Dől a pénz vidékre az ipari parkokból
Nem sínylette meg Nemeszsuk a Nokia távozását, a Kolozs megyei község területén működő Tetarom III ipari parkba ugyanis két nagyvállalat is települt a tavalyi év folyamán. A DeLonghi a finn telekommunikációs vállalat korábbi üzemcsarnokában rendezkedett be, és márciusban már el is kezdte a termelést. Jelenleg 100 alkalmazott dolgozik a cégnél, kávéfőzőket szerelnek össze, egy részük a Nokia korábbi alkalmazottja. A DeLonghi képviselői korábban azt nyilatkozták, hogy 2015-re 700-ra szeretnék növelni a Zsukban dolgozó munkatársak számát.
A Bosch üzemének építése folyamatban van, a tervek szerint augusztusra kell elkészülnie. A német vállalat őszig mintegy 300 embert akar alkalmazni, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövő év végén már 2000 alkalmazottja lesz. A 77 millió eurós beruházással készülő üzemben autóalkatrészeket fognak gyártani. A megyei önkormányzat által kialakított ipari park területén még egy bútorgyár, egy pékség, egy faipari üzem és egy sörlerakat működik.
A község jelentős bevételekhez jut az ipari parkban működő vállalatoknak köszönhetően. A Bosch tavaly 1,2 millió lejt fizetett be az önkormányzat kasszájába a kibocsátott építési engedély után kiszámított illetékként, a DeLonghitól pedig idén 360 ezer lej folyt be ingatlan adóként, mondja Aurel Marc, a községháza adókért és illetékekért felelős munkatársa. Nemeszsuk idei költségvetése 7,3 millió lej, ennek 34 százaléka, 2,5 millió lej az ipari parkból fog befolyni. Aurel Marc várakozásai szerint egy-két éven belül az ipari parkból származó bevételek aránya a költségvetés 50 százalékát fogja kitenni. Nemeszsuk idei költségvetése 7,3 millió lej, ami kb. 25 százalékkal több mint az ötödével nagyobb lakossággal rendelkező, szomszédos Bonchida községé.
Erdélyben nem Nemeszsuk az egyetlen község melynek területén ipari park működik. A szilágysági Nagyfaluban a német Hanna Instruments telepedett meg először, a 2000-es évek második felében, jelenleg pedig egy bútorgyár, egy gombatermesztő és egy kertészeti termékeket előállító cég is működik a településen. Máté Radu polgármester a maszol.ro-nak elmondta: idén a község saját bevételei kb. 3 millió lejt tesznek ki, ebből 1,6-1,7 millió lejt a fent nevezett vállalkozások fizetnek be.
A település már évek óta a saját bevételeiből él, nem szorul rá a központi költségvetésből visszaosztott pénzekre, jelenti ki büszkén az önkormányzati vezető. Nagyfalunak nagy valószínűséggel az elkövetkező években sem lesznek anyagi gondjai, egy német cég ugyanis egy újabb ipari parkot szeretne nyitni, Transilvania Business Park néven, mely célból 80 hektár telket vásárolt fel. A települési elöljáró szerint a befektető választása azért is esett Nagyfalura, mert az észak-erdélyi autópálya egyik lehajtója a község határában lesz, ami logisztikailag óriási előnyt jelent majd az itt működő vállakozásoknak.
A Kolozsvárral határos Feleknek szintén lesz ipari parkja, melynek kiépítése a közeljövőben kezdődik, EU-s pénzek felhasználásával, nyilatkozta Vákár István, a megyei önkormányzat alelnöke. A Tetarom IV 85 hektáron fog elterülni, ebből 15 hektárt napkollektorok foglalnak majd el.
A települések közvetlen és közvetett módon is profitálnak a területeken működő ipari parkokból. A cégek alkalmazottai után fizetett jövedelemadó egy része a helyi költségvetést gazdagítja, és amennyiben a vállalat a beruházáshoz állami támogatást vett igénybe, akkor épületadót is köteles fizetni. A közvetett hatás abban áll, hogy a helyi lakosok alkalmazása révén javul a település általános szociális helyzete. A lakosság az ingatlanárak emelkedése révén is profitálhat, Nagyfaluban például, a polgármester elmondása szerint, a jövendőbeli ipari park tulajdonosa 10 ezer eurót is kifizetett egy hektár kültelekért.