A császármetszés és a természetes szülés közötti választás ma már nem csupán orvosi, hanem társadalmi kérdéssé is vált – szögezte le a Maszol megkeresésre Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos, aki pályafutása során több mint tízezer szülést vezetett le. Tapasztalata szerint az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott meg a szemlélet.

„Ma már elvárás, hogy a baba és az anya ne szenvedjen, ne sérüljön a szülés során. A császármetszés műtéti technikája rengeteget fejlődött, az antibiotikumok használata biztonságossá tette. Amikor bevezették, akkor még csak akkor alkalmazták, ha már nem volt más esély az anya és a gyermek megmentésére” – hangsúlyozta a főorvos.

A vita az elmúlt hetekben kiéleződött, miután – amint megírtuk – olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyek elítélték a műtéti úton történő szülést.

Az orvosok azonban egyértelműen fogalmaznak: nincs univerzálisan helyes szülési mód, a döntést minden esetben az orvossal együtt, a kockázatok mérlegelése alapján kell meghozni – nem hallomások vagy interneten talált információk alapján.

Az indokoltnál jóval nagyobb a császármetszések aránya

Romániában egyre több nő hozza világra gyermekét műtőasztalon: az esetek több mint 60%-ában császármetszést végeznek. Míg az állami kórházakban a császármetszések aránya 30–40% körül alakul, a magánintézményekben ez jelentősen magasabb, 50 és 70% között mozog.

Ez jóval meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását, amely szerint a szülések mindössze 10–15%-ában indokolt ez a beavatkozás. Az elmúlt évtizedekben világszerte meredeken emelkedett a császármetszések aránya: míg 1990-ben 7% volt, a WHO becslései szerint 2030-ra megközelítheti a 30%-ot.

Kapcsolódó

„Ez így nem maradhat” – Vihar a császármetszéses plakátkampány körül

Mély aggodalmát fejezte ki a szülészek és a nőgyógyászok szakmai szervezete a természetes szülést a császármetszés ellen ágálva népszerűsítő plakátok miatt. A Bukarest közterületein megjelent reklámtáblákat nem hagyta szó nélkül Csép Éva Andrea parlamenti képviselő sem, miközben a Snoop már kiderítette, hogy kik állnak a botrányt keltő üzenetek mögött.

botrány plakát plakátkampány szülés császármetszés egészségügy törvénytervezet

A dilemma tehát hangsúlyos: természetes szülés vagy császármetszés? Elméletben ez egy személyes, az orvossal közösen meghozott döntés, a gyakorlatban azonban Romániában sok esetben kényszerű választásnak bizonyul.

Minden lehetséges kockázatot igyekeznek kizárni

Antal Álmos rámutatott: a 21. században a császármetszés biztonságos rutinműtétté vált, még ha nem is kockázatmentes. „Lehetnek komplikációk, de a kockázat minimálisra csökkent” – fogalmazott.

Az egyensúly azonban elmozdult az egyértelmű orvosi indikációktól – mint a téraránytalanság, az előfekvő méhlepény vagy a harántfekvés – afelé, hogy szinte minden lehetséges szövődményt igyekeznek kizárni. „Ezért kiszélesedett azoknak az eseteknek, betegségeknek, anyai-, magzati kockázatoknak a köre, amikor az orvos császármetszést javasol, és ez folyamatosan növekszik” – mondta. Hozzátette: a magánkórházakban gyakran kérésre is elvégzik a beavatkozást, sőt vannak intézmények, ahol szinte kizárólag így történnek a szülések.

A jelenség mögött társadalmi változások is állnak. „A családalapítás kitolódott, ma már gyakori, hogy 35 év felett vállalnak gyermeket a nők. Ilyenkor a szövetek rugalmassága, a medence tágulékonysága már nem ugyanaz, és nehezebb szülés várható, ami az anyát és az újszülöttet is megviselheti. Hogy ezt elkerülje, az orvos dönthet a császármetszés mellett” – magyarázta.

Emellett szerinte „a divat is szerepet játszik”, hiszen egyesek attól tartanak, hogy a természetes szülés hatással lehet a későbbi életminőségre, a szexuális életre – amit a főorvos tévhitnek nevezett.

Érvek a természetes szülés mellett

A természetes szülés mellett ugyanakkor komoly érvek szólnak. „Nem műtét, nem kell megnyitni a hasüreget, a méhet, gyorsabb a felépülés. A baba számára is egyfajta próbatétel, hogy áthalad a szülőcsatornán – így kezdődik a méhen kívüli élete” – mondta. Ugyanakkor elismerte, hogy a nehéz, elhúzódó szülés átmeneti oxigénhiánnyal járhat, de „ez nem jelenti azt, hogy maradandó károsodást okoz”.

A szakember szerint világszerte megfigyelhető a császármetszések arányának növekedése, egyes országokban már az 50 százalékot is jóval meghaladja, és „vannak klinikák, ahol természetes úton már nem is szülnek”.

A döntés felelőssége az orvosé

Antal Álmos kifejtette, a döntés súlya azonban mindig az orvos vállán van. „Hatalmas a felelősség – nemcsak szakmai, hanem morális is. A vezérelv az, hogy az újszülött biztonsága mindenek felett áll, és semmilyen körülmények között nem szabad ártani” – hangsúlyozta. Szerinte éppen ez a törekvés vezetett oda, hogy egyre inkább a kisebb kockázatot jelentő megoldások felé tolódik a gyakorlat.

Antal Álmos arra is kitért, hogy a császármetszés technikailag nem „egyszerűsíthető” a végtelenségig: „Nem lehet laparoszkóppal elvégezni, akkora metszést kell ejteni, hogy a baba kiférjen.” Úgy véli, a jövőben inkább az újszülöttek rehabilitációja fejlődhet tovább jelentősen.

A kérdés szerinte az, hogy vissza lehet-e térni a természetesebb megközelítéshez. „Eltávolodtunk a gyökerektől, és kérdés, mennyire lehet meggyőzni a kismamákat a természetes szülésről. A felkészítő tanfolyamok fontosak, de nem mindig elegendőek.”

„A születés a legnemesebb pillanat, hiszen azzal kezdődik az élet” – fogalmazott, hozzátéve: ő alapvetően a természetes szülés híve, „kivéve, amikor ez az út nem járható”. Ilyenkor az orvosnak kell felelősen dönteni.

Számít az orvos kényelme?

Arra a felvetésre, hogy a császármetszés mögött időnként az orvosok kényelmi szempontjai állhatnak, úgy reagált: „Egy jól képzett orvos, ha a legjobb tudása szerint jár el, tiszta lelkiismerettel dönt.” Ugyanakkor elismerte, hogy a vajúdás hosszadalmas lehet – „egy centiméteres tágulás akár 10–12 órát is igénybe vehet, míg egy császármetszés 30–50 perc” –, és előfordulnak előre tervezett beavatkozások is.

Hangsúlyozta, ha a műtét mellett döntenek, a legjobb, ha a beavatkozás időpontja minél közelebb van a szülés beindulásához, a legoptimálisabb a már beindult szülésnél elvégezni. Viszont egy olyan kórházban ahol egy orvos teljesít ügyeleti szolgálatot, ő lát el minden sürgősséget, nehéz megvalósítani, hogy a beütemezett, vagy a heges méhen végzett császármetszés esetében megvárja a szülés beindulását, hiszen bármikor közbejöhet egy sürgősség, és nem javallott, hogy a beindult szülésnél elhúzódjon a beavatkozás.

A császármetszéshosszú távú szövődményekkel járhat

A császármetszés ugyanakkor hosszú távon sem kockázatmentes. „Több gyermek vállalása esetén nő a különböző szövődmények kockázata: tapadási rendellenességek, alacsonyan fekvő méhlepény, koraszülés, méhen kívüli terhesség, vérzés” – sorolta Antal Álmos.

Kiemelte az úgynevezett „hegterhességet” is, amely egyre gyakoribb: „Ilyenkor a terhesség a császármetszés hegszövetébe ágyazódik be, ami veszélyes, mert ott nem tud megfelelően fejlődni, vérzést okoz, és az anya életét is veszélyeztetheti” – mutatott rá.

A főorvos összegzése egyértelmű: a császármetszés fontos és sokszor életmentő beavatkozás, de „jól megfontoltan, orvosi javallatra” kell alkalmazni – minden esetben az anya és a gyermek biztonságát szem előtt tartva.

A  döntés egyéni orvosi értékelésen alapszik

A Bukarestben nemrég megjelent reklámplakátokon Romániai Orvosi Kamara Szülészet-nőgyógyászati Bizottsága hangsúlyozta, hogy az orvosi információknak pontosnak és tudományosan megalapozottnak kell lenniük.

„Az orvosi tevékenységgel kapcsolatos ajánlások kizárólag a szakemberek hatáskörébe tartoznak, a kompetenciahatárok tiszteletben tartásával, és szilárd tudományos bizonyítékokon, a tudományos közösség által elismert klinikai irányelveken, valamint a jó orvosi gyakorlaton kell alapulniuk, figyelembe véve minden egyes eset sajátosságait” – szögezték le.

A testület arra is rámutatott, hogy a pannókon szereplő állítások tudományosan megalapozatlanok. „A császármetszés számos esetben életmentő orvosi beavatkozás mind az anya, mind a magzat számára, amelyet egyértelmű orvosi kritériumok alapján alkalmaznak. Igaz, hogy Romániában magas a császármetszések száma, azonban ez a jelenség illeszkedik az európai és globális trendekhez, amelyeket többféle orvosi, társadalmi és rendszerszintű tényező határoz meg” – közölték a bizottság képviselői.

A Romániai Orvosi Kamara hangsúlyozza: a szülés módjáról szóló döntés minden esetben egyéni orvosi értékelés eredménye. Ezt követi a páciens részletes tájékoztatása az előnyökről és kockázatokról, a végső döntés pedig mindig az anya és a gyermek egészsége szempontjából legkedvezőbb megoldást célozza.