Gyengén gazdálkodnak a magánnyugdíj-pénztárak a kettes pillér pénzével

A befizetett pénzek nem fialtak lényegesen többet, mint amennyit egy bankbetét kamata hozott volna, a magánnyugdíj-pénztárak ellenben jól kerestek.

5413,3 lej van a számláján egy olyan, országos átlagbért kereső munkavállalónak, aki 10 éve fizet a magánnyugdíj-pénztárak által kezelt kettes pillérbe, hangzott el a Magánnyugdíj-pénztárak Romániai Egyesülete által rendezett, A kötelező magánnyugdíj első tíz éve Romániában című konferencián.

Ebből az összegből 4362 lej volt a befizetés, az összeg befektetéséből keletkezett bruttó nyereség pedig átlagban 1267,3 lejt tesz ki. A magánnyugdíj-pénztárak 2,5 százalékos kezelési költséget vonnak le a befizetésekből, a nettó aktívumból pedig havi 0,05 százalékot. Ezen elvonások értéke tíz év alatt 213,1 lej, ami azt jelenti, hogy egy átlagbéres befizető 1054,2 lej nettó nyereséggel marad. A magánnyugdíj-pénztárak a bruttó nyereség 16,9 százalékát vágták zsebre. A kettes pillérbe fizető munkavállalók teljes nyeresége idén májusban 1,5 milliárd euró volt, az alapkezelők tehát hozzávetőleg 300 millió euróval gazdagodtak.

A kettes pillérbe befizetett pénz hozama az elmúlt évtizedben a kormány szerint 4, az alapkezelők szerint 5,5 százalék körül mozgott. Jelenleg egy átlagbefizetőnek 24,1 százalékkal több pénz van a számláján, mint amennyit a kettes pillérbe átutalt. Azok esetében, akik havi 150 lejnél többet fizetnek be a kettes pillérbe, a valós nyereség ennél kisebb, mivel nyugdíjba vonulásakor a befizetőtől az állam adó címén 16 százalékot levon a küszöbértéket meghaladó összegből.

Államosítás vagy kezelésiköltség-csökkentés?

A 24,1 százalék egy évtizedes viszonylatban kifejezetten nem számít túlságosan fényes hozamnak. Annak ellenére, hogy a bankok által fizetett kamatok történelmi mélyponton vannak, még mindig van néhány kisebb hitelintézet, melyeknél a lejalapú betétek évi 2 százalék körül jövedelmeznek.

Az elmúlt években a kamatok ennél lényegesen magasabbak voltak, így például 2012-ben egy betétes 12 hónapra a lekötött pénznek akár 6,75 százalékát is megkaphatta. Ebből az következik, hogy a magánnyugdíj-pénztárak nem túl sikeresen fektették be a befizetéseket, a munkavállalók akkor se jártak volna rosszabbul, ha bankban lekötve tartják a pénzüket.

Ez az opciójuk természetesen nem volt meg, mivel 2008 óta, a nyugdíjrendszer reformjának eredményeként, a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kötelesek bérük egy részét befizetni a kettes pillérbe. Kezdetben ez a kötelező hozzájárulás a bruttó bér 2 százalékát tette ki, jelenleg pedig 5,1 százalék. Az eredeti tervek szerint a kettős pillérbe fizetendő hozzájárulás mértékének már tavaly el kellett volna érnie a 6 százalékot, ám a kormány, az Állami Nyugdíjpénztár növekvő deficitje miatt elhalasztotta ezt.

35,1 milliárd lej folyna be az államkasszába

Annak ellenére, hogy Mihai Tudose kormányfő azt ígérte, a kormány október 1-ig benyújtja a nyugdíjtörvény tervezett módosítását a Szenátus állandó bizottságának, erre október 11-ig nem került sor. Ionuț Mișa pénzügyminiszter egy alkalommal a kettes pillér küszöbön álló megszüntetéséről beszélt, amit aztán tagadott.

Ez rövid távon megoldaná a Tudose-kabinet minden gondját, hiszen 35,1 milliárd lej folyna be egyik-napról a másikra az államkasszába, azonban a nyugdíjrendszert 10 évvel visszavetné, a jelenlegi problémákat csupán elodázná. A kormány legutolsó hivatalos verziója a nyugdíjtörvény módosítását illetően az, hogy mérsékelni fogják az alapkezelők által felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget, ami a befizetések hozamát ha kevéssel is, de növelné.

banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?