Rövidesen nemzetközileg elismert fajta lehet az erdélyi macska
Bár erdélyi eredetűként van meghatározva, s román fajtaként lesz bejegyezve, Magyarországon állítólag népszerűbb, mint idehaza.
Az elmúlt években tücsköt-bogarat összeírt a román, az erdélyi magyar és a magyarországi sajtó az állítólagos új macskafajta, az erdélyi vagy transzilván macskáról. Egy erdélyi magyar hírportál 2024 szeptemberében kürtölte világgá, hogy „világszerte elismert faj” lett az erdélyi macska, megspékelve azzal a kapitális ostobasággal, hogy „a Kárpátokban talált tiszta vérvonalakon alapul”, ráadásul „a farkasra hasonlít”.
Ugyanaz az online újság idén márciusban már azt írta, hogy az erdélyi mcskafajta a nemzetközi elismerés küszöbén áll, vagyis közvetve önmagát cáfolta. Az interneten fellelhető képek alapján egyértelmű, hogy nem a farkasra hasonlít, hanem a saját fajtársaira, az egyetlen enyhe hasonlóságot a bundájuk színe jelenti.
Az erdélyi macska természetesen nem egy faj, hanem a vadmacska (Felis silvestris) alfajának számító házi macska (Felis catus vagy Felis silvestris catus) egyik még el nem ismert, de nemzetközi elismertetés alatt álló fajtája. Olvasni lehetett róla, hogy a transzilván macska a Governing Council of the Cat Fancy nevű brit szervezetnek köszönhetően lett nemzetközileg elismert fajta. Ezzel az egyetlen gond az, hogy a macskafajták hivatalos jóváhagyása nem a fent említett szervezet kompetenciája.
Arról, hogy a transzilvánként azonosított cicákat nem tartják számon bejegyzett fajtaként bárki meggyőződhet, aki felkeresi Federation Internationale Feline (FIFE) vagy a The International Cat Association (TICA) honlapját, s veszi a fáradtságot, hogy átböngéssze azok fajtajegyzékét. Előbbi négy kategóriában mindössze 48 fajtát tart nyilván.
Az erdélyi macska egy hivatalosan be nem jegyzett fajta, amelynek a nemzetközi elismertetése folyamatban van, közölte a Maszol érdeklődésére Adrian Alexandru Dragota, a hazai macskatartó egyesületeket tömörítő Felis Románia Szövetség elnöke. A bejegyzési folyamat első szakaszában bizonyítani kell, hogy létezik egy olyan állomány, amely több generáción át produkálja a fajtára jellemző anatómiai jegyeket.
A második azt feltételezi, hogy az illető fajta egyedei egy adott számú nemzetközi kiállításon vegyenek részt, s ott kapjanak minősítést a bíróktól, azt igazolandó, hogy felismerhetőek rajtuk a fajta jellegzetességei.
![Fotó: TRANSYLVANIAN Cats and Kittens for adoption [official]](/uploads/2026_Julius/26/macska.jpg)
A sziámi macska „negatívja”
A erdélyi macska a másdik fázisnál tart, már részt vett nemzetközi versenyen, sikerrel. „Az elismertetési folyamat egy-két éven belül zárulhat le” – mondja Adrian Alexandru Dragota. Hozzáteszi, hogy a kárpáti macskaként is emlegetett fajta nem csak Romániában fordul elő, hanem Lengyelországban és Magyarországon is. Annak ellenére, hogy a romániai fajtaként lesz bejegyezve, Magyarországon népszerűbb, mint nálunk. Tudomása szerint ott már 2014 óta foglalkoznak a tenyésztésével, míg idehaza egyetlen tenyésztő van, Bukarestben. A hazai egyedszámról nem tud megbízható információval szolgálni.
„Olyan, mintha a negatívja lenne a sziámi macskának, a test közelében sötétebb a szőrzete, a végén világosabb” – írja le az erdélyi macskát a Felis Románia elnöke.
„Az erdélyi macska természetesen a Kárpátokban őshonos” – olvasható egy magyarországi magazin online felületén. Ez maximális kollegiális jóindulattal is legfeljebb egy könnyen félreérthető, fölöttébb felületes információként minősíthető, ami azt sugallja, hogy az erdélyi macska a Kárpátokban élő vadmacska leszármazottja lehet. Erről, természetesen szó nincs, hangsúlyozza Adrian Alexandru Dragota, a mifelénk honos vadmacska ugyanis nem szelídíthető, háziasítható.
Éppúgy, mint a többi macskafajta, a transzilván is a közel-keleti vadmacskának (Felis silvestris lybica) a leszármazottja. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem honlapján kivonatolt tanulmány szerint a macskát Mezopotámiában, a Termékeny Félholdként emlegetett területen háziasították hozzávetőleg 10 ezer évvel ezelőtt. A Balkán északi területein már Kr.e. 7500 évvel felbukkant.
Annak ellenére, hogy a házimacska a jelenlegi Románia területén keresztül terjedt el először Európában, helyi fajták ezidáig nem voltak, mondja a Adrian Alexandru Dragota, de magyar fajtát sem tartanak számon.
![Fotó: TRANSYLVANIAN Cats and Kittens for adoption [official]](/uploads/2026_Julius/26/macska1.jpg)
Nem kiforrott fajta?
„Már 30 évvel ezelőtt láttam ilyen példányokat, de csak nemrég jutott a fülembe, hogy erdélyi macskának hívják” – nyilatkozta Szentkuti Farkas kolozsvári állatorvos. Megfigyelései szerint rövidszőrű macskákról van szó, az aljszőrzetük sötét színű, fektetés, a szőrszálak vége pedig fehér, így aztán az állat leginkább szürkének mondható. Ami a viselkedésüket illeti, az átlagnál vadabbaknak találja őket.
„Szerintem ez még nem egy kiforrott fajta. Annak, hogy így néz ki genetikai alapja lehet, a természet rendezte el így, nem pedig a tenyésztők munkájának az eredménye. Ilyen alapon a sárga macskát is egy önálló fajtának lehetne tekinteni” – véli a szakember. Tapasztalatai szerint nem elterjedt, elég ritkán történik meg, hogy erdélyi macskát hoznak a rendelőjébe.
Kapcsolódó
Románia nemzetközi viszonylatban is jelentős macskapopulációval rendelkezik. A nagyon megbízható forrásnak tartott Statista 4,439 millióra teszi a hazai egyedszámot, ami a negyedik legnagyobb az Európai Unióban. A cats.com szakportál 4,1 millió romániai macskáról tud, amivel a 14. helyet foglaljuk el a globális ranglistán.
Kutya, disznó, birka
Az erdélyi macska távolról sem az első, a régióhoz kapcsolódó háziállat lesz. Az erdélyi kopót egyesek a honfoglalás idejéből, sőt, a magyarság nomád, sztyeppei törzsi idősakából eredeztetik, azonban történetileg igazolható módon a története csak a 19. század elejéig nyúlik vissza. Ezer-ezerkétszázas egyedszámmal jelenleg a legkisebb populációjú magyar kutyafajta.
A báznai sertés eredete pontosan ismert. A Szeben megyei Báznán mangalica kocák és berk kanok keresztezésével hozták létre, 1872-től tenyésztették. A nemesítését később a yorkshire, a sattelschwein és a wessex fajtával folytatták.
Az erdélyiként is emlegetett gyimesi racka juh valószínűleg a középkorban alakult ki. A rackajuhok között a legnagyobb, Erdélyben főleg a tejéért tenyésztik.