Kapcsolódó
Jövőre Csíkszereda lesz a házigazda: ilyen volt az idei Ezer Székely Leány Napja
Két év után idén ismét korlátozások nélkül tartották meg a 91. Ezer Székely Leány Napját a Csíkszeredához tartozó csíksomlyói hegynyeregben. Bár a hét elején még úgy tűnt, hogy a szervezőknek és a hagyományőrzőknek az alig több mint egy évtizedes hagyományt nélkülözniük kell, a város mégis dűlőre jutott a hatóságokkal, amelyek engedélyezték a lovas és szekeres felvonulást a város központjából a nyeregbe. Az eddig megszokott program szerint a székelyruhások szombat reggel 9 órakor gyülekeztek a csíkszeredai Szabadság téren, ahonnan rövid közös tánc után vonultak ki Csíksomlyóra. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődött. Az esemény végén bejelentették, hogy az eddigi hagyománytól eltérően nem az a település lesz a következő évi esemény házigazdája, amely lakosságarányosan a legtöbb székelyruhást küldi az ünnepségre (idén Csíkdelne látta vendégül a székely leányokat és legényeket), hanem megegyezés alapján döntenek erről. Ennek oka, hogy a nagyobb településeknek eddig nem sok esélye volt elnyerni a rendezés jogát. Jövőben Csíkszereda lesz az esemény házigazdája. (Fotók és szöveg: Fodor Zsuzsánna.)

Közös tánc a Szabadság téren.




Végül csak nem maradt el a nagy népszerűségnek örvendő lovas és szekeres felvonulás, a települések szerint rendeződő csoportok Csíkszereda központjából indultak Csíksomlyóra.



Mi a csíkszentimrei résztvevőkhöz csatlakoztunk, velük szekereztünk ki a nyeregbe. Mint kiderült, nem veszélytelen az utazás. A lovakat hajtó Misi bácsi megjegyzése a meg-megránduló szekéren nyújtózkodó fotós kollégához: „Nem lesz ez jó, még a végén a kukker a derekába kerül.”

Szentmise a csíksomlyói hegynyeregben.

Résztvevők Erdőfüléről, ahol nemrég Csog Jolán népviselet-készítőnél jártunk.

Erika és Zoltán Csíkszentsimonból, illetve Csíkszentimréről. Az erdő hűvöse apró románcokat rejt.

Kettesben.

Ibolya (Csíkszentgyörgy) és Xavér (Csíkmenaság).

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai különböző hajfonatokkal kedveskednek az érdeklődőknek. Illetve lehet náluk öltözködni, különböző tájegységek viseleteit próbálhatják fel a résztvevők.

A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége által Lábnyikban szervezett tánctábor résztvevői is ellátogattak az Ezer Székely Leány Napjára. Korán kellett kelniük.

A visletemustra zsűrije, Kisné Portik Irén (néprajzkutató), Mátéffy Mária (szervező, magángyűjtő), György Katalin (a Szeredai Fonó szervezője) és Szabó László (viseletkészítő néptáncos), egy jobbágytelki viseletet vesz szemügyre. A mustra legfőbb szempontja a néprajzi hitelesség. A viseletet jellemző közös vonásokban fellelhető a régió, de a részletekben ott van az egyéni, mondja Kisné Portik Irén. És valóban, sasszemekkel meg is vizsgálják a részleteket.

A Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes előadása.
