A ciprusi kormány vizsgálatot indít azért, hogy kiderítsék, ki felelős a gazdasági összeomlásért. Zajlik egy másik ügyben is a nyomozás, mert a bankbezárás előtti napon több milliárd euró bankbetétet utaltak külföldre a ciprusi számlákról.

A tervezett lépésről csak a jegybank vezetői tudtak, így feltehetően közülük szivárogtatta ki valaki a hírt a bennfenteseknek. Szakértők szerint az eddig Cipruson lévő offshore-pénzek Hongkongra, Máltára vagy Liechtensteinbe kerülhettek.

A ciprusiak a helyzethez képest türelemmel viselték azt, hogy a tíznapos bankszünet után csak lassan és részletekben juthatnak hozzá a pénzükhöz. Elmaradt a bankroham és a fegyveres őröknek sem kellett beavatkozniuk a sorban állók megfékezésére.

A nagybefektetők természetesen nem álltak sorban a bankfiókok előtt, pedig az adóparadicsomnak számító Cipruson ők vannak többen. A szigetországban a betétek ötvenkét százaléka ugyanis százezer euró feletti összegű, összesen hatvannyolcmilliárd euró értékben. Ezekre a számlákra negyven és nyolcvan százalék közötti illetéket vetettek ki, cserébe a tulajdonosok csak értéktelen bankrészvényeket kaphatnak.

A hírek szerint azonban sokan – főként brit és orosz betétesek – ki tudták menteni pénzüket a bankbezárások előtt. A ciprusi kormány ezért vizsgálatot rendelt el, hogy megállapítsa, kik lehetnek a felelősök a kiszivárogtatásért és az országot évekre recesszióba taszító válságért.

A ciprusi államfő is bírálta a nemzetközi szervezeteket. Nikosz Anasztasziadesz szerint az ország egy globális kísérlet alanyává vált, mert Görögország esetében a tízszer nagyobb mentőcsomag mellé sem szabtak olyan drasztikus feltételeket, mint a bankbetétek részleges elkobzása.