Az Európai Unió új állatvédelmi szabályozása jelentős változásokat hozhat a kutya- és macskatartók életében. Az Európai Parlament által elfogadott új rendelkezések értelmében a jövőben a kutyákat – néhány kivételes esettől eltekintve – már nem lehet hosszabb ideig láncon tartani, emellett kötelezővé válik a kutyák, valamint fokozatosan más háziállatok elektronikus azonosítása, vagyis mikrochippel történő ellátása is. Forró Bélával, a kézdivásárhelyi állatmenhely vezetőjével jártuk körbe a témát. A szakember úgy véli: problémák sokaságát okozza majd az intézkedés.

A láncon tartott kutyák kérdése hosszú ideje komoly állatvédelmi viták tárgya Európa-szerte. Az új uniós szabályozás célja, hogy javítsa a háziállatok életkörülményeit, és megszüntesse azokat a gyakorlatokat, amelyek az állatok fizikai vagy pszichés szenvedéséhez vezethetnek. Az új rendelet szerint kutyát láncra kötni kizárólag egészségi vagy állatorvosi okból lehet majd, hosszú tartás céljából nem.

Kötelező lesz a mikrochip

A szabályozás másik fontos eleme a kötelező mikrochipes azonosítás. Az EU célja, hogy minden kutya – és fokozatosan minden macska is – szerepeljen egy országos adatbázisban, amely összehangoltan működik majd más tagállamok rendszereivel. Ez megkönnyítheti az elkóborolt állatok hazajuttatását, segíthet az illegális állatkereskedelem visszaszorításában, valamint növelheti a gazdák felelősségét.

Romániában a kutyák mikrochipes azonosítása már jelenleg is kötelező a hatályos szabályozás alapján, és a mulasztó tulajdonosok akár 5000–10 000 lej közötti bírságra is számíthatnak.

Az uniós tagállamok – így Románia is – várhatóan körülbelül két évet kapnak arra, hogy az új előírásokat beépítsék saját jogrendjükbe, valamint kialakítsák az ehhez szükséges technikai és adminisztratív rendszereket. A szakértők szerint az intézkedések hosszú távon hozzájárulhatnak az állatkínzás visszaszorításához, az állatok jobb nyomon követéséhez, valamint a felelős állattartás erősítéséhez az Európai Unió egész területén.

„Nem a kutyát kell büntetni, hanem a felelőtlen embert”

Az Európai Unió új állatvédelmi szabályozása – amely megtiltaná a kutyák láncon tartását, valamint kötelezővé tenné a kutyák és macskák mikrochipes azonosítását – heves szakmai vitákat indított el szerte Európában. Míg állatvédő szervezetek történelmi előrelépésként ünneplik a döntést, addig sok gyakorló szakember szerint a szabályozás komoly problémákat idézhet elő azokban az országokban, ahol a vidéki állattartás és a közbiztonság egészen más körülmények között működik, mint Nyugat-Európában.

Forró Béla, a Székely Kutya Klub elnöke, a kézdivásárhelyi állatmenhely vezetője is így látja, aki több mint másfél évtizede foglalkozik kóbor kutyák mentésével, rehabilitációjával és örökbeadásával. Véleménye egyértelmű: a szabályozás mögött jó szándék van, de a megvalósítás veszélyes következményekkel járhat. Forró Béla szerint az új uniós állatvédelmi szabályok jó szándékúak, de Kelet-Európa valóságát figyelmen kívül hagyják.

„Ezeket a törvényeket olyan emberek írják, akik nem élnek együtt ezzel a valósággal”

Forró Béla nem kertelt. „Az Európai Unió vezetői, és sok esetben azok a szervezetek is, amelyek nyomást gyakorolnak Brüsszelre, egyszerűen nem ismerik azt a környezetet, amelyben Kelet-Európa, ezen belül Románia vidéki kutyatartása működik. Nem ismerik sem az állatot, sem az embert, sem azt, hogy miért tart valaki kutyát” – mondta.

Szerinte Nyugat-Európában egészen más történelmi és társadalmi környezetben fejlődött ki az állattartási kultúra. „Németországban vagy Ausztriában ezek a szabályok már évtizedek óta működnek. Ott a lakosságot komoly bírságokkal és következetes ellenőrzéssel rászoktatták a felelős állattartásra. Nálunk azonban sok településen még a kerítés sem megfelelő” – fejtette ki az állatvédőként is tevékenykedő szakember.

„Ha leveszik a láncot, a kutya nem a nappaliba megy – hanem az utcára”

A legtöbb vitát a láncon tartás tiltása váltotta ki. Forró Béla szerint az emberek jelentős része félreérti, mit jelent valójában a kutya korlátozása. „Nem azért korlátozzák a kutyát, mert rosszat akarnak neki. Azért korlátozzák, hogy ne jelentsen veszélyt emberekre, gyerekekre, szomszédokra, közterületre” – hangsúlyozta a szakember. Szerinte a romániai vidéki infrastruktúra jelenleg nincs felkészülve arra, hogy több ezer, eddig láncon vagy bekerített udvarokban tartott kutya szabadabban mozoghasson.

„Románia 95 százaléka nincs felkészülve arra, hogy ha leveszik a láncot, a kutya ne kerüljön közterületre. Ha megszűnik a kontroll, a kutya első dolga nem az lesz, hogy lefekszik az udvar közepére. Elindul. Ez ösztön” – hangsúlyozta.

A menhelyvezető szerint ennek beláthatatlan következményei lehetnek. „A több ezer jelenleg lekötött kutya az utcára fog kerülni. Ezek között lesznek ivaros kanok, szukák, keverednek, szaporodnak, támadnak. A kérdés csak az: ki fogja ezt finanszírozni? Ki fogja befogni őket?” – tette fel a kérdést.

„Tizenhárom éve kötelező a chip, mégis a kutyák 95 százaléka chip nélkül kerül be”

Az uniós döntés másik alappillére a kötelező mikrochipezés. Csakhogy Forró Béla szerint Romániában ez nem új szabály. „Romániában tizenhárom éve kötelező a kutyák mikrochipezése. Ez nem új dolog. Nem az Unió találta fel a meleg vizet” – fogalmazott a Székely Kutya Klub elnöke.

A gyakorlat azonban egészen mást mutat. „Tizenöt éve vezetek menhelyet. A behozott utcai kutyák kilencvenöt százaléka chip nélkül érkezik. Kilencvenöt százaléka” – hangsúlyozta. Szerinte a probléma nem a törvény hiánya, hanem annak végrehajtása. „Ha minden kutya chipelve lenne, nekünk volna a legegyszerűbb dolgunk. Megfogom, leolvasom a chipet, azonosítom a gazdát, és mehet haza. Mi örülnénk neki a legjobban” – mutatott rá.

Kinek a nevére írjuk a macskákat?

Az új uniós szabályozás a macskák kötelező azonosítását is kilátásba helyezi. Forró Béla ezt már abszurdnak tartja. „A macska nem olyan állat, mint a kutya. Ma itt van, holnap az ötödik szomszédban él. Akkor most bechipezzük… de kinek a nevére?” – tette fel a kérdést az állatvédőként is ismert szakember.

Ironikusan fogalmazott: „Ha már így haladunk, akkor chipezzük be a varjakat is. Sőt a parazitákat is, hogy tudjuk, kihez tartoznak.” Bár a megjegyzés mosolyt csalhat az olvasó arcára, mögötte komoly szakmai aggály húzódik meg: a szabályozás szerinte figyelmen kívül hagyja az állatfajok viselkedésbeli különbségeit.

Forró Béla szerint sok állatvédő szervezet jó szándékkal dolgozik, de hiányzik a gyakorlati kinológiai tudás. „Szeretni az állatokat és érteni hozzájuk két teljesen külön dolog” – jelentette ki a kézdivásárhelyi szakember. A Székely Kutya Klub elnöke úgy látja, a valódi megoldás nem újabb papírokban, hanem következetes helyi ellenőrzésben, oktatásban és felelősségre vonásban rejlik. „Nem a kutyát kell büntetni. Nem is a szabályokat kell újraírni. A felelőtlen embert kell felelősségre vonni” – hangsúlyozta Forró Béla.

„Mi lennénk a legboldogabbak, ha minden rendszer működne”

Bár kritikusan beszél az új uniós elképzelésekről, Forró Béla hangsúlyozza: nem a változás ellen van. „Mi, menhelyvezetők lennénk a legboldogabb emberek, ha minden kutya be lenne chipelve, minden gazda felelősséget vállalna, és egyetlen állat sem kerülne utcára” – mondotta.

„Csak előbb a valóságot kellene megismerni. És csak utána törvényt írni” – zárta gondolatait Forró Béla, a Székely Kutya Klub elnöke.

(Nyitókép: Pexels)