banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

„Most akkor szolgáltatást árulnak vagy gyermeket?” – szakembereket kérdeztünk a gyermekekről készült fotók felhasználásáról

Édes kisgyermek mosolyog a tábori tevékenységen, arca csupa csoki, az ő fényképével hirdetik a feledhetetlen hangulatot. Egy másik fürdőruhában grimaszol, éppen strandra tart, fotó készül róla, hogy mindenki lássa, mennyire izgalmasan telik a nyár – a táborok és gyermekfoglalkozások szervezői gyermekfotókkal mutatják meg, mennyire fantasztikus náluk a légkör, sőt, sok tanintézmény, szervezet és szülő is hasonlóképpen jár el. Pedig a kiskorúakról fényképeket megosztani veszélyes, nem csoda, hogy egyes szülőkben feltevődik a kérdés: „most akkor szolgáltatást árulnak vagy gyermeket?”. Ügyvéddel és adatvédelmi szakemberrel jártuk körül, melyek a jogszerű és helytelen lépések, ha gyermekfotók felhasználása a tét.

Hogyan sodorja veszélybe a csemetét egy ártatlan gyermekkori fotó? Mi a szerepe a gyermekprogramok szervezőinek, a tanintézményeknek, a szervezeteknek, a szülőknek és a felnőtteknek az adatokkal való visszaélésben? Valóban válhat bántalmazás, kiközösítés, szexuális visszaélés tárgyává egy maszatos, meztelen vagy sírós babafotó, vagy a digitális lábnyom és az azzal járó veszély csupán távoli riogatás? Minisorozatunkban adatvédelmi mérnökkel, adatvédelmi jogot kutató ügyvéddel és gyermekvédelmi szakemberrel járjuk körül társadalmunk egyre égetőbb jelenségét.

Boros Anita LL.M., ügyvéd, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adatvédelmi jogot kutató PhD hallgatója kiemelte, ma már számtalan platform közül választhatnak a közösségi média felhasználói (Instagram, Facebook, Youtube, TikTok), ahol életük és családjuk minden mozzanatát bárkivel megoszthatják. Bárkivel a szó valódi értelmében, ugyanis a közösségi oldalak egyik leglényegesebb funkciója, hogy megfelelő beállítások nélkül, a közzétett tartalmat valóban bárki, bármikor elérheti, amiről nagyon sokan egyszerűen nem vesznek tudomást. Pedig az egyénekről készült fotók, videók, hangfelvételek, bejegyzések mind olyan személyes adatok, amelyek a magánélet részei.

Fotó: Illusztráció | Unsplash | Anna Samoyolova

Gyermekekről is számtalan fotó kerül a különféle platformokra, holott őket is megilleti az összes emberi jog, beleértve a személyiségi jogokat és személyes adat védelméhez való jogot is – tette hozzá Székely Barnabás adatvédelmi mérnök (CIPP/E, CDPSE), a Privacy Pro vezető adatvédelmi és információbiztonsági szakembere. Adataik védelme még hangsúlyosabb, hiszen a kiskorúak éretlenségükből fakadóan sebezhetőbbek, ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével járó kockázatokkal és következményekkel. Másrészt, a gyermekeknek legtöbb esetben jogi képviseletre van szükségük ahhoz, hogy jogaikat gyakorolhassák. Az adatvédelemhez való jog azonban a gyermeket illeti, nem törvényes képviselőit, akik csupán a nevében gyakorolják ezt a jogot, tehát nem elfogadható, hogy a felnőtt már azelőtt kiépíti a csemete digitális lábnyomát, hogy az bármilyen módon beleszólhatna ebbe.

Mégis gyakori, hogy a valóságban a felnőttek önkényesen döntenek. Előfordul, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hoznak egy kiskorút azzal, hogy túlzott mértékben osztanak meg róla információkat, képeket a közösségi médiában (sharenting jelenség), vagy meggondolatlanul tesznek közzé róla csecsemőkori – esetenként meztelen – képeket vagy videókat.

Pedig a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően kikérhető a véleménye, ha nem feltétlenül azzal megegyezően jár is el a szülő. Amikor már a gyermek kellően tudatos, akár közös vagy önálló döntés is lehet, hogy mit tehet közzé róla a szülő a közösségi médiában, vagy hozzáférhet-e például okosóráján keresztül valós időben a tartózkodási helyéhez. Kérdéses helyzetekben a szülőknek vagy esetenként a gyámoknak a gyermek mindenek felett álló érdekei alapján kell döntéseket hozniuk. Különösen érzékeny adatok esetén a törvényes képviselők hozzáférési joga korlátozható – például az egészségügy területén a szexuális életre vonatkozó adatok tekintetében –, amennyiben a gyermek magánélethez való joga elsőbbséget élvez a szülők vagy gyámok hozzáférési jogával szemben.

Szülői hozzájárulás a gyermekek adatainak kezeléséhez

Mint megtudtuk, a szülői hozzájárulás számos esetben feltétele gyermekek adatainak jogszerű kezelésének, ezeket a GDPR átfogóan tartalmazza. A közvetlenül 16. év alatti gyermekeknek kínált online szolgáltatások hozzájáruláshoz kötött adatkezelései csak akkor és olyan mértékben jogszerűek, ha a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló – egyik szülő vagy gyám – kifejezetten hozzájárult ezekhez. Ugyanakkor, a marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgáló adatkezelések esetén is elengedhetetlen a szülői hozzájárulás.

Szülői hozzájárulást igénylő adatkezelésnek számít az is, amikor egy iskola vagy egy vállalat szeretne közzétenni olyan egyéni fényképeket, amelyen azonosíthatóak a gyermekek, amennyiben erre nincs törvényes felhatalmazása – részletezte Székely Barnabás információbiztonsági szakember, kiemelve, hogy a GDPR 9. cikke által felsorolt, kivételes esetekben is kötelező a szülői hozzájárulás, ha nincs egyéb megfelelő jogalap. Ilyenre lehet példa a 16. év alatti gyermek etnikai származására, vallási meggyőződésére, egészségügyi állapotára vagy szexuális életére vonatkozó adatok kezelése. 

Ugyanakkor, a GDPR előírja, hogy a közvetlenül a gyermek részére nyújtott megelőzési és tanácsadási szolgáltatások esetében nincs szükség a szülői felügyelet gyakorlójának hozzájárulására a gyermek adatainak kezeléséhez. Például a gyermek részére online chat-szolgáltatáson keresztül nyújtott gyermekvédelmi szolgáltatás nem tesz szükségessé előzetes szülői engedélyezést.

Ha a gyermek elérte a digitális hozzájárulás életkorát, azaz betöltötte a 16. életévét, akkor önállóan, a szülő engedélye nélkül adhatja hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. Ilyen korban a gyermek a szülő korábbi hozzájárulását bármikor megerősítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a gyermek nem intézkedik, a szülői felügyelet gyakorlója által a digitális hozzájárulás életkora előtt adott hozzájárulás érvényes adatkezelési alap marad.

A gyermekek képeinek közzététele során mire érdemes figyelni?

Boros Anita ügyvéd felvilágosított, mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy személyiségének digitális lenyomatai mikor és kinek válhatnak hozzáférhetővé – kényesebb kérdés azonban, hogy mire érdemes odafigyelni akkor, amikor szülőként gyermekeink személyes adatait tesszük közzé a világhálón. Fontos meghatározni, hogy hol van a gyerek privát szférája amikor még nem képes eldönteni, hogy mit szeretne, vagy mit nem szeretne megosztani magáról a világgal.

A gyereknevelés kapcsán a szülőknek nagy szabadságuk van, amihez óriási felelősség társul. A hazai jogszabályok alapján a gyerekek jogainak védelme elsősorban a szülők kötelezettsége, így a kiskorú adatainak online kezelésével kapcsolatban szintén a szülő az, akinek ezt a védelmet elsődlegesen biztosítania kell.

Egy több mint 10 éves kutatás szerint, a gyerekek 92 százaléka már kétéves kora előtt rendelkezik online lenyomattal, vagyis közzé tettek már róla fotókat, videókat, személyes információkat, és a gyerekek negyedéről hamarabb születik meg az első online tartalom, mint maga a gyerek. Látható, hogy a gyermek fejlődésének dokumentálása és megosztása képekkel, videókkal és egyéb személyes információkkal szinte társadalmi normává vált.

Alapvetően nem is azzal van a baj, ha időről időre megosztanak egy aranyos vagy vicces történetet, hanem ha olyan tartalmakat hoznak nyilvánosságra meggondolatlanul, amelyek saját gyerekeink jogait sértik, és veszélyeztetik nem csak a gyermek személyes adatainak védelmét, de akár potenciálisan a biztonságát is – figyelmeztetett Boros Anita. Hogy ez elkerülhető lehessen, érdemes felhívni a rokonok, tanárok és ismerősök figyelmét is a személyes adatok és a képmáshoz való jog védelmére.

A megosztani kívánt fotó előtt előzetes hozzájárulás szükséges

Amennyiben egy adatkezelő olyan egyéni fényképeket kíván közzétenni, amelyen azonosíthatóak a gyermekek, ehhez meg kell szerezni a szülők vagy más törvényes képviselők (vagy 16 éves kor felett a gyermek) előzetes hozzájárulását. A csoportképek – például az iskolai eseményekről készült fényképek – esetében, amennyiben a nemzeti jogszabályok megengedik, az iskoláknak nem feltétlenül szükséges a szülők előzetes hozzájárulását kérni, ha a fényképek alapján nem lehetséges a tanulókat közvetlenül azonosítani. Ugyanakkor ezekben az esetekben is tájékoztatniuk kell a gyermekeket, a szülőket és a törvényes képviselőket arról, hogy fénykép fog készülni, és arról, hogy ezt milyen módon fogják felhasználni. Ez lehetőséget biztosít számukra ahhoz, hogy megtagadják a fényképen való szereplést.

Ha hozzájárulás nélkül készítettek és tettek közzé egy képet a gyermekről, akár egy zárt szülői fb-csoportban, akkor kérhető a kép eltávolítása, vagy csoportkép esetén a kép maszkolása, hogy az érintett gyermek ne legyen többé azonosítható. Ha ezt megtagadják és nem tudnak felmutatni egy jogszerű magyarázatot, akkor érdemes a közösségi oldal ügyfélszolgálatához, esetenként pedig felügyeleti hatósághoz, az ANSPDCP-hez fordulni.

Boros Anita ügyvéd hangsúlyozta, minden olyan esetben, amikor a gyereket megalázó, kiszolgáltatott, nevetséges helyzetben ábrázolja egy bejegyzés vagy a gyereket meztelenül, félmeztelenül vagy intim helyzetben mutatja be, erősen sértik emberi méltóságát és a gyerek magánélethez való jogát. Legtöbbször a gyermek beleegyezése nem önkéntes, hiányzik az előzetes, valódi hozzájárulása, vagy az életkora miatt, a belátási képessége hiányában nincs tisztában azzal, hogy mit jelent az internet teljes közönsége előtti szereplés, aminek rövidtávú veszélyei az identitáslopáson túl, a fotók, videók illetéktelenek által történő becstelen felhasználásának kockázata. Egy ausztrál kutatás szerint ugyanis, a pedofil webhelyeken megosztott képek 50 százalékát közösségi oldalakról lopják.

Mindemellett az ilyen tartalmak megosztásának hosszútávú következményei is lehetnek, hiszen felnőttként maguk a gyerekek is kínosan érezhetik magukat a megosztott képek miatt, mivel gyerekkorukban nem volt beleszólásuk abba, hogy mi kerüljön fel róluk a világhálóra.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?