A "botrányosan zajló" Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzem engedélyeztetése mellett újabb környezetvédelmet érintő ügy borzolja a háromszéki kedélyeket, a kommandói kutatószonda – hívja fel a közvélemény figyelmét év végi közleményében a környezetvédelemmel foglalkozó sepsiszentgyörgyi Indigó csoport. December végén ugyanis jelentős erdőrész tűnt el a térségben, a megyébe rendőri kísérettel érkeztek a fúrótorony elemei, teherautó-konvojban.

A szervezet rámutat, hogy a Kommandótól mintegy 20 kilométernyire a Nagy-Mányicska térségében felállított kutatószonda engedélyeztetése ismét felveti a választott tisztviselők felelősségét, illetve felelőtlenségét. A civilek szerint a megyei környezetvédő hivatalok országszerte, nem hivatalosan ugyan, de a nagybefektetők érdekeinek képviseletében jeleskednek a közösségi érdekek ellenében. Kovászna megyében a környezetvédelmi hivatal két vitatott beruházást sorolt „könnyített engedélyeztetési eljárás alá", így a Holzindustrie Schweighofer rétyi fafeldolgozó gyárát és a kommandói kutatófúrást.

A kommandói kutatófúrás miatt felelőtlen erdőirtás indult, hívja fel a figyelmet az Indigó csoport, amely szerint nehéz erdőgazdálkodásként elfogadtatni a kutatófúrás céljából letarolt 9000 négyzetméternyi erdőt. A környezetvédő sepsiszentgyörgyi civilek közleményükben kifejtik, hogy tavaly júniustól követik figyelemmel a Rétyre tervezett Holzindustrie Schweighofer leendő fűrészüzemének engedélyeztetési eljárását, ezért látogatják sűrűn a környezetvédelmi hivatal honlapját, így figyeltek fel, 2013 szeptemberében a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal megadta az engedélyt a ploiești Amromco Energy Kft. számára a kommandói 9000 négyzetméteres erdőirtásra. A közzétett dokumentum szerint a letarolandó erdőrész magántulajdonban van, a területre a cég egy kutatófúrást végző „Greșu 4000" fúrótornyot tervez telepíteni. 2013. december 20-án rendőri kísérettel érkezett Kovászna megyébe egy teherautó-konvoj, a fúrótorony elemeit szállítva.

Az Indigó csoport szerint az ipari projektek környezetvédelmi besorolásáról rendelkező 2009/544-es kormányhatározat nem teszi kötelezővé a kutatófúrások számára a környezeti hatásvizsgálat elkészítését. A kitermelés során is csak akkor szükséges ilyen, ha a kereskedelmi célra kitermelt kőolaj mennyisége meghaladja a napi 500 tonnát. Természetes gáz esetében akkor, ha a kitermelt mennyiség meghaladja a napi félmillió köbmétert.

Ellenben a törvény lehetővé teszi a környezeti hatástanulmány készítésének követelését és az ezzel járó közösségi tájékoztatást és közmeghallgatást bármely ipari terv megvalósítása esetén, ha az a környezetre káros hatással van. A civilek szerint Kommandón a patakmedertől néhány méterre kezdenek olyan ipari tevékenységbe, melynek során egy véletlenszerű masszív szennyezés a patak élővilágának létét közvetlenül, míg a térség élővilágának létét közvetetten fenyegetheti.

A feltárási munkáltatok során a Gresu 4000-as szondával 3650 méter mélyre tervezik a fúrást. A környezetvédelmi hivatal igazgatója szerint kőolaj-tartalék keresése a cél, azonban az országban eluralkodó palagáz-kitermelési őrület arra ösztönzi a környezetvédő civileket, hogy a kommandói esetet továbbra is figyelemmel kísérjék.