az adott területről a fa. Csak azok az adatok állnak rendelkezésemre, amelyeket a kitermelő behoz nekem. A kitermelő ha akarja, felét nem adja le, vagy máshonnan írja ki. A SUMAL segítségével sajnos nem látom, hogy mikor kezdett szállítani a kitermelő, erre csak akkor van rálátásom, ha a főerdész kimegy a terepre, és feltérképezi, mi a helyzet. A rendszer ebben kéne segítségemre legyen, de ez is elmarad" - vázolta a tapasztalatait az erdőmérnök.

A kiindulóponttal van gond?

Májer Emese szerint a kiindulóponttal van gond: azzal az előfeltevéssel, hogy mindenki lop, csal és hazudik. "Emiatt túlszabályozott és centralizált a rendszer. Én mint erdőmérnök sok évig járhatom az erdőt, nem elég a tapasztalatom, ugyanis még kell jönnie egy üzemtervezőnek is. Az ültetéseket külön szakcégek kell, hogy csinálják, a mi szaktudásunk már nem elég. A felügyelőségnek majdnem mindenre rá kell bólintania. Hogy ennek mik a következményei? Egy példa: ha a szél kidönt egy fát, le kell, hogy fotózzuk, fel kell, hogy tegyük a site-ra. Jönnek, megnézik, visszaírnak, több napos határidőkkel dolgoznak, ahelyett, hogy a kidőlt fát minél hamarabb kitermelnék, hogy például nehogy bekövetkezzen egy bogártámadás. Egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy szakemberek dolgoznak több éve terepen, merthogy ugye abból indulunk ki, hogy mindenki lop, csal, hazudik" - magyarázta. Hozzátette, tagadhatatlan, hogy vannak túlkapások, de hiba lenne általánosítani.

Májer Emese szerint az erdőradarnak sincs akkora haszna, mint ahogy sokan remélték. "Ha be is ütöm a programba a faszállító autó rendszámát, és ha ki is derül, hogy van rajta bárca, ez még nem garancia arra, hogy a fa mennyiségét is fel tudom mérni, hogy le tudom ellenőrizni, trükköztek-e" - magyarázta.

Sokak szerint az Erdőfelügyelő program sem tett eleget az elvárásoknak, az oldalon ugyanis csak azokat a faszállítmányokat követhetjük nyomon, amelyek hivatalosak. Azért nem lehet megfigyelni az Erdőfelügyelő portálon az illegális faszállítmányokat, mert a rakomány adatai nem kerülnek fel az adatbázisba. Ugyanakkor egyelőre csak az állami tulajdonú erdőkről van adat, és csak azokat lehet monitorizálni. Amennyiben a SUMAL-t kötelezővé teszik, a romániai erdők felét adminisztráló magánerdészeteknek is be kell vezetniük az adatokat a portál adatbázisába.

Májer Emese emlékeztetett, a SUMAL-lal 2008 óta kísérleteznek, mégsem sikerült kiküszöbölni a hibákat, egyszerűvé, használhatóvá tenni a rendszert. "Nem vagyunk felkészülve arra, hogy a teljes rendszer életbe lépjen. A szakma most abba az irányba lobbizik, hogy tolják ki a tesztidőszakot" - mondta.