A világon először 1974-ben, Svédországban vezették be azt a szülői támogatási rendszert, amelynek értelmében mindkét szülő azonos feltételekkel maradhatott otthon a gyerekkel. A svéd családpolitika világos célja az, hogy támogassa a kétkeresős családmodellt, azonos jogokat biztosítva mindkét szülőnek, és hogy több gyerek szülessen, írja a gyerekkelvagyunk.hu portál.

A svéd családmodell lényege, hogy a szülők megoszthatják egymás között a 480 nap fizetett szülői szabadságot. Ha valamelyikük nem használná ki ezt, a felét átruházhatja a másik szülőnek. Akik azonban egyenlően osztják fel egymás között ezt az időszakot, még kicsivel több pénzt is kapnak 270 napon keresztül.

1995-ig az apák nagy része átadta az anyának a ráeső szabadságot, ám a kormány további három hónapos fizetett szabadságot vezetett be, amelyet már nem adhattak át az apák. Ennek hatására 77 százalékuk legalább három hónapra otthon maradt a kicsivel, de lehetőségük van ezt a 90 napot a gyerek 12 éves koráig bármikor kivenni. Az apáknak emelett jár a 10 nap szülés utáni szabadság, ikrek esetében ez 20 nap.

Svédországban a kisgyerekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, és az állam komoly juttatásokkal segíti a gyermekgondozást. A gyerek egyéves korától mindkét szülőnek joga van csökkentett munkaidőt kérni; ha beteg a gyerek, és otthon maradnak vele, a fizetésük 80 százalékát kapják arra az időszakra. A szülőknek jogukban áll előbb befejezni a munkát, ha a gyerekkel történik valami, vagy valamilyen okból előbb el kell hozni a tanintézményből.

Svéd statisztikák szerint ahogy nőtt az apák otthon töltött ideje, úgy csökkent a válások száma. Bensőségesebb kapcsolat alakul ki a gyerekek és az apa között, a közös teherviselés miatt az anyáknak könnyebb az élete, kiegyensúlyozottabbak. Mivel a másik fél is vállal a szülői szabadságból, az anya nem szigetelődik el hosszú időre, így kevesebb esetben jelentkezik a szülés utáni depresszió is. Az otthonmaradó apák is egészségesebbek, az otthonmaradó apáknak kisebb a halálozási rátája, mint azoké, akik nem vették ki részüket a gyermekgondozásból. A svéd családmodell a gazdaságnak is kifejezetten jót tett. Több gyerek született, és a nőket már nem éri hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon.

A svéd családmodell legnagyobb nyertese azonban a gyermek. Mindkét szülővel szoros, bensőséges kapcsolata alakul ki az együtt töltött időnek köszönhetően, ráadásul a két szülő által gondozott gyermekek szociális és kognitív téren is nagyon jó eredményeket mutatnak.