Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom anyák napjára és az év minden napjára azt kéri az illetékes döntéshozóktól, kórházak vezetőségeitől, szülészeteken dolgozó szakemberektől, hogy biztosítsák az anyák és kisbabák állandó, megszakítatlan együttlétét, a tiszteletteljes szülészeti-nőgyógyászati ellátást, és a pozitív szülésélmény lehetőségét minden nőnek, aki ezt szeretné. A szerkesztőségünkben eljuttatott közleményükben leszögezik: kérésük megfelel a tudományos bizonyíték alapú orvoslás és szülészeti-nőgyógyászati ellátás szellemének és gyakorlatának. A Maszol által megszólaltatott szülész-nőgyógyász főorvos kifejtette, egyetért a célkitűzésekkel, törekednek rá, de nem minden esetben adottak erre a körülmények.

Traumatizáló, ha szülés után elválasztják az anyát és a babát

„Naponta átlagosan 500 kisbaba születik a romániai kórházakban. A legtöbb kórházban az anyáktól elválasztják a kisbabájukat. Órákra, de akár napokra, sőt hetekre. A szeparáció anyák, kisbabák, családok ezreit traumatizálja minden egyes nap” – fogalmaznak a mozgalom tagjai.

Hozzáteszik, lehetetlen rangsorolni a szülészeti erőszak különböző típusait, de talán anyák és kisbabáik szeparációja az, amelytől a legtöbben, legközvetlenebbül szenvednek, amely talán a leginkább mutatja a rendszerszintű problémákat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az összes, a témában érintett nemzetközi szakmai szervezet egyetért abban, hogy szülés után az anya és újszülöttje háborítatlan együttléte, az aranyóra és annak folyatása, a 24 órából 24 órás rooming-in, azaz állandó együttlét biztosított kellene legyen mindenki számára. Romániában a legtöbb szülészeten ezt nem, vagy csak szelektíven alkalmazzák.

„Zéró szeparációt MOST!”-kampányanimációjukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy a szeparáció mindig traumatizáló. Hosszú távú testi-lelki következményei vannak a szoptatási nehézségektől a kötődés sérülésén át a szülés utáni depresszióig. Az sem mellékes adat, hogy kutatások szerint a szülés utáni első egy évben az anyai elhalálozások vezető oka: az öngyilkosság. „Tudományos bizonyíték alapú érvek nem léteznek, amelyek a szeparációt támasztanák alá; annál több szakmai érv van arra nézve, mennyire jó, hasznos, természetes, sőt költségkímélő az anyákat hagyni együtt lenni kisbabájukkal kórházi tartózkodásuk alatt. Császármetszés és koraszülés esetében is!”- szögezik le az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom tagjai.

Közleményükben arra is kitérnek, anyák napján virággal, ajándékkal köszöntik a nőket, elhangzanak a gyerekvállalást méltató politikusi üzenetek, ám az ünneplés gyakran elfedi a nehézségeket, melyekkel az anyák, a nők nap mint nap szembesülnek, olyankor is, amikor női és anyai mivoltuk egyik legfontosabb eseményét tapasztalják meg. A terhesség és szülés előtt, közben vagy után elszenvedett méltatlan bánásmód, érzelmi, szóbeli vagy fizikai bántalmazás életre szóló traumákat okozhat nemcsak a nőknek, anyáknak, hanem a kisbabáknak és egész családoknak.

A „Legyen minden nap az anyák napja, a szülészeteken is!” kampányra a mozgalom felkérésére a Beanbag Animation Studio készített egy animációt, amely megtekinthető a mozgalom anyák napján elindított nyilvános oldalán: itt

Törekednek rá, de nem mindig adottak a körülmények

A célkitűzésekkel egyetért, a jelenlegi romániai körülmények között csak az otthonszülést nem támogatja, szögezte le megkeresésünkre Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos. Hozzátette, azt szeretné, ha biztonságos körülmények között a háborítatlan szülést tudnák minden esetben végigkísérni, a kíméletes, mindenre tekintettel levő bánásmódot alkalmazni. „Nem kell nagy szakértelem, orvosi oklevél, vagy egészségpolitikusi képzettség, egyértelmű hogy egy normális szülésnél az újszülött rögtön az anya mellére kell kerüljön, biztosítani kell az anyának és a gyerekének az aranyórát, az egészségügyi személyzet a háttérben kellene maradjon, és csak akkor lépjen közbe, ha az feltétlenül szükséges” – részletezte a főorvos.

Hozzátette, ettől valóban még messze állunk, és ennek összetett okai vannak. Ez olyan mint a környezetszennyezés, mindenki egyetért, hogy meg kellene szüntetni, és mégsem sikerül maradéktalanul, mondta Antal Álmos. Kifejtette, sok esetben hiányzik a megfelelő infrastruktúra, egy sürgősségi kórházban nagy a „sürgés- forgás”, lehet a szomszéd szobában már egy másik anyuka vajúdik, a személyzet körülötte rohangál. Ahol lehetett, igyekeztek külön szobákat biztosítani a kórházakon belül. Ugyanakkor több alkalmazottra is szükség volna, akik az aranyóra alatt készenlétben állnak, de csak szükség esetén avatkoznak be. Az újszülött, az anya élete a legfontosabb, ezt olyan körülmények között kell mindenáron megóvni, hogy az egészségügyi alapellátás a „levegőben” van, a családorvosok kényszervállalkozóként dolgoznak, egy asszisztenssel, nincs védőnőhálózat, a terhesgondozás legtöbb esetben a nőgyógyászati magánrendelőkben valósul meg, sorolta a szülész-nőgyógyász.

Hangsúlyozta, a szülés egy természetes folyamat, de erre fel kell készíteni az édesanyákat, sőt az apákat is. Ugyanakkor a szülést követő első két órában nagy a vérzésveszély, ez a szülés negyedik szakasza, ezért tölti a szülőszobán ezt az időszakot a friss gyerekágyas. Az orvosnak hatalmas a felelőssége, adminisztratív, fegyelmi, büntetőjogi és civil felelőssége is van, a jelenlegi malpraxis törvény nem védi őket megfelelően, a perek azt bizonyítják, hogy a biztosítás nem nyújt elegendő védelmet, ez a védekező medicina felé tolhatja az orvosok egy részét. „Mi azt szeretnénk, mindenki legyen elégedett, a szülés valóban legyen egy természetes folyamat, de ehhez nincsenek meg minden esetben a körülmények” – összegezte a főorvos.