Drámaian megnőtt azoknak a várandós kismamáknak a száma, akik a terhesség alatt semmilyen vizsgálaton nem vesznek részt, hívja fel a figyelmet a Mentsétek meg a Gyermekeket civil szervezet. A Maszol által megszólaltatott szülész- nőgyógyász viszont úgy látja, inkább a terhességek száma esett vissza, amióta kitört az orosz–ukrán háború, a bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben kevesebben vállalnak gyereket, a fiatal családok kivárnak.

A nem megfelelően ellenőrzött terhesség következtében az anyánál és a magzatnál is kialakulhatnak komplikációk, figyelmeztet a Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet. Az általuk bemutatott statisztikák alapján országos szinten minden 100 várandós nő közül 30 nem jár terhesgondozásra, nem keresi fel orvosát. Adataik szerint, csak a bukaresti egyetemi sürgősségi kórházban az elmúlt évben a szülő nők 11 százaléka azt megelőzően nem volt orvosi vizsgálaton.

Az arány az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2018-ban még 6,3 százalék volt, a világjárvány éveiben megkétszereződött, 2020-ban 12 százalékra, majd a következő két évben 14 százalékra emelkedett ebben a kórházban. A 19 év alatti, kiskorú anyák esetében ez a mutató egyes központokban a 65 százalékot is eléri. A Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet rámutat, minden várandós nő számára biztosítani kellene az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Éppen ezért az ország valamennyi megyéjében 107 egészségügyi egységet szereltek fel több mint 1200 létfontosságú berendezéssel, a beruházás értéke meghaladja a 8,7 millió eurót.

A védőnőhálózat jelenthetne megoldást

A terheskövetés jelentős mértékben függ attól, hogy mennyire elérhetőek egy adott térségben, településen az egészségügyi szolgáltatások, mutatott rá megkeresésünkre Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász. Hangsúlyozta, a nagyvárosokban több a lehetőség, de egy kisvárosban is egyszerűbben el lehet jutni szakemberhez, míg a falvakon élők erőfeszítéseket kell tegyenek, hogy eljárjanak rendszeres vizsgálatokra. Ezt a problémát a védőnőhálózat tudná orvosolni, hiszen a védőnők falvakon kijárhatnának terepre, az otthonában követve a kismama állapotát, és felmérve, mikor van szükség orvosi vizsgálatra. A kismama társadalmi, anyagi helyzete szintén meghatározza, hogy mennyire tartja fontosnak, és mennyire elérhető számára a terhességgondozás.

Az orvosoknak ugyanakkor nincs semmilyen törvényes kapaszkodójuk, hogy számonkérjék az édesanyát, ha nem jelentkezik a terhesség ideje alatt vizsgálatra. Magyarországon ezt a kérdést jobban szabályozták, büntetőjogi felelőssége van az anyának, ha veszélyezteti a magzatot, elmulasztja a vizsgálatokat, kábítószert fogyaszt, vagy ellenjavallt gyógyszereket szed. Antal Álmos ugyanakkor úgy látja, a helyzet nem romlott, évek óta azok járnak terhességgondozásra, akik felismerik ennek a fontosságát, viszont a hátrányos szociális, gazdasági helyzetben levőknek ez megerőltetést jelent, és nem is tartják fontosnak.

A várandósság egy természetes állapot, nem betegség, de az anya és a magzat biztonsága szempontjából javallott a rendszeres ellenőrzés, a hazai protokoll szerint a várandósság utolsó hónapjában, vagyis a 36. héttől hetente kellene járni vizsgálatra, akkor is, ha nincs gond a terhességgel, egészséges az édesanya és a baba. Ezt viszont már tényleg nagyon kevesen tartják be, mondta Antal Álmos. Felvetésünkre, hogy a kiskorú anyák számának növekedése magyarázhatja a nem követett terhességek számát, a szakember kifejtette, Kovászna megyében nem nőtt a kiskorú terhességek száma, évente mintegy 80 kislány ad életet gyerekének, ebben nincs számottevő változás.

A háború kitörése óta csökkent a terhességek száma

Azt tapasztalják, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt egy év alatt visszaesett a szülések száma, mondta el Antal Álmos. A kórházban kevesebb a szülés, a járóbeteg-rendelőbe kevesebb várandós nő jelentkezik. Egyelőre nem tudják számszerűsíteni a csökkenést, ez csak akkor lesz érzékelhető, ha elkészülnek a féléves kimutatások, de a trend jól érzékelhető, a térségben praktizáló nőgyógyászok szerint. „A háború közvetett hatása megmutatkozik a terhességek, a szülések számában, a globális és a gazdasági bizonytalanság, a növekvő kiadások kivárásra késztetik a családalapításon gondolkodó fiatalokat. Akik megtervezik a gyerekvállalást, megfelelő életszínvonalat szeretnének szavatolni a babának, így a jelenlegi körülmények között inkább elhalasztják ezt az életeseményt” – összegezte Antal Álmos.