Nem feltétlenül sziklamászó is, aki a műfalmászást űzi, nem arról szól, hogy „felmegyünk a hegyre, és otthagyjuk a fogunkat”, és nem feltétlenül kell oktató sem, hogy hozzákezdjünk bármilyen életkorban – tudtuk meg Szőcs Károly sepsiszentgyörgyi mászóedzőtől, a Román Mászószövetség elnökétől. Az edző szerint életforma a mászás sokak számára, hisz sport, kikapcsolódás és egyben szocializálódásra is lehetőséget ad. Figyelemzavaros vagy tartásproblémás, sőt még mozgás- vagy látássérült gyerekeknek is ajánlott terápiaként. Hogyan kezdjünk hozzá, hogyan csináljuk jól – ezekről kérdeztük többek között Szőcs Károly mászóedzőt.

Az utóbbi öt évben rengeteg mászóterem nyílt világszerte és Romániában is, szinte nincs város, ahol ne lenne, és felkapottak is lettek ezek nemcsak a profik számára, hanem széles körben. Mivel a működtetők figyelnek a kezdő mászókra is, rengeteg könnyű utat is építenek a műfalmászó struktúrákra, így akinek jó az alapkondíciója, nem túlsúlyos, elkezdheti, űzheti ezt a sportot – mondta el a Maszol megkeresésére Szőcs Károly, a sepsiszentgyörgyi Adrenalin Climbing Gym mászóedzője, a Román Mászószövetség elnöke.

„Az olimpiai játékok pozitív hozadéka, hogy reflektorfénybe került ez a sportág. Sok versenyt közvetítettek a tévécsatornák, de lehet Youtube-on is követni a különböző versenyeket, így sokan megismerkednek a mászással, egyre jobban nyitnak az emberek, megértik azt, hogy a sportmászás, a műfalmászás nem egy veszélyes sport, nem azt jelenti, hogy felmegyünk a hegyre, és otthagyjuk a fogunkat, hanem egy különálló, vagány, modern, biztonságos körülmények között űzhető sport. Falat mászni elmehetnek gyerekek és felnőttek egyaránt, és idősebbek is, szinte bárki, úgy gondolom” – fejtette ki Szőcs Károly.

„A hazai mászótermekben többnyire rövid falas mászásra – bouldering – van lehetőség, amit szivaccsal biztosítanak. Vannak termek köteles mászófalakkal, vagy részben köteles mászófalakkal és részben boulderinggel” – magyarázta, mit lehet kipróbálni a termekben.

Életforma: sport és szocializálódás

A mászóedző elmondta, szakmától és szociális helyzettől függetlenül lehet űzni ezt a sportot, úgy gondolja, különleges életvitelt nyújthat. „Van, aki sportolóként kezdi el ezt, és átalakul számára életformává, hisz lehet ezt a profi sporttal párhuzamosan is gyakorolni. Sokan a sziklamászást és a műfalmászást is gyakorolják, a kettőt nagyon jól lehet párosítani. A hétköznapokon el lehet menni a műfalmászó-terembe, kondiban maradni, fejlődni, szocializálódni, hétvégén pedig sziklát mászni, kirándulni, utazni” – sorolta.

„Amikor mászunk, akkor egymásnak szurkolunk, tanácsot adunk, amikor pedig pihenő van, akkor az emberek általában beszélgetnek akár személyes dolgokról, akár a mászásról. Barátságok, sok helyen közösségeik alakulnak ki. Úgy gondolom, ha megkérdezném, az emberek nagy többsége válaszolná azt, hogy az a vonzó a mászásban, hogy emberekkel van egy laza, kiegyensúlyozott környezetben, ahol ki tud kapcsolódni, ahol barátkozni tud, tisztelettel együtt tudnak sportolni, még akkor is, ha egyéni sport. Szerintem ez jó motiváció, hogy az emberek elmenjenek mászni” – összegezte az előnyöket a mászóedző.

Terápia gyerekeknek, sérülteknek

A mászás nagyon komplex mozgásforma, átmozgatja az egész testet, főleg a felsőtestet, fejleszti a koordinációt, hajlékonyabbá tesz – sorolta a főbb pozitív hozadékokat Szőcs Károly. Azért is komplex, mert nagyon jelen kell lenni közben.

„Jó kihívás mentális szempontból, főleg a gyerekeknek: bátornak lenni, problémákat megoldani. Azt is szokták mondani, hogy ez egy moving meditation, hisz nagyon jelen kell lenni a falon, miközben mászunk. Aki kipróbálta, tudja, hogy miközben mászik, nem tud egyébre, nem tud problémákra gondolni, mert, ha kezdesz más dolgokon agyalni, akkor valószínűleg leesel” – magyarázta Szőcs Károly. Terápiaként is jó, sőt megelőző, fejlesztő jelleggel már –főleg tőlünk nyugatabbra – ajánlják a gyerekeknek, „hisz akik sportolnak, mászással foglalkoznak, evidens, hogy harmonikusabban tudnak fejlődni mindenféle szempontból”.  

„Egyrészt, gerinc- és testtartásbeli problémákra már nálunk is kezdték ajánlani a mászást, mert harmonikusan erősíti a felsőtestet, a hátat, gerincet és a hozzá tartozó izomcsoportokat. Ugyanakkor figyelemzavaros és hiperaktív gyerekeknek ajánlják nagyon a mászást, mert koncentrálni kell, de mozgássérült gyerekeknek is javasolt. Van egy mozgalom, a Climb Again, ők látássérült gyerekekkel foglalkoznak elsősorban, és műfalmászással segítik a gyerekek fejlődését, integrációjukat a társadalomban” – fejtette ki milyen széles körben használható a mászás.

Mindezek mellett a mászás fejleszti a kitartást, az állóképességet, főleg a köteles mászás. „Ha kimegyünk sziklát mászni, és kötéllel vagyunk biztosítva, azok az utak általában hosszabbak, 15 vagy akár 50 méteresek is lehetnek, sőt akár több kötélhossznyiak is, ilyenkor nagyon fontos a fókusz, az odafigyelés, a kitartás és az állóképesség” – magyarázta.

Kicsi a sérülés esélye

Bár a magasba mászás miatt úgy tűnhet, nagy az esély a sérülésekre, a mászóedző szerint kisebb a kockázat, mint sok más sport esetében. „Tíz évet kosárlabdáztam, és sokkal többet sérültem kosárlabdázás közben, mint falmászás közben, így nem tartom különösen veszélyes sportnak. Fontos betartani az alapszabályokat” – számolt be a sepsiszentgyörgyi edző.

Amiket figyelembe kell venni azok egyrészt az általános szabályok – be kell melegíteni, terhelni csak fokozatosan szabad, a végén le kell vezetni, nyújtani – és ezeken túl a műfalmászásnál alap, hogy miközben valaki mászik, nem ülünk, nem állunk be alá, és nem szabad a közelében szaladgálni sem, ez utóbbi a gyerekeknél esedékes, sorolta Szőcs Károly.

Szabadság és kihívás a gyerekeknek

A szabályok ellenére a mászás nagy szabadságot adhat a gyerekeknek. „Azon túl, hogy a falon kibontakozhat, megoldhat kihívásokat, problémákat, közben jól érzi magát ott, fejlődni tud. Ad egy szabadságot és lehetőséget játszadozni, bohóckodni. Ez a kettőssége a mászásnak nagyon vonzó sokak számára, ugyanis benne van a komolyság is, de ugyanúgy ott van a relaxáció is, meg a felszabadulás” – fejtette ki, mitől lehet izgalmas a gyerekeknek a falmászás.

Nem feltétlenül az oktató a lényeg, amikor elkezdi próbálgatni a mászást a gyermekünk, hanem a kontrollált körülmények – hangsúlyozta Szőcs Károly. Elmondta, a mászótermükben is sok óvodás, iskolás csoport megfordul, és szabadon kipróbálhatják a műfalmászó utakat. „Általában a gyerekek körülbelül 5-10 éves korukban nagyon jól tudnak mászni, alkalmazkodni, ha nekik megfelelő pályákra vannak téve” – mutatott rá.  Kiemelte, az a fő, hogy a gyerekek jól érezzék magukat.

„Abban hiszünk, hogy az első egy-két évben nem a szigorról és a teljesítményről szól az oktatás, hanem arról, hogy megszeressék ezt a fajta mozgást. 2006 óta foglalkozunk oktatással. Az elején főként versenysportolókkal foglalkoztunk, a nagyon tehetséges egy százalékkal, akik nagyon akarták is ezt a dolgot. Több generáció után, meg válogatott edzősködés után már egy jó ideje másképpen kezeljük ezt: próbálunk minél több gyereket bevonzani, megmozgatni, és hagyjuk, hogy természetes úton kialakuljon a szenvedély, az akarat, és csak utána legyen szó arról, hogy versenysporttá váljon, komoly edzésbe kezdjen a gyermek. Addig felkészítjük arra, hogy tudjanak e téren döntést hozni, tudják jól érezni magukat, kiegyensúlyozott körülmények között fejlődjenek, mozogjanak, és a mászásnak a jótékony hatásait meg tudják tapasztalni” – fejtette ki a jelenlegi céljukat a sepsiszentgyörgyi mászóterem edzője.

Aki világbajnoki babérokra tör, annak 5-6 éves korban kell elkezdeni ezt a sportot űzni, mint szinte bármelyik sportágat, jegyezte meg Szőcs Károly. „Azt szoktuk javasolni, hogy 4-5-6 éves korban ajánlatos elkezdeni ahhoz, hogy legyen ideje a gyereknek fejlődni, hozzászokni, megtanulni jól az alapokat, és minél jobb, kontrolláltabb körülmények között, lépésről lépésre eljusson egy országos, majd nemzetközi szintre is. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon ritka az, hogy feljusson nemzetközi szintre, aki tízéves kora után kezdett el versenyszinten edzeni. Általában az van, hogy a gyerekek találkoznak ezzel a sportággal, rákattannak 4-5-6-7-8 éves korukban, és ez lesz az életformájuk” – mondta el Szőcs Károly.

Lehet rossz technika: a keményfejűség

A gyerekek egyébként ösztönösen jól másznak, ha megfelelő utak vannak a kezük-lábuk alá adva, és gyorsan el tudnak sajátítani még az olyan technikai fogásokat is, ami a felnőtteknek nagyon nehéz, mondta el még az edző. Így arra elég kicsi az esély, hogy rossz technikát alakítson ki egy gyermek.

„A mászás egy olyan sport, ami nagyon büntet: ha valamit rosszul csinálsz, akkor egyből ledob magáról, vannak bizonyos dolgok, amiket meg kell csinálj ahhoz, hogy fel tudj menni: például, ha egy fogást meg kell fogni két kézzel, akkor azt muszáj megfogd két kézzel, mert hanem leesel. Ha nem akarod megfogni, úgy akarod megcsinálni, akkor le fogsz esni. Ha többedszerre is ugyanúgy csinálod, rá fogsz jönni, hogy vagy alkalmazkodsz, vagy nem fogod megcsinálni. Ha igazán akarod, alkalmazkodsz, és így megtanulsz dolgokat” – mutatott rá.  

Komplex kérdés, hogy mi lehet rossz technika a mászás terén, mondta kérdésünkre. „Ez nem olyan, mint a tenisz vagy a kosárlabda, hogy megtanulsz rosszul dobni vagy rosszul fogod az ütőt évekig, s utána nagyon nehéz kijavítani. A mi sportágunk nem annyira repetitív, itt a legrosszabb, ami történhet az, hogy nem megfelelő mászócipőben kezd el mászni az ember, és nem tudja használni jól a lábát, egy rossz mászó cipő lehet például a melegágya rossz technika kialakulásának” – mutatott rá. Többnyire könnyen javíthatók az esetleges hibák, ha vannak, hisz azok eleve fejlődni sem engednek. „Szerintem az a rossz technika, ha valaki keményfejű, meg akarja erőszakolni a mászást, ez egy rossz hozzáállás. A mászáshoz nyitottság kell meg alázat, hogy tanulni tudj, akiben ez nincs meg, az masszívan pofára szokott esni” – mutatott rá.  

Így kezdj hozzá

Éppen ezért, aki szeretné kipróbálni a mászófalat annak azt javasolja, hogy nyitottan, lazán, elvárások nélkül menjen el mászóterembe. Elég egy laza sportruházat, mászócipőt többnyire lehet bérelni, és bemelegítés után, ha nincs is mellette oktató, a terem kialakítása irányítja, eligazítja a vendéget.

Színek jelölik a különböző nehézségű mászópályákat, így el tud indulni, akit ez érdekel, először a legkönnyeb utakat megmászva, majd folyamatosan fejlődhet, a többiektől tanulhat. Szőcs Károly szerint akkor elengedhetetlen az oktató segítsége, ha köteles pályán szeretnénk mászni. „Anélkül nem szabad, ha nincs tapasztalatunk, tudásunk, de a rövidfalas műfalmászáshoz egy ötperces szabályismertetőn kívül nem kell egyéb felkészülés” – mondta a mászóedző.