A termelékenység-növekedés terén Kovászna országos utolsó, a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása pedig 1998 óta 1,12 százalékról 0,71 százalékra csökkent.

Hatszorosa lesz idén a romániai GDP a húsz évvel ezelőtti értéknek, az egy főre eső bruttó hazai termék pedig még nagyobb arányban, közel hétszeresére nő. A különbség abból adódik, hogy az ország lakossága többek között a nagyfokú elvándorlás miatt jelentősen csökkent. 1998-ban 41,75 milliárd dollár volt a GDP, míg az előrejelzések idén 246 milliárdra saccolják. Az egy főre eső érték húsz évvel korábban 1 853 dollár volt, ez mostanra 12 633 dollárra nőtt. Az általános tendencia tehát a látványos növekedés volt, igaz, volt is honnan fejlődni.

Az analizeeconomice.ro portál a Román Nemzeti Bank és az Országos Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva megyei bontásban is elemezte az adatokat, melyek azt mutatják, hogy az elmúlt két évtizedben régiós szinten hatalmas különbségek mutatkoznak a fejlődés ritmusában. Az adatokat nem torzítja, hogy sok vállalat nem ott termel, ahol a székhelye van, mivel az adott megyében létrehozott hozzáadott értéket vették figyelembe.

Az elemzésből sajnos az derül ki, hogy Kovászna gazdasága fejlődött a leglassabban. 1998-ban az egy főre eső GDP alapján felállított országos rangsorban a kisebbik székely megye még a roppant előkelő 9. helyen állt. Abban az évben minden egyes háromszéki lakos átlagban 2 014 dollárt termelt meg, 8,7 százalékkal többet az országos átlagnál. Akkoriban Kovászna a termelékenység tekintetében jobban állt többek között Bihar, Szeben, Maros és Argeș megyénél. Nagyot fordult azóta a világ, az idei toplistán ugyanis Kovászna már csak a 28. helyen szerénykedik, vagyis 19 helyet csúszott vissza.

Hargita megye kicsit jobban áll

Becslések szerint idén a háromszékiek fejenként 8 594 dollárt termelnek majd meg átlagban, ami 32 százalékkal marad el az országos szinttől. Két évtized alatt 4,3-szorosára nőtt a termelékenység Háromszéken, ami elsőre nem hangzik rosszul, csak éppen országos viszonylatban a leggyengébb eredmény. Ennél még Mehedinți és Galați megyékben is jobban nőtt a termelékenység, 4,4-szeresére, Vranceában pedig 4,9-szeresére. Hargita sem produkált gazdasági csodát, az 5-szörös növekedés a rangsorban hátulról az ötödik helyhez elég. Leginkább Bukarestben nőtt a termelékenység, megtízszereződött, míg Fehérben 8,4-szeres, Szebenben 7,7-szeres, Kolozsban 7,3 szoros, Temesben pedig 7,2-szeres volt a növekedés.

Sajnálatos módon a megyéknek az országos GDP-hez való hozzájárulása szintén azt mutatja, hogy a háromszéki gazdaság egyre jobban lemarad más megyék mögött. 1998-ban Kovászna 466 millió dollárral járult hozzá a román GDP-hez, ami a teljes összeg 1,12 százaléka volt. Ebben az évben várhatóan 1,7 milliárd dollár lesz a háromszéki GDP, hozzávetőleg négyszer annyi, mint 1998-ban, ez azonban az országos értéknek már csak 0,71 százaléka, vagyis a megye gazdaságának a súlya harmadával csökkent. Ugyanazon időintervallumban Szilágy GDP-je szinte meghatszorozódott, 384 millióról 2 milliárd föle emelkedett, Szebené pedig meghétszereződött.

Az IT-t és a turizmust kellene felpörgetni

Annak, hogy Háromszék gazdasága régiós összehasonlításban gyengén teljesített az elmúlt húsz évben, alapvetően infrastrukturális oka van, lévén, hogy a megyében sem autópálya, sem reptér nincs –véli Édler András. “Ezt semmivel nem lehet ellensúlyozni” – mondja a Kovászna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. A megye gazdasági térvesztéséhez nagyban hozzájárult, hogy megszűnt többek között a sepsiszentgyörgyi belvárosi bútorgyár, a műanyaggyár és a cigarettagyár, a gazdaság struktúrája pedig kedvezőtlen. “A könnyűipart egyelőre nem sikerült más ágazattal behelyettesíteni, ez pedig, bár sok embernek ad munkát, de a hozzáadott érték, amit megtermel, kevés. Fel kellene pörgetni az informatikai ágazatot és a turizmust. Bár azt mondjuk, hogy ez utóbbiban nagy a potenciál, a megye gazdasági teljesítményének csak a 2,1 százalékát adja, ami nagyon kevés” – nyilatkozta a Maszolnak Édler András.