Romániában a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a Facebook nyilvános térnek számít, függetlenül attól, hogy az általunk megosztott tartalmat csak a profilunkon nyilvántartott barátaink, egy zárt csoport tagjai vagy mindenki lát. Ilyen módon felelősségre vonhatóak vagyunk a bejegyzéseinkért, hozzászólásainkért, elviekben bírságokat, de börtönbüntetést is kockáztathat az, aki sértő, uszító tartalmakat oszt meg a közösségi médiában. Az online tartalmak lehetséges szankcionálásáról kérdeztük dr. Kádár Hunor büntetőjogászt, a Sapienta EMTE adjunktusát és Somai László József ügyvédet annak apropóján, hogy a gyergyóditrói ügyet kirobbantó – időközben letörölt – „Migránsmentes Ditrót akarunk” elnevezésű Facebook-csoportban gyűlölködő bejegyzések, a vállalkozót és a Srí Lanka-iakat is fenyegető üzenetek söpörtek végig. 

2014-ben Romániában a legfelsőbb bíróság kimondta: a Facebook nyilvános tér, még akkor is, ha csak egy szűkebb csoporttal osztunk meg információkat. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nem egyszer bírságolt meg közszereplőket Facebook-bejegyzések miatt, és bizonyos esetekben polgári jogi és büntetőjogi következményei is lehetnek a kifogásolható bejegyzéseknek.

Mi számít bűncselekménynek?

Kádár Hunor büntetőjogász figyelmeztetett: különbséget kell tenni aközött, ha egy felhasználó valakiről negatív, valótlan dolgokat állít, és aközött, ha bűncselekmény elkövetésére, vagy gyűlöletre és diszkriminációra szítja a nyilvánosságot. Előbbi polgári jogi felelősséget, utóbbi büntetőjogi felelősséget von maga után. 

„Hogyha én valami rosszat, valótlant állítok valakiről a Facebookon, az önmagában nem bűncselekmény. Az tény, hogy lehet polgári jogi vonzata, egy úgynevezett deliktuális felelősséget vonhat maga után, ami kártérítési kérelmet alapozhat meg, viszont nem bűncselekmény” – magyarázta a jogász. Más a helyzet viszont akkor, ha a megosztott információ bűncselekmény elkövetésére, vagy gyűlöletre és diszkriminációra szítja a nyilvánosságot. 

A nyilvánosság alatt pedig nem csak az értendő, hogy az adott bejegyzést nyilvános módra állítjuk, azaz valamennyi felhasználóval megosztjuk, nemcsak a barátainkkal, hanem minden információ nyilvánosnak számít, amit egy bizonyos emberi körrel  megosztunk. „Ha annak tartalma gyűlöletre uszít, akkor az teljesíti a jogszabályban előírt feltételt, miszerint az uszításnak nyilvánosnak kell lennie”, érvelt Kádár Hunor. 

Az internetről semmi nem tűnik el

„Az internetről nem lehet letörölni dolgokat. Az, hogy mi (laikus felhasználók – szerk. megj.) nem látjuk, egy dolog. De bármi, ami megjelent az interneten, az ott is marad” – mondta az egyetemi adjunktus arra vonatkozó kérdésünkre, hogy továbbra is felelősségre vonhatóak-e az uszító tartalmak szerzői, ha időközben letörlik azokat. Kádár Hunor meglátása szerint megfelelő programokkal és informatikai szakemberekkel egy letörölt információt újra elő lehet hívni, ez nem jelent akadályt, mint ahogy az sem, ha az uszító személy álprofil mögé bújt, az informatikusoknak ezt lenyomozni is van eszközük.

Bár lennének lehetőségek a kelletlen tartalmakkal szemben fellépni, Kádár Hunortól megtudtuk: nincs tudomása arról, hogy Romániában ilyen bűncselekményért valaha eljárást indítottak volna. Nem ismer az országban ilyen ügyet Somai László József ügyvéd sem, akit a kifogásolható Facebook-tartalmak polgári jogi útra tereléséről kérdeztünk. 

Becsületsértés esetén kártérítés

A szakértő szerint a kiindulópontot az az elv adja, miszerint ha bűncselekmény áll fenn, a büntetőjogi eljáráson belül meg kell oldódjon a polgári vetülete is az okozott erkölcsi vagy anyagi kárnak, lehetőség nyílik a kártérítésre. Ha viszont nem történt bűncselekmény, akkor polgári útra terelhető az ügy.

Ebben az esetben kártérítést lehet kérni, valamint az adott tartalom eltávolítását becsületsértés vagy bármilyen, az énképpel, jó hírnévvel kapcsolatos személyiségi jogsértés esetében. Ilyen ügyről sincs tudomása az országban az ügyvédnek, szabálysértési eljárás viszont már indult Facebookon megosztott tartalom miatt: az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) több, közszereplőre kirótt bírsága ide tartozik. Somai László József emlékeztetett: a közösségimédia-felületeknek már van önvédekező rendszerük, különböző mechanizmusok alapján – például a felhasználók jelentései nyomán – eltávolítják a kéretlen tartalmakat.

Nem élünk a jogainkkal

Ugyanakkor kultúránként különbözik, hogy hol húzódik a gyűlöletbeszéd és a véleményszabadság közötti határ, tapasztalja Somai László József, aki történelmi magyarázatot lát emögött. Míg Európában nagyon érzékeny ez a határ, az Egyesült Államokban sokkal tágabb, ott „arra hivatkoznak, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága sokkal erősebb jog, mint bármi más”. Európában háborúk dúltak, népirtások történtek, így ez a fajta érzékenység érthető, érvelt a szakértő. 

A jelek szerint Romániában még nincs kialakulva, hogy éljünk ezekkel a jogainkkal, pedig azok közé a társadalmak közé tartozunk, ahol komoly büntetéseket róhatnak ki gyűlöletbeszéd miatt.