Vasárnaptól szigorították az adókerülők elleni fellépést, így a hatóságok bezárhatnak valamennyi olyan kereskedelmi egységet, amely nem ad nyugtát.

Mint megírtuk, március 1-jén lépett hatályba az a pénzügyminiszteri rendelet, amely szabályozza az adókerülők elleni fellépés legújabb módozatait. Ennek értelmében az adóhatóság ellenőrei egy hónaptól három hónapig terjedő időszakra felfüggeszthetik a kereskedelmi egység működését, ha az nem ad nyugtát. A bezárt üzlet bejáratára látható helyre ki kell írni a felfüggesztés okát.

A hatóságok korábban valamennyi kereskedelmi egységre és szolgáltatóra kiterjesztették a pénztárgép használatának kötelezettségét, és például abban az esetben is elrendelhető a tevékenység felfüggesztése, ha a pénztárgép nem a hatóságok által engedélyezett forgalmazótól származik.

A nyugtával kapcsolatos rendellenességekért a hatóság 10 ezer lej és 15 ezer lej közötti bírságot róhat ki. Ha az adóhatóság ellenőrei olyan pénzt találnak egy boltban, amelynek eredetét a kereskedő nem tudja igazolni, akkor azt elkobozzák, és ebben az esetben 2 ezer és 4 ezer lej közötti bírság róható ki.

Nyugtalottó ortodox húsvétkor

Szintén márciustól vezették be azt a rendelkezést, hogy a vásárlók fizetés nélkül távozhatnak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal egy üzletből, amennyiben a kereskedő nem hajlandó nyugtát adni nekik. A vásárlókat erről a jogukról tájékoztató szabvány felhívást valamennyi kereskedőnek jól látható helyre kell kifüggesztenie a boltban.

A kormány létrehozta az úgynevezett nyugtalottó intézményét is, amelynek célja arra ösztönözni a vásárlókat, minél több nyugtát gyűjtsenek a lottóhoz hasonló sorsoláson való részvétel érdekében. Az első sorshúzást április 13-án, ortodox húsvétkor tartják.

 Az Európai Bizottság a múlt héten bírálta egyik jelentésében a kormány adópolitikáját, amelyet kiszámíthatatlannak nevezett. Az uniós végrehajtó szerv egyebek mellett aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az áfa behajtási aránya Romániában igen alacsony, ugyanis csak 56 százalék folyik be az államkasszába, miközben az Európai Unióban átlagosan 84 százalék.