Átfogó, több intézményt érintő megyei cselekvési terv készült a kiskorú anyák jelenségének visszaszorítására Szilágy megyében. A terv nem merül ki az adatok összegyűjtésében és elemzésében, hanem kézzelfogható, rövid-, közép- és hosszú távra szóló beavatkozásokat irányoz elő a megelőzés, az oktatás és a szociális ellátás területén.

„A kiskorú anyák kérdése nem elszigetelt jelenség, hanem egy összetett társadalmi probléma, amely a szegénységgel, az iskolai lemorzsolódással, a hiányos egészségügyi és szexuális felvilágosítással, valamint bizonyos közösségekben mélyen gyökerező hagyományokkal függ össze. Ezért csak integrált, intézményközi együttműködéssel lehet eredményt elérni” – nyilatkozta Dari Tamás alprefektus.

Riasztó európai és országos adatok

Az Európai Unióban 2019-ben az első gyermeküket világra hozó nők 4,04 százaléka volt 20 év alatti. A legmagasabb arányt Bulgáriában (14%) és Romániában (12,3%) regisztrálták. Romániában 2019 és 2023 között 88 265 kiskorú anya szült gyermeket, közülük 3662 esetben a lányok 15 év alattiak voltak. Az országban ezer 15-19 év közötti lányra 34 születés jut, ez az egyik legmagasabb arány Európában.

„Románia évek óta az élmezőnyben van ebben a negatív statisztikában. Ez nem csupán egészségügyi, hanem súlyos társadalmi kérdés is” – emelte ki Dari Tamás.

Szilágy megye: vidéki térségek érintettek leginkább

A megyei adatok szerint az elmúlt években átlagosan évi 129 kiskorú anya szerepelt a nyilvántartásokban. Jelenleg 45 kiskorú anya szerepel a szakhatóságok nyilvántartásában. A jelenség elsősorban vidéki, hátrányos helyzetű közösségekben koncentrálódik, köztük Drág (Dragu), Szilágysámson, Nagyderzsida (Bobota), Náprád (Năpradea) és Almásszentmihály (Sânmihaiu Almașului) településeken.

„Az esetek többségében a lányok alacsony jövedelmű, alacsony iskolázottságú családokból származnak. Gyakran nincs személyazonosító okmányuk, ami még az újszülöttek anyakönyvezését is megnehezíti. Több olyan eset is előfordult, amikor mindkét szülő kiskorú” – hangsúlyozta az alprefektus.

Külön kihívást jelentenek egyes roma közösségek, ahol a korai „házasságok”, valamint az iskolából való tudatos kivonás a jelenség fenntartó tényezői közé tartoznak.

Intézményközi munkacsoport és koordináció

A Szilágy Megyei Prefektusi Hivatal kezdeményezésére 2021-ben munkacsoportot alakítottak a kiskorú anyák helyzetének kezelésére. A csoportban részt vesz a Szilágy Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC), a közegészségügyi igazgatóság, a tanfelügyelőség, a rendőrség, a Megyei Oktatási Erőforrás- és Tanácsadó Központ (CJRAE), valamint az önkormányzatok képviselői.

„Fontos, hogy megszüntessük az intézményi párhuzamosságokat, és egységes adatgyűjtési, beavatkozási rendszert alakítsunk ki” – mondta Dari Tamás.

A munkacsoport negyedévente ülésezik, értékeli az adatokat és javaslatot tesz a szükséges korrekciókra. A megyei integrált cselekvési terv főbb céljai: a kiskorú anyák számának csökkentése megelőző intézkedésekkel, a reproduktív egészséggel kapcsolatos tájékoztatás erősítése, az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az intézményközi együttműködés megerősítése.

Rövid távon kiemelt feladat a veszélyeztetett közösségek pontos feltérképezése és az oktatási projektek folytatása. Közép távon a program kiterjesztése minden iskolai szintre, már a IV. osztálytól kezdődően. Hosszú távon a cél a jelenség jelentős visszaszorítása és a fiatalok életminőségének javítása. A CJRAE által koordinált „Kiskorú anyák – egy igaz történet, amely megváltoztatható!” című projekt 2021 óta fut, több vidéki és városi tanintézmény bevonásával. Az alprefektus szerint a program egyik kulcsa a tudatosság növelése: „Nem riogatni akarunk, hanem informálni. A fiataloknak tudniuk kell, milyen következményekkel jár a túl korai gyermekvállalás, egészségügyi, oktatási és gazdasági szempontból egyaránt” – fogalmazott az alprefektus.

Szilágy megyében jelenleg harminc közösségi ápoló és öt egészségügyi mediátor dolgozik. Huszonkét önkormányzatnak már van intézkedési terve, egy további önkormányzatnál folyamatban van a terv kidolgozása. A pozitívumok között szerepel az intézményi együttműködés és a rendelkezésre álló szakemberhálózat. A gyenge pontok közé tartozik a korlátozott finanszírozás, a szakemberhiány, valamint a családok részéről tapasztalható bizalmatlanság.

„A legnagyobb veszély a szegénység újratermelődése. Ha egy 15–16 éves lány kimarad az iskolából és gyermeket szül, azzal az esélyei drasztikusan csökkennek. Ezt a spirált kell megtörnünk” – fogalmazott Dari Tamás. A terv végrehajtása során negyedéves monitoringrendszer működik, amely nemcsak az intézkedések végrehajtását, hanem a statisztikai mutatók alakulását is vizsgálja. „Nem egyszeri dokumentumról beszélünk, hanem élő stratégiáról. Minden évben felülvizsgáljuk, és a tapasztalatok alapján módosítjuk” – hangsúlyozta az alprefektus.

Közös felelősség

Dari Tamás szerint a jelenség kezelése nem csupán hatósági feladat. „Ez közösségi ügy. Az iskola, a család, az egyház, a civil szervezetek és a média együttműködésére is szükség van. Csak így érhetjük el, hogy a gyerekek valóban gyerekek maradhassanak” – jegyezte meg.

A megyei integrált cselekvési terv a következő hónapokban pilotprogramként indul el néhány kiválasztott településen, majd az eredmények függvényében kiterjesztik a teljes megye területére.