Rendkívül fontos, hogy minden gyermek megfelelő családi gondozást kapjon, ugyanakkor mindannyian megérdemlik, hogy biztonságos és szerető környezetben nevelkedjenek. Azonban probléma az, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást. Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselővel beszélgettünk a hivatásos nevelőszülőség jelentőségéről, valamint e vállalás jogi hátteréről.

A Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) márciusi adatai szerint összesen 11 741 hivatásos nevelőszülőt tartanak számon az országban, ugyanakkor az állami gondozási és védelmi rendszerhez mintegy 45 ezer gyermek tartozik, ennyien élnek úgynevezett rezidenciális központokban. Közülük 17 033 gyermeket helyeztek el nevelőszülőknél. „A törvény értelmében minden állami gondozásban lévő gyermeket 7 éves korukig nevelőszülőknél kell elhelyezni. Az idei adatok azt mutatják, hogy a 11 ezer nevelőszülő mintegy 17 ezer gyermeket nevel Romániában” – ismertette az adatokat Csép Éva Andrea.

A hivatást azonban egyre kevesebben választják, Kovászna megyei adatok szerint például az előző évekhez képest csökkent a nevelőszülők száma. Jelenleg 114 nevelő van a megyében, ők pedig összesen 156 gyermeket gondoznak, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kiskorúak számában is csökkenés mutatkozik – tudtuk meg a megyei gyermekvédelmi igazgatóság munkatársától. 

A szociális rendszer rengeteg kiskorúnak jelenti az újrakezdést, és rengeteg bántalmazott gyermeknek nyújt segítséget. Mint arról korábban beszámoltunk, a világjárvány idején jelentősen nőtt a fizikai és a szexuális bántalmazás mértéke, amelyeknek áldozatai főleg gyermekek. A bejelentések alapján az országban 2021-ben 131 gyermeket bántalmaztak, 47 fizikai abúzus, 13 szexuális visszaélés, 13 érzelmi zsarolás, 56 elhanyagolás és két szexuális kizsákmányolás történt.

Akkor kerülhet állami gondozásba egy gyermek, ha valamilyen okból kifolyólag kiemelték őt a családból, de persze az is megtörténhet, hogy a szülő elhagyja a kiskorút, esetleg családi bántalmazás áldozatául esik. „Minden gyermek megérdemli, hogy biztonságban, szerető családi környezetben nőjön fel. A nevelőszülők egy olyan szociális jellegű vállalást vesznek magukra, amelynek hosszútávon megmutatkozik a gyümölcse” – magyarázta a parlamenti képviselő. Hozzátette, ha minél több gyermekvédelmi gondozásba került gyermek lehetőséget kapna arra, hogy családi környezetben nevelkedjen, akkor egyértelműen csökkenne a társadalmi kirekesztettség szintje, továbbá mentális és fizikai egészségük is javulna.

A nevelőszülőséget nem munkahelyként kell megélni, nem egy kedvező megélhetésként kell rá gondolni. A hivatásos nevelőszülők láthatják, ahogyan fejlődik a gyermek és hasznos tagjává válik a társadalomnak úgy, hogy nem rekesztik ki, nem bélyegzik meg – véli a családügyi politikus.

Felkészítik a jövendőbeli nevelőszülőket

Ahhoz, hogy valaki nevelőszülővé váljon, szükség van egy tanúsítvány megszerzésére. Az illető személynek el kell végeznie egy 60 órás tanfolyamot, ezt egyébként magyar nyelven is megteheti. A képzés során csecsemőgondozástól a gyerekrendezésig minden folyamatot megtanítanak. Ez a szakképesítés három évig érvényes, majd hosszabbítható – tudtuk meg Csép Éva Andreától.

Hozzáfűzte, a kérelmet mindig a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz kell letenni. Emellett az illető személy lakhatási lehetőségeit több szempontból is megvizsgálják a gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai. A lakhely meg kell feleljen a gyerek higiéniai, oktatási, pihenési, étkeztetési igényeinek. Elemzik azt is, hogy a jövendőbeli nevelőszülőnek milyen a szociális viselkedése: hogyan viszonyul a családjához, milyen kapcsolatot ápol a szomszédokkal, mennyire tudja teljesíteni a szülőt terhelő feladatokat a gyermeknevelés terén.

Nem lehet nevelőszülő az, akit korábban szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek, vagy ha elvesztette szülői jogait, ha krónikus vagy fertőzéses betegségben szenved, hiszen a gyermek biztonsága mindennél fontosabb – ismertette a képviselő.

Amennyiben a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmasnak találja a személyt, hogy hivatásos nevelőszülővé váljon, onnantól kezdve a gyermekvédelmi hatóság lesz a munkáltatója, így fel kell mondania előző munkahelyén.

„Egyéni munkaszerződés alapján minimálbérben (nettó 1524 lej) részesül a nevelőszülő, de ehhez az összeghez még kiegészítő támogatásokat kap a személy. Nemrég megváltozott az úgynevezett elhelyezési pótlék összege. Ez azt jelenti, hogy minden gyermek után 950 lejes juttatást kap, ezt az összeg 630 lejről emelték meg. A pótlék étkeztetésre, öltöztetésre, iskoláztatásra költhető, de nem szükséges elszámolni az összeget. Amennyiben fogyatékkal élő gyermeket rendeznek a nevelők, ezen támogatás másfélszeresét kaphatják meg, hiszen nagyobb költségekkel jár a kiskorú ellátása” – magyarázta Csép Éva Andrea.

Kapcsolódó

Az örökbefogadást is megkönnyíti a módosított gyermekjogvédelmi törvény

Támogatják az állami gondozási rendszerből kikerülőket, továbbá konkrét intézkedések bevezetésével próbálják visszaszorítani az iskolai bántalmazást.

gyermekjog gyermekvédelem törvénymódosítás Csép Eva Andrea

Ugyanakkor a nevelőszülő alapbérére még egy 15 százalékos juttatást is számolnak, szellemi megterhelésért járó pótlékot, melynek összege 228,6 lej. Továbbá fizetnek egy 15 százalékos emelést a második gyermek elhelyezése után is. Tehát ha már két gyermeket rendez a nevelőszülő, akkor még kap egy 228,6 lejes emelést, valamint 25 százalékos béremelést (381 lej), amennyiben fogyatékkal élő gyermeket nevel. Ugyanakkor a régiség függvényében az állami alkalmazottak még kaphatnak fizetésemeléseket. A nevelőszülő egy gyermek esetén legalább 2700 lejt kaphat, míg két gyermek esetén legalább 3800 lejt. 

A gyermekek emellett jogosultak közlekedési és szállásköltségi támogatásra, tehát ha az utazás a gyermek érdekében történik, a költségeket megtéríti a hatóság – részletezte a családügyi politikus.

Biztosítani kell a megfelelő és biztonságos környezetet

A nevelőszülőknek az oktatásról és nevelésről is kell gondoskodniuk, de valójában több kötelezettségnek eleget kell tenniük ahhoz, hogy megfelelő környezetben nevelhessék a kiskorúakat. A hivatásos nevelőszülőnek biztosítania kell a gyermek és a vérszerinti szülei közötti kapcsolattartást, amennyiben a család találkozni akar a kiskorúval. Emellett biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy a gyermekvédelem alkalmazottai bizonyos időközönként ellenőrzéseket végezzenek a lakhelyen, felmérhessék a gyermek állapotát. Továbbá évente orvosi bizonylatot kell benyújtania a hatósághoz, hogy megfelelő az egészségi állapota és tudja folytatni a munkát.

Csép Éva Andrea felhívta a figyelmet, hogy a nevelőszülőnek is joguk van az évi pihenőszabadságra, amelynek ideje alatt nem végeznek munkát. Ilyenkor a gyermeket „leadhatják”, kivehetik a szabadságot. A kiskorú addig bekerül az állami gondozási rendszerbe, esetleg más családnál helyezik el a szabadság idejére. „Nagyon sokan mégis magukkal viszik a gyermeket nyaralni, viszont ahhoz, hogy a kiskorú elhagyhassa a megyét, a nevelőszülőnek erre vonatkozó kérést kell leadniuk a gyermekvédelmi hivatalhoz” – ismertette Csép Éva Andrea.

Hozzáfűzte, a hivatásos nevelőszülő elsőbbséget élvez az örökbefogadáskor, és amennyiben ez megtörténik, le kell mondani nevelőszülői minőségéről. Férfiak és nők egyaránt választhatják ezt a hivatást, egy családon belül a férj és feleség is. A lakhely felmérésekor azt is meghatározzák, hogy maximum hány gyermeket nevelhet egy nevelőszülő. Általában két kiskorút engedélyeznek, testvérek esetében pedig figyelnek arra, hogy ne válasszák szét őket.

Túlzott ragaszkodás alakulhat ki

A parlamenti képviselő elmondta, sokan vonakodnak a hivatástól, hiszen amennyiben nevelőszülővé válik az illető személy, nem válogathat a gyermekek között, sem nem, sem életkor szerint. „Emellett pedig sokszor az is megtörténik, hogy a gyermek már a családnál van egy ideje, éppen beilleszkedett, kezd kialakulni a bizalom, ekkor pedig érkezik az értesítés, hogy a kiskorút visszavenné a vérszerinti családja az állami rendszerből.” Ebben az esetben elviszik a gyermeket, és nagyon sok nevelőszülőben kialakul a gyermek iránti túlzott ragaszkodás, ami érzelmileg megnehezíti az elválást. „Fontos, hogy ezt hivatásként kell megélni. A nevelő látja, ahogyan fejlődik a gyermek és fontos, hogy ameddig lehetősége van rá, addig a legjobbat biztosítsa számára, hiszen a gyermek érdeke az, hogy szerető családi környezetben nőjön fel” – hangsúlyozta Csép Éva Andrea.

Ugyanakkor szerinte „vannak olyan nők, akiknek nincs lehetőségük hivatalosan dolgozni, munkát vállalni. Ebben az esetben nincsen biztosított státuszuk, nincs egészségügyi biztosításuk, társadalombiztosításuk, így a hölgyeknek sokat segíthet ez a lehetőség. „Olyan vidéki településeken, ahol példának okáért a családnak gazdasága van, nincs lehetőség a háztáji munkák elvégzése mellett teljes állásban dolgozni. Emiatt ez egy nagy lehetőséget is jelenthet, miközben a gyermek is biztonságban nevelkedik” – véli a családpolitikus.