Minden negyedik magyar gyerek csalódott a kevés like vagy követőszám miatt egy kutatás szerint
Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú az interneten tapasztaltak miatt: a negatív érzéseket legtöbbször a bántó megjegyzések, kommentek idézik elő, de minden harmadik esetben a nem gyermeknek való tartalom adott okot az elkeseredettségre, illetve a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők mégis kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – derült ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss magyarországi kutatásból, írja a femcafe.hu portál.
A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta, mi mindent tudnak a magyar szülők iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásairól, és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekről. A kutatás eredményeiből kiderül, noha minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit is megtárgyalják csemetéikkel.
Az idősebb gyermekek online tevékenységét a szülők kevésbé látják át, mint az apróbbakét, pedig a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti. A közösségi oldalakon való részvétel velejárója a fiatalok életének: a kutatásban részt vevők gyermekeinek 64 százaléka jelen van a Facebookon, de egyre népszerűbb köreikben az Instagram (43 százalék) és a TikTok (39 százalék) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96 százalék) van Facebook-profilja.
Álhírek, felnőtt tartalom – beszélni kell a netes veszélyekről
A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal pedig több mint harmaduk (36 százalék), főleg a 9. osztályosnál idősebb diákok 61 százaléka. Az álhíreket a szülők 89 százalékának a gyermekek említették meg, és ahol működik a szülő-gyerek közti kiegyensúlyozott kapcsolat, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is beszámolt a gyerekek többsége. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.
Kapcsolódó
Bár a válaszadó szülők 89 százaléka úgy véli, tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. osztály feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.
CSAK SAJÁT
Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.
.jpg)
