Országunkban évente több száz kislány veszíti el a gyerekkorát, amiatt hogy életet ad saját gyerekének. Románia évek óta vezeti az Európai uniós statisztikát a 15 évesnél fiatalabb kismamák számát tekintve. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben 687 újszülött édesanyja 15 évesnél fiatalabb volt. Nemrég a Hargita Megyei Közegészségügyi igazgatóság mutatta be jelentését, miszerint a 2018- 2022 közötti időszakban négy kórházban 802 kiskorú szült. Minden újszülött öröm, de a kiskorúak sem fizikailag, sem lelkinek nincsenek felkészülve a szülésre, a gyereknevelésre, sőt az esetek többségében hátrányos szociális helyzetben kell elboldoguljanak a kisbabájukkal. Erre a problémára a kiterjedt szociális háló, a védőnőhálózat jelentene megoldást, vélik a Maszol által megszólaltatott szakemberek.

Kiskorú anyák lányai szülnek gyerekként nemzedékről nemzedékre

A kiskorú anyák túlnyomórészt szegény sorú családból, hátrányos társadalmi helyzetű környezetből származnak, vagy a roma közösség tagjai, mutatott rá megkeresésünkre Szász Katalin, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta, külön erre vonatkozó statisztikák nem készülnek, de mivel azt nyilvántartásba veszik, hogy melyik településen él az érintett kiskorú, ebből lehet következtetéseket levonni.

Ezek a lányok beleszületnek egy ilyen körforgásba: a nagymamájuk, az édesanyjuk is 18 évesnél fiatalabb korában szülte első gyerekét, azt látják, hogy a rokonságban, a közösségben is nagyon fiatalon szülnek a lányok. „Nem jó kifejezés erre, hogy hagyomány, mert a hagyományőrzésnek pozitív kicsengése van, de tény, hogy vannak olyan közösségek, ahol elfogadott, hogy a kiskorú lányok gyereket szülnek, annak ellenére, hogy a büntetőtörvénykönyv és az általános társadalmi normák szerint sem megengedett, hogy 13-14 éves kislányok édesanyává váljanak, nem beszélve arról, hogy a túl fiatalon vállalt várandósságnak egészségügyi kockázatai is vannak az anyára és a babára nézve is” – részletezte az igazgatóhelyettes. A tapasztalatok szerint, előfordul, hogy a kiskorú lányok kiutat keresve mennek bele egy élettársi kapcsolatba, abban bíznak, hogy kimenekülhetnek egy rossz családi helyzetből, ha egy hozzájuk hasonló korú fiúval családot alapítanak, új életet kezdenek. Ez nem minden esetben sikerül, gyakran még rosszabbra fordul a helyzetük, ha kiskorúként, segítség nélkül a kisbabáról is gondoskodniuk kell.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyógyász főorvos, aki kifejtette, a kiskorú édesanyák helyzetét nagymértékben befolyásolja a családi, a szociális háttér. Előfordul, hogy egy átlagos családban nevelkedő kiskorú teherbe esik, bár nem tervezte, nem akarta a terhességet, megtartják a babát. Ilyenkor a családja támogatja, ezek a lányok általában folytatják a tanulmányaikat. Viszont az esetek 95 százalékában a kiskorú édesanyák hátrányos helyzetű családból származnak, vagy a roma közösség tagjai. Gyakori, hogy a család biztatja gyerekvállalásra a kiskorút, mert megélhetési forrásként tekintenek a gyerekpénzre, a gyereknevelési támogatásra, mutatott rá a főorvos.

Minden esetet jelentenek a rendőrségen

Az évek során nem történtek nagy változások a kiskorú édesanyák számát illetően, nincs elmozdulás a jelenség terén. Kovászna megyében évente átlag 110-120 gyereklány válik édesanyává, tudtuk meg Szász Katalintól. A Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság 2016-tól vezet nyilvántartást a 18 év alatti anyákról, azóta két alkalommal voltak nagyobb kilengések a statisztikában, egy évben 93 kiskorú szült, majd volt egy év, amikor 166. Az igazgatóság munkatársai elérték, hogy a kórházak minden esetet jelentenek, így a gyerekvédelmi szakemberek minden helyzetet megvizsgálnak, arra összpontosítanak, történt-e erőszak, visszaélés, és milyen körülményeket biztosít a család az újszülöttnek.

A kiskorú édesanyák többsége 16 és 18 év közötti, de előfordult, hogy 11 – 12 éves kislányok is teherbe estek, velük kiemelten foglalkoznak. Minden esetben a településeken dolgozó szociális referensektől, az önkormányzatok szociális igazgatóságaitól kérnek tájékoztatást a kislányok családi helyzetéről, az alapján döntenek, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Minden esetet jelentenek a rendőrségen, a nyomozók derítik ki, történt-e bűncselekmény. Az utóbbi években növekedett a bűnvádi eljárások száma, ám nem feltétlenül azért, mert nőtt az esetszám, hanem azért, mert a bűnüldöző hatóságok is jobban figyelnek. Arról nem kapnak visszajelzést, hogy hány esetben emelnek végül vádat az apa ellen, részletezte az igazgatóhelyettes.

Szász Katalin Melinda elmondta, vannak kirívó esetek, amikor azonnal látszik, hogy bűncselekmény történt, például egy 12 éves kislányt egy sokkal idősebb felnőtt férfi ejtett teherbe, vagy amikor a kiskorú testvérpár gyerekeinek ugyanaz a felnőtt volt az apjuk.

Nehézkes a változás

Nehéz változtatni, amíg a hátrányos helyzetű településeken nehezen elérhetőek a szociális és egészségügyi szolgáltatások, sok esetben az iskola jelentheti az egyetlen kiutat, hogy a fiatalok változtassanak az életükön. Ez viszont nem csak rajtuk múlik, nagymértékben függ a szülők hozzáállásától, mennyire érzik fontosnak, és értik meg a jelentőségét, hogy a gyerekük változtathasson. Az elszigetelt településekről, a súlyosan hátrányos helyzetből nehéz kitörni, de egyre több példa van arra, hogy az édesanyák azt szeretnék, a lányuk ne ismételje az ő sorsukat, 15 évesen még lehessen gyerek, járhasson iskolába, ne kelljen hozzájuk hasonlóan a saját kisbabájáról gondoskodjon.

Sokat segítene a jól működő védőnő-hálózat, ha minden településen lenne egy szakember, aki jól ismeri a családokat, meglátogatja őket, tanácsokat ad. Hasonlóképpen a nappali központok, a szociális szolgáltatások vezethetnek oda, hogy egyre kevesebb kiskorú ad életet gyerekének. Több civil szervezet felvállal ilyen feladatot, de fontosabb lenne, hogy az önkormányzatok biztosítsanak ilyen jellegű szolgáltatásokat, mert akkor azokat célirányosan, a szükségletek alapján lehetne kialakítani, és minden településre eljuttatni.

Reménykeltő gyermekfigyelő adattár

Nagy reményeket fűznek a tervezett országos gyermekmegfigyelő adattár létrehozásához, az online adatbázis a kiszolgáltatott gyermekek nyilvántartására szolgál majd, taglalta Szász Katalin. Hozzáfűzte, hogy ez megalakuljon az önkormányzatok kell feltérképezzék a településeiken levő gyermekek helyzetét, felmérjék, vannak-e veszélyeztetett kiskorúak, majd beavatkozzanak védelmükben. Nagy kihívás lesz, hogy korlátozott erőforrásokkal rendelkező önkormányzatok házról-házra járva felmérjék a gyerekek helyzetét, hogy van-e családorvosuk, járnak-e iskolába, a szülők megfelelően gondoskodnak-e róluk, de az adatbázisnak mindenképpen meglesz a pozitív hozadéka, összegezte az igazgatóhelyettes. A szakértő hangsúlyozta, jelenleg nem látnak be, hogy egy családban, mi zajlik az ajtón belül, általában a gyerekek akkor jutnak intézményi segítséghez, amikor kiderül, hogy valami gond van, utólag zajlik a tűzoltás, ritkán van lehetőség megelőző beavatkozásra.

Minden kiskorú veszélyeztetett terhes

A várandósság nem betegség, egy természetes állapot, de minden kiskorú veszélyeztetett terhesnek minősül, mutatott rá Antal Álmos. A gyermek nem egy kis méretű, vagy fiatalabb felnőtt, egészségügyi és élettani szempontból is más igényei vannak, így sajátos ellátást igényelnek a várandós kiskorúak. A szülész-nőgyógyász kifejtette, egy felnőtt várandós nőnél is gondot okoz egy társult betegségek, a kiskorú kismamáknál pedig sok esetben diagnosztizálnak vérszegénységet, húgyúti fertőzést, de a légúti fertőzések is gyakran előfordulnak.

Összetett probléma a kezelés, mert a kiskorút gyerekorvos kellene ellássa, a terhesség pedig még inkább korlátozza a gyógyszeres beavatkozást. Minden terhességnek örülünk, mindig arra biztatjuk az édesanyákat, hogy tartsa meg a babát, ám annak, ha kiskorúak vállalnak gyereket esetleg demográfiai szempontból van pozitív hatása, minden más megközelítésből veszélyes és kockázatos, mondta a főorvos. Hozzátette, a gyerek szervezete nem áll készen arra, hogy kihordjon egy terhességet, és lelkileg sincs felkészülve erre a szülésre, majd hogy gondját viselje a csecsemőnek. Régen valóban férjhez adták a 18 év alatti lányokat, de a család felmérte, hogy erre fizikailag és lelkileg készen áll-e.

Nem javallott a gyógyszeres fogamzásgátlás 

A baba megszületése után is rengeteg kérdés felmerül, kinek a gyámsága alá kerül, ki gondoskodik róla, miből él meg egy kiskorú és a gyereke. Jobbik eset, ha a család, a saját édesanyja gondoskodik a kismamáról és a babáról. Antal Álmos felidézte, nemrég három napos eltéréssel szült az anya és a kiskorú lánya, egy kórteremben feküdtek, az idősebb asszony mindkét babát ellátta. Azt is aggasztónak tartja, hogy a kiskorú várandós lányok ritkán járnak terhesgondozásra. Kérdésünkre kifejtette, a kiskorúak esetében nem javallott a gyógyszeres fogamzásgátlás. A nem kívánt terhesség megszakítása hatalmas trauma, ám egy kislánynál, akinek még nem állt be a hormonháztartása a felnőttkori működésre, nem javallott a hormonális fogamzásgátlás. A teherbe esett kislányok többsége nem olyan körülmények között él, hogy rendszeresen szedne valamilyen gyógyszert. Arra már volt példa, hogy az első gyerek megszületése után a kiskorú kérte, helyezzenek fel spirált, azonban a szakorvos szerint a méhen belüli fogamzásgátló eszközt sem ajánlja kiskorúaknak, másrészt azt rendszeresen ellenőrizni kell, megfelelő higiéniás körülményeket kell biztosítani, különben fennáll a fertőzésveszély.